Budapest Régiségei 31. (1997)

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120

vagy keskenyebb, de viszonylag enyhe lejtő szokott elhelyezkedni, s a meredekebb lejtő, vagy sziklafal csak ezután következik.

20 Az enyhébb lejtő a palota K-i, DK-i oldalán egészen az I. vagy Belső szárazárok - másként Keleti szikla-árok - vonaláig hiányzik, és ez önmagában is magyarázhatná a fenti megoldást.) Az építmény poligonálisan kiképzett felmenő része ezesetben későbbi építésű volna. - E tetszetős elméletnek ellentmond azonban, hogy amennyire az a publikáció alapján megítélhető, az erkély alapozása későbbi magánál az erkélynél, amely viszont, mint látni fogjuk, az Anjou-korra keltezhető. Ugyancsak a fennsík alatti teraszon, de már a Ny-i oldalon helyezkedik el az az objektum, egy nagyméretű kváderekből rakott fal, pontosabban támfal,

21 amelyet Gerevich hajlamos korai, sőt egészen korai időszakra datálni.

22 E természetes sziklát köpenyező támfalat azonban, amely a Nyugati belső udvar alatt feltárt pince K-i oldalán áll, és egyben az ún. Délnyugati palota Ny-i falának alapozását képezi egy szakaszon, semmilyen konkrét összefüggés nem keltezi a 13. századra. A kialakításában megmutatkozó formai archaizmust önmagában nem tekinthetjük meghatározónak. Ezt a megoldást a magam részéről egyszerűen statikai okokkal magyaráznám, kiegészítve egy a pince lehetséges funkciójára vonatkozó felvetéssel. F. Tóth Rózsa nyomán magam sem tartom ugyanis kizártnak, hogy e pince eredetileg ciszternaként funkcionált, s ez méginkább magyarázná a kváderes fal meglétét.

23 Tény viszont, hogy ezesetben a pince többi, törtköves építésű falazatát, vízzáró vakolatnak kellett fednie. Erre vonatkozóan a publikáció azonban nem szolgáltat adatot, s vakolatmaradványt a mellékelt fotókon

24 sem tudok azonosítani. (Igaz, ilyennek nincs nyoma a „Cisterna Regia"-ként azonosított pincetérben, az ún. Albrecht-pincében sem. - L. erről még cikkünk következő részében, a ciszterna tárgyalásánál.) A fenti ötletet mindenestre támogathatja a kváderfal fölötti falban pontosan itt átvezető kővályús kifolyó is. Mindehhez hozzáfűzhetjük, hogy objektumunk esetében - legalábbis egyelőre - nem tudunk pincelejáratról, ami önmagában is elég különös egy ténylegesen használatban lévő pincénél. - Gerevich egyébként feltételezi, hogy a kváderfal eredetileg szabadon állt, alatta a Kelenföldi kaputól felvezető út húzódott végig, s a pincét csak utóbb, az udvar feltöltésekor építették be az itt meglévő természetes sziklahorpadásba.

25 Áttérve mostmár a fennsíkon lévő objektumokra, mindjárt a legdélebbi részen, a földszinti maradványaiban álló Istvántorony

16 esetében merülhet fel a korai eredeztetés lehetősége.

27 A torony DNy-i fala mentén húzódó mélyület betöltésében került elő korai, zártnak minősített leletanyag.

28 Ha ez a leletanyag az eredeti helyén lenne, és nem - mint ahogy azt Gerevich után magam is vélem - átforgatva, feltöltésként került volna ide, akkor komolyan el kellene gondolkodni az építmény 13. századi keltezéséről. (E feltöltés ugyanis csak úgy maradhatott meg a sziklaoldalban, ha azt kívülről fal támasztotta meg.) így azonban, s tekintve, hogy a torony közvetlenül, fallal látszik kapcsolódni az Anjou-kori Istvánvár később ismertetendő Ny-i szárnyához, illetve úgy tűnik, hogy a toronyból kiinduló fal azonos a Ny-i szárny Ny-i falával,

29 a kettőt egykorúnak kell tekintenünk. Az Istvánvár északabbra elterülő részei alatt további korai maradványok és jelenségek figyelhetők meg, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatók. Töredékes, bizonytalan összefüggésű falmaradványok, amelyekről csak annyit tudni, hogy nagy valószínűséggel megelőzték az Istvánvár építését, mert egyrészt eltérnek annak falrendszerétől, másrészt annak padló-, illetve járószintje alatt helyezkednek el. Ilyen K-Ny-i irányú falcsonk van a Ny-i szárny II. helyiségében,

30 valamint két hasonló irányú a Kisudvar ÉK-i sarkában.

31 (Ugyanitt, illetve a tőlük É-ra lévő IV. jelű folyosó területén még egy olyan, az említett falakra merőleges, azaz É-D-i irányú olyan sziklaperemet is feltüntet a közölt alaprajz, amely egy hasonló tengelyű sziklagödör Ny-i szélének tűnik. Erről azonban a szöveges rész semmit nem említ.) Nehezen tudjuk értelmezni azt a falsarkot, amely a K-i szárny E-i, VI. számú helyiségében bukkant elő.

32 A környezetükhöz képest szokatlanul vékony, derékszögben összefutó falak egy olyan épület DNy-i sarkát jelölik ki, amelynek tájolása a Belsőudvar K-i szárnyáéval látszik egyezni, azonban ott fellelt falcsonkok (1. később) egyikéhez sem kapcsolhatók bizonyíthatóan. Az sem zárható ki teljesen, hogy városi, polgári épülethez tartoztak volna.

33 Egy nagyobb méretű épület és egy hozzátartozói?) akna viszonylag jobban megfogható maradványai a Keleti szárny alatt. Az építmény

34 valószínűleg hosszú (legalább 22 m körül), keskeny (cca 5,8-6 m), nyújtott téglalap, vagy „téglány" alaprajzú lehetett, bár É-i és D-i lezáródása bizonytalan. Kronológiai viszonyaira elsősorban feltárt maradványainak D-i, pinceszinten lévő része alapján lehet valamelyest következtetni. A K-i szárnynak az ÉK-i, VI. számú helyiségtől D-re eső része

35 (az azt K-ről határoló kváderes fallal együtt) ugyanis már egyértelműen ezen épület falazatainak elbontása után épült ki. Mindez azonban nem ad messzemenő következtetésre lehetőséget, mert ez a szárny, illetve szárnyrész későbbi, mint az Istvánvár „L" alakú tömbje. (L. mindkettőről részletesen később), így - s mivel az épület K-i fala az Istvánvár ÉK-i, VI. számú helyiségének K-i oldalán is végig követhető volt - még az sem teljesen lehetetlen, hogy végülis e „korai" maradványok valójában az Istvánvárhoz tartoztak, annak eredeti K-i szárnyát alkották. Mindenesetre ennek igazoláshoz pontosan kéne ismerni az említett VI. helyiség É-i és D-i falának valamint a hosszú, „korai" épület K-i falának kapcsolatát, szintviszonyait. Addig is a korábbi keltezés sem kizárható.

36 Relatív kronológiai alapon kijelenthető viszont, hogy a nyújtott téglalapalakú építmény nem létezett, létezhetett együtt a fentebb említett, vékonyfalú sarokmaradvány által kijelölt épülettel, s ez utóbbi minden valószínűség szerint megelőzte szóbanforgó épületünket. Az viszont számomra kevéssé tűnik valószínűnek, hogy -, mint ahogyan az újabban felvetődött - a téglalap alakú építmény maradványai is egy 13. századi, esetleg 14. század eleji polgári épülethez tartoztak volna.

37 Ahhoz a D-i és Ki fal 1,4 és 1,5 m körüli vastagsága túlzottnak látszik, vagy legalábbis atipikus a korabeli polgári építészet viszonylatában.

38 Ugyanezen az alapon nem zárhatjuk ki a polgári rendeltetést, az említett falsarok esetében. Más dimenziót adhat az épületnek, ha a mellette lévő (nem teljesen feltárt) akna™ valóban hozzá tartozott. Nézetem szerint az akna esetében, amely feltehetőleg egy É-D-i sziklaárokból lett leválasztva, a funkcióra nézve komolyan felmerülhet a ciszterna lehetősége.

40 A korábban felvetett ciszterna ötlettel szemben itt talán több alapot jelenthet a vastagon leülepedett agyagréteg, valamint az, hogy az É-i és D-i, téglából épült fa103