Budapest Régiségei 30. (1993)

TÁRGYI EMLÉKEK ÉS LELETEK = DENKMÄLER UND FUNDE - Barkóczi László: Megjegyzések Valeria 4-6. századi történetéhez : 2. közlemény, Hiányos hagymafejes fibulák és ruhatűk 327-350

(PLESNICAR 1983, 22. t. 33., 3 1. t. 8., 32. t. 6, 7, 10, 12). A közelebbi szomszédságot tekintve hivatkoznunk kell a Lauriacumból előkerült tűkre is. A 14. sz. sírból (KLOIBER 1957, 160. LXXIX. t. 14/1956) a koponya mellől egy kis darabon hornyolt, egyébként dísztelen tű került elő. A 3. sz. bolygatott kőlapos sírból egy kanalas fejű, dísztelen, egyenes és egy kanalas fejű, hosszanti- és keresztváj átokkal díszített, hajlított tű került elő (KLOIBER 1957, 139-140. XLVII. t. 4a, b. 3/1954). Az egyenes itt is kalaptű lehetett, míg a hajlított példányt mint ruhatűt használták. A 63. sz. bolygatott sírból előkerült, felső végén lyukas, felső harmadában vájatokkal díszített tű már nem volt eredeti helyén (KLOIBER 1957, 44. XLIX. t. 8. 63/1951). A mieinkhez hasonló kanálfejű, asztragalosz-díszű darab ismert Novaeból (PARNÍCKI-PUDALKO 1970, 45, 10. kép), és ismert egy ilyen sima, dísztelen példány ugyancsak innen (GACUTA 1977, 119. g. kép). A Görögországból közölt tű kerek, lyukas fejű, asztragalosz mintázatú (ADRYKl-SlSMANI 1983, 35. 6. kép). Egyébként ez a tűfajta megtalálható Castel Trosino és Nocera Umbra 6-7. sz.-i temetőiben (Monumenti Antichi XII (1908) XXV (1918), ahol nemcsak a langobardok, hanem a helyi őslakosság jelenléte is megfigyelhető. Megtalálható a tűforma Eszak-Itáliában, Invillinoban is (FINGERLIN-GARBSCII-WERNER 1967/68, Fig. 6). Úgy látszik, hogy a vállán megvastagított és téglalap alakú kivágással díszített tűk egy későbbi fázisban jelentek meg. Hiányoznak ezek Valeria tartomány északi részén, viszont megtalálhatók Keszthely-Fenékpusztán, és közöl ilyet Gregl is Sisciából. Hasonló ezekhez ez Irma Cremoánik által közölt, kétszeresen hajlított tű a viáici villából (CREMOSNIK 1965, 219. IX. t. 3), szintén késői változat az L-alakban meghajlított tű Pradlból (ÜBL XLV, 738, 73 ábra). Ezek a Pannoniától délre, dél-keletre mutató szórvány előfordulások nem jellemzőek a tű eredetére vonatkozóan, Délnyugat-Pannónia, Italia az a hely, ahol ezek a korábbi római előzmények után kialakulhattak, majd általánosan használttá lettek, annak ellenére, hogy a balkán-vidéki római tartományokban a különféle tűk már régen ismertek voltak. A Valeria tartomány északi részen megjelenő asztragalosz mintázatú tűk Délnyugat-Pannóniával, Itáliával állnak kapcsolatban, tehát olyan személyekről lehet szó, akik onnan kerültek Tokod, Intercisa és Gorsium vidékére. Ezek a tűk függetlenek a keszthely-fenókpusztai tűktől és kísérő leleteiktől. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet olyan fülbevalókra, melyek előzményei voltak a későbbi kosaras fülbevalóknak, és amelyek függetlenül a tűktől jelentek meg Valeria későrómai temetőiben. Intercisából ismert egy arany fülbevaló, mely eltér a későrómai korban használt többi fülbevalótól (10 kép 9)Ennél a karikára alul még egy kisebb karika van forrasztva, a nagy és kisebb karikához pedig egy négyszögű foglalat csatlakozik (ebben valamilyen kő volt). A kisebb karikából egy hosszabb csüngő nyúlik ki, amin egy kerek foglalat van (amely most üres) és az aljára egy hegyikristály gyöngy van felfűzve (ALFÖLDI 1957, LXXIX, t, 29). Hasonlóképpen Intercisából származik (MNM 4/1937. 9) egy másik fülbevaló-pár, ahol szintén megtalálható a nagy karikához hozzáforrasztott kisebb karika (10. kép 8) és a kettőhöz kosárszerű foglalat kapcsolódik (a köve mindkettőnek hiányzik). A kisebb karikából hosszabb aranydrótok csüngenek, ahol mind a kettőnél smaragdszemek vannak felfűzve. Hasonlót ismerünk a ságvári későrómai temetőből (10. kép 10), ahol a nagyobb és kisebb karikához kerek, kosárszerű foglalat kapcsolódik piros kőberakással. A kisebb karikából kinyúló dróton keretben foglalt zöld kő, alul pedig kisebb és nagyobb gyöngyök között csepp alakú kék kő van felfűzve (BURGER 1966, 310 sz. sír. Fig. 19). Ilyen kosárszerű foglalat látható egy állítólag Bonyhádról származó (MNM 25. 1993. 1-2) fülbevaló-páron. A kövek már hiányoznak, a nagy karikára egy-egy aranygyöngy van felfűzve, a kisebb karikából az előzőekhez hasonlóan csüngő lóghatott, de ezek már hiányoznak (10. kép 11). Lényeges ezeknél a fülbevalóknál a nagy karikához hozzáforrasztott kisebb karika és a kis kosárszerű kerek vagy szögletes foglalat. Lényegében ugyanez található meg a későbbi kosaras föggőknél is, csak ott a kosár nagy és szebben kidolgozott. Az intercisai, a ságvári és a bonyhádi csüngős fülbevalókhoz idézhetünk egy későbbi, Itáliában, Arezzoban előkerült példányt, ahol a kosár már a későbbi időkre utal, ugyanakkor a kosár elejére forrasztott kis karikához a pannóniai darabokhoz hasonló csüngő kapcsolódik, felül négyszögű foglalatban kő, a csüngő végén pedig gyöngyök és csepp alakú hegyikristály található (SETTIS, 44, 70. kép). Szintén Arezzoból való egy már rendes méretű kosaras függő, ahol a kosár külső feléhez kis karika kapcsolódik, és ebbe szintén az előbbiekhez hasonló csüngő lehetett beakasztva (SETTIS, 44, 71. kép). Ez a fajta függő a hozzá forrasztott kis karikával a pannóniai anyagból hiányzik. Az előzőekben említett pannóniai daraboknál a kosár kiképzése kicsi, szögletes vagy kerek és nem áttört díszű. Ugyanakkor ezek a csüngős kis kosaras fülbevalók - mint azt a későbbi arezzoi példa is mutatja nem választhatók el azoktól a függőktől, ahol a csüngő nem szerepel. így nem választhatók el az intercisai, ságvári és a bonyhádi fülbevalók a keszthely-fenékpusztai későbbi, már kifejlett kosaras fülbevalóktól. Valószínű, hogy ezek a kosaras fülbevalók a későbbi, már kifejlett, áttört díszű fülbevalóknak az előzményei 331