Budapest Régiségei 31. (1997)
Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120
lat vakolat fedte. (Igaz, vakolat a K-i, sziklából kialakított falon nem volt, vagy legalábbis nincs említve. Az sem biztos, hogy a vakolat vízzáró volt-e?) Ha e feltevés valós, úgy ez a cca. 5,6x4 m alapterületű, 5,5 m mély akna, amely tehát csak a feltárt részében 123,2 m 3 űrtartalmú volt, jelentősebb objektum vízellátását szolgálhatta. Sajnos keltezésére a pozícióján kívül más támpont nincs. Vastag leülepedett alsó rétege alapján hosszú ideig lehetett használatban, így még az sem kizárt, hogy ha valóban az Istvánvár előtti időszakból származott is, még annak megépítése után, sőt jóval később is funkcionált. Ciszternára ugyanis mind az Istvánvárnak, mind a Nagy Lajoskori palotának szüksége volt, a fentihez hasonló egyéb, ciszternaként azonosítható objektumról viszont ezekből a korszakokból nincsen tudomásunk. 41 Korai leletanyaggal keltezett planírozási rétegek az Istvánvár L, II. és III. helyiségének padlója, 42 valamint a Kisudvar habarcsszintje alatta A III. helyiség esetében a korai, szürke, ausztriai importárú és a helyi, bekarcolt díszű fehérkerámia mellet 4 db bécsi pfennig típusú veret segíti a datálást. 44 Megjegyzendő, hogy I. Albrecht bécsi pfennigje került elő a VI. helyiség DNy-i sarkának „középkori jellegű" betöltéséből is, az itteni leletanyag azonban „kisebb hitelességű" - vélhetőleg bolygatott. 45 A 47. gödör. Az I. helyiség Ny-i oldalán előkerült sziklagödröt 46 a benne lévő jellegzetes kerámia mellett viszonylag jól - legalábbis „terminus ante quem non"-ként - meghatározza egy belőle származó III. András obulus. Különös szerepet játszik az itt napvilágra került üveganyag, amelynek egyik ritkaság számba menő darabját (1. egy „Fustat típusú szír üvegpohár") Gerevich az itteni királyi palota bizonyítékaként tartja számon. 47 E pohár és két hasonló festett töredék 48 mellett amelyekről azóta kiderült, hogy valószínűleg nem szír eredetűek, és nem is annyira ritka típusba tartoznak 49 - a palota területéről származó más, raritásnak számító töredéket is sikerült azonosítani. 50 Mindezek alapján azonban még mindig nem föltétlenül szükségszerű a királyi udvartartás hagyatékára következtetni. Hasonló üveganyag előfordulása gazdag polgári vagy nemesi környezetben is elképzelhető. Tény viszont, ilyen kvalitású üveganyag együtt máshol Budán eddig nemigen fordult elő. Tovább haladva É felé a Várhegy trapéz alakban kiszélesedő fennsíkján, az egykori ún. Belső udvar vagy Nagyudvar területén, az előbbihez hasonló három szemétgödör sorakozik a Ny-i oldalon. Egy „kerek verem" (egyéb jelzés nélkül), valamint a 33. és a 45. gödöré Mindezek - Gerevich véleményének megfelelően - eredetileg valószínűleg tárolóvermek lehettek, s csak másodlagosan tömték be őket szeméttel. A 33. és 45. gödör között egy további, „34. gödör" jelű objektum is előbukkant, ez azonban eredetére nézve félbemaradt sziklapince volt. 52 Mind a négy gödör betöltése, pontosabban leletanyaga azonos jellegű volt, mely a 47. gödörétől csak annyiban tért el, hogy nem volt bennük különlegesnek számító üveganyag. Itt kell megjegyeznünk, hogy a domborzati viszonyok miatt - 1. sziklaplató pereme! - a 13. sz.-i városfalnak elvileg közvetlenül e gödrök mentén Ny-ra kellene húzódnia. E helyen azonban csak a későbbi Ny-i palotaszárny belső, K-i homlokzati falának maradványait hozta napvilágra a kutatás, minden korábbi előzményre utaló jel nélkül. Gerevich által korábbi várfalnak vélt falmaradványra csak innen ENy-ra, már az udvar területén kívül, a Csonkatorony külső oldala mellett bukkantak. 53 Ez azonban kijjebb és lejjebb van a „kelleténél", amennyiben a platót Ny-ról szegélyező enyhe lejtő külső peremén helyezkedik el, ott, ahol általában már a későbbi, külső városfal szokott futni. Az egyébként keltező anyag nélküli falmaradvány szerepét csak további, a Ny-i szárny külső oldalán végzett kutatásokkal remélhetjük tisztázni. Nem világos annak a sziklaároknak, illetve mesterségesen kialakított tereplépcsőnek a keltezése, melyet ugyancsak a fennsík peremén túl, az említett enyhe rézsűbe vágtak, s amelyet több metszetben sikerült megfogni a Nagyudvar Ny-i szárnyának helyiségei alatt. 54 Az árok rétegződése nem mindenütt egységes. Részben természetes feltöltődésből, részben feltöltésből származó alsóbb rétegeit Károly Róbert-pénzek keltezik. 55 Ezek azonban nem a kialakítás idejét jelölik ki, és így arra a korai keltezés sem kizárható. Funkciójára nézve valószínűleg igaza van Gervichnek, amikor azt kőfejtőhelyként jelöli meg. Külön kérdés lehet ezen objektumok viszonya a tőlük Éra, a Csonkatorony környékén feltárt, leiszapolódott betöltésű sziklateknőhöz. (L. erről később.) Tovább haladva a lehetséges korai objektumok ismertetésével, a Belső udvar DK-i sarkában előbukkant csekélyke építészeti töredékeket: egy nyolcszögletű pillér viszonylag épen maradt maradványait és egy vélhetőleg hasonló, de csak feltételesen azonosítható másikat, valamint egy sarokként definiált falfoszlányt kell említenünk. 56 Ezekhez szokták kapcsolni a tőlük K-re található „négyszögletes kisszögellő épület-rész"-t, amely azonban már a plató peremét képező sziklafal elé ugrik ki, s így alapozása az alsóbb teraszon áll. 57 Az elsőként említett pillért legalább a relatív kronológia szempontjából el tudjuk helyezni, amennyiben arra a K-i palotaszárny Ny-i, azaz belső homlokzati fala már ráépül. (Kérdés azonban, hogy a homlokzati fal milyen korú?) A másik pillér(?)töredéket és a falsarkot viszont semmi nem keltezi. Sajnos e három objektum szintviszonyaira sem a közvetlenül mellettük feltárt (és nem említett) téglapadlóhoz, sem az Istvánvárban észlelt nívókhoz képest nem lehet következtetni a publikáció alapján, pedig ez valamelyest további támpontot jelenthetne legalább a relatív kronológia szempontjából. 58 A hiátusok miatt magam részéről a látszólagos alaprajzi kapcsolódás ellenére sem látom megnyugtatóan bizonyítottnak a fenti maradványok összetartozását a kiszögelléssel, akárcsak az erre felépített elméletet egy itt állt esetleges kápolnáról. 59 A valóságnak sokkal inkább Gerevich újabb véleménye felelhet meg, mely szerint a nyolcszögű pillérek folyósóhoz tartozhattak. 60 A kiszögellés korai keltezését egyébként biztosan sem alátámasztani, sem elvetni nem lehet. Az objektumot elhelyezkedése miatt én mégiscsak inkább a későbbi, Anjou-, pontosabban Nagy Lajos-kori rendszer részének vélem. (L. erről később.) A K-i oldalon, az előbbiektől kissé északabbra említenünk kell még egy olyan sziklába vájt objektumot, amely a Gerevich-team 1953-as publikációjában az alaprajzon ugyan szerepel a 13. századi zárt leletcsoportok között, 61 szöveges említése azonban sem itt, sem máshol nem található. Formája alapján nem annyira veremnek, mint pinceszerűségnek tűnik. A Belső udvar területén ez és a Ny-i oldalnál említett, félbehagyott pince (34. „gödör") az a két „épített" objektum, amelynél a polgári rendeltetés esetlegesen felmerülhet, de a fentebb leírt városi rendszerbe nem látszanak beilleszthetőnek. Jelenlé104