Budapest Régiségei 31. (1997)
Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120
tük egy korai királyi tulajdonú objektum gazdasági udvarán sem kizárható, jóllehet erre sincs semmilyen bizonyíték. További, korai, vagy koraiként is számításba vehető maradványok ennek az udvar területén már nincsenek, csak az azt É-ról lezáró Keleti sziklaárok (I. vagy Belső szárazárok) mentén, illetve ÉNy-ra, a Csonkatorony környezetében. Kérdéses magának a Keleti sziklaároknak a kora. 62 Biztosan csak annyit tudunk, hogy betöltésének még legalsó, 9. rétegéből is Nagy Lajos- és Zsigmond-pénz együtt jött elő, 63 de ez inkább csak arra utal, hogy az árkot olykor kitakarították. (Mindenesetre érdekes, hogy e legalsó réteg csak humuszt és kevés szemetet tartalmaz, és nem üledékes, leiszapolódott anyagot; ilyen egyébként a felsőbb rétegekben sincs.) Közelebb hozhatna a keltezéshez, ha az árkot E-ról határoló, kettős fal 64 északabbi, külső tagjának korát 65 meg tudnánk határozni. (A belső fal egyértelműen későinek határozható meg.) Be kell azonban vallani, hogy az alappublikációnak azt a részét, amely e fal és a közvetlenül mellette feltárt 32. és 32. b jelű „gödör" viszonyát tárgyalja, 66 a magunk számára alig tudjuk értelmezni. A leírás alapján mintha az tűnne ki, hogy a falazat korábbi lenne, mint az egyébként kétség kívül korai (IV. László-dénárral és IV. Béla-obulussal, valamint korai kerámiával keltezett) gödörbetöltés. Ugyanakkor a fal és a „gödör" elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított pozíciója inkább arra látszik utalni, hogy az előbbivel már kiiktatták az utóbbit. Az utóbbi esetében az idézőjel használatát egyébként az indokolja, hogy formája, viszonylag csekély mélysége alapján ez az objektum sem tartozik a már említett szemétgödrök sorába, hanem inkább a Belső udvarnál leírt másik két, sziklába vágott építménnyel látszik rokonságban lenni. A sziklaárok kapcsán, annak D-i oldalán említenünk kell még egy kváderekből rakott falsarok maradványát 61 Bár e csonk korai keltezésére semmi nem utal, a publikáció mégis ezt látszik sugallni. Helyzete alapján a magunk részéről inkább arra hajlunk, hogy az itteni - későbbi - híd- és kapuépítmény valamelyik elemének statikai okok miatt megerősített részletét, esetleg egyszerű armírozását lássunk benne. Az I. szárazároktól ENy-ra, attól vastag sziklafallal elválasztva egy másik, hasonló árokszerű képződmény helyezkedik el a jóval későbbi Csonkatorony DK-i helyiségének falai alatt és attól D-re 68 A sziklateknő eredeti formáját a későbbi építkezések miatt nem ismerjük. Hosszú ideig szabadon állt, mint azt a benne fellelt alsó, vastag, leiszapolódott humuszos agyagüledék réteg (5) bizonyítja. Sajnos ennek leletanyagára a publikációban csak tág utalás található, s az egész objektum korai voltára is csak a relatív kronológia alapján következtet Gerevich. A relatív kronológiai összefüggéseket bonyolítja az a tény, hogy a sziklaárok Ny-i partján a „mesterségesen levésett szikla felszínén ...kavicsokból álló nívó jelentkezett foltszemen", 69 amely folytatódni látszik attól É-ra, a Csonkatorony ÉK-i helyiségében is. 70 Az ilyen jellegű a kavicsos felszín pedig - legalábbis a palota területén eddig folytatott ásatásaim gyakorlata szerint - egyértelműen csak útfelületként fordul elő. (Ezek után már önmagában az kérdéses, hogy ha a kavicsos felület valóban út volt, akkor az honnan hová vezetett? Lehetséges, hogy a Nagyudvar Ny-i szárnya alatti sziklaárok alsó rétegeit fedő, köves-kavicsos, útszerű felületekhez kapcsolódott volna?) Mindezekhez azonban még egy további, harmadik bonyolító tényező járul. A Csonkatorony DK-i helyiségének DNY-i sarkában ugyanis, egy az előbbitől elváló(?) sziklamélyedésben K-NY-i tengelyű, kváderekből rakott falazat kevéske maradványa tűnt elő, 71 amit Gerevich egy „hatalmas építmény" részének tart, „amely feltehetőleg a korábbi, talán még 13. századi védelmi elrendezésnek volt lényeges része", és amely „...méretei, helye, a 13. századi várfal vonulata a sziklameredek mellett tornyot sejtetnek." 72 Ugyanő a fal keltezése kapcsán a 13. sz.-i és őskori anyaggal bíró „alapréteg"et emeli ki, de sajnos ennek a falhoz viszonyított helyzete nem derül ki az általa leírtakból. Az sem világos, hogy Gerevich mi alapján következtet az építmény „hatalmas" méretére, az alapozás jellegű fal mintegy 1 m körüli vastagsága ugyanis nem éppen erre enged következtetni. A korai védelmi elrendezéssel illetve a torony lehetőségével egyet kell értenünk annyiban, hogy ha az Árpád-kori városfal valóban folytatódott errefelé, úgy annak egyik tornya nagyjából ezen a környéken kellett hogy álljon. 73 Nem valószínű azonban, hogy a kváderfal ennek volna maradványa, egyrészt ugyanis a korai városfal eddig feltárt tornyai között - legalábbis tudomásom szerint - nincs kváderes falazatú, 74 másrészt a jelzett falvastagság eleve ellenkezne ezzel. A legnagyobb problémát végülis a három objektum - a sziklateknő, az útmaradványok és az ugyancsak sziklateknőben ülő kváderfal - egymáshoz való való viszonya jelenti. Az eredeti publikációt kisérő ábraanyag alapján számunkra az tűnik valószínűbbnek, hogy az útfelületet a két másik objektum elvágta, bár az egyik fotó 75 szerint mintha az út ráhúzódna a sziklateknőből Ny-ra kiágazó két bevágás(?) egyikére. így végülis csak annyi bizonyos, hogy mindhárom objektum megelőzte a Csonkatornyot. Akárhogyan is nézzük, ez a kérdés is azok számát szaporítja, amelyekre egy esetleges jövőbeni kutatás adhatna választ. Úgy tűnik, hogy szerencsére ennek elvi lehetősége itt még fenn is áll. Ehelyütt azonban röviden vissza kell még térnünk arra a korábban említett, Gerevich által korai várfalmaradványként azonosított falcsonha, amely közvetlenül a Csonkatorony mellett D-re bukkant elő. 76 Ha mind e „várfalat", mind az előbbi sziklateknőt, valamint az ugyancsak korábban említett délebbi (a Belsőudvar későbbi Ny-i szárnya alatti) sziklalépcsőt, illetve árkot korainak, azaz egykorúnak tekintenénk, úgy az derülne ki, hogy a „várfal" belülről szinte megközelíthetetlen volt a mögötte húzódó sziklamélyedések miatt. Mindez két lehetőséget sugall: vagy az árok későbbi kialakítású, vagy - és magam inkább ezt tartom valószínűnek - a korai fal mégiscsak feljebb, a plató peremén, a Ny-i palotaszárny belső, udvari homlokzati falának vonalában húzódhatott. Ez utóbbi lehetőséget talán még egy, eddig kevéssé figyelemre méltatott jelenség értelmezése támogatja. Az I. Szárazárok és a Csonkatorony alatti/melletti árok kialakítása során ugyanis a kettő között egy 5,4-5,7 m széles sziklanyelvet 77 hagytak meg a kőfejtők. Úgy tűnik, ennek kevés egyéb értelme lehetett, mint, hogy biztosítani a későbbi Második udvar és a Nagyudvar területének Nyi oldalán eredetileg végighúzódó védővonal töretlen futását. Tény, hogy a rajta fellelt igen masszív, É-D-i irányú falcsonk 78 formája alapján kevéssé azonosítható az Árpád-kori városfallal, de az utóbbi attól még korábban itt állhatott. Mindez közvetve annyit is jelenthet, hogy az árkok vagy később, vagy legfeljebb együtt készülhettek az első védőművel. Áttérve az É-ra következő Második- vagy Zsigmond-udvar 105