Budapest Régiségei 30. (1993)

TÁRGYI EMLÉKEK ÉS LELETEK = DENKMÄLER UND FUNDE - Barkóczi László: Megjegyzések Valeria 4-6. századi történetéhez : 2. közlemény, Hiányos hagymafejes fibulák és ruhatűk 327-350

voltak. A későbbi már kifejlett példányok azonban nem jutottak el Valeria északi részébe. A 6. sz.-i tűk egy másik jellemzően kísérő lelete a már kifejlett kosaras fülbevalók mellett - az ezüst korongos fibula, melynek nincs előzménye a pannóniai leletanyagban. Már korábban észrevették, hogy Baranya megyében, ahonnan több krongos fibula ismert, csupán egy ezüst kosaras függő került elő (Kiss 1965, 106-107. 4. kép). A horreum melletti kis temetőben is megfigyelhető bizonyos különválás. Az egyik sírban megtalálható a fibula magában, kosaras függő és asztragalosz díszítésű tű nélkül. Egy másik sírban megtalálható a tű kosaras függővel, de korongos fibula nélkül. Egyetlen kivétel az a sír, ahol a díszes BONOSA-feliratú tű került elő, ahol megvan a díszes tű, a korongos fibula, a fülbevalók viszont félhold alakúak. A Lipp által közölt sírban a tű és a kosaras függő korongos fibula nélkül jelentkezik. Egyedül a Csák Árpád által feltárt 36. sz. sírban szerepel a kosaras függő korongos fibulával együtt (PEKÁRY 1955, 26). Meg kell említeni, hogy Albániában sem kíséri az ezüst korongos fibulát kosaras függő. Úgy látszik, hogy a kosaras fülbevalók, az ezüst korongos fibulák, valamint az ezüstlemezes övgarnitúrák együttese különböző helyekről Keszthely-Fenékpusztán kapcsolódnak össze egy temetőben. A fibulák gyártása és használata egy hosszabb időt kell, hogy jelentsen. Amíg az ábrázolás Bellerophontól, a császár-ábrázolásától eljutott addig, hogy a lovas feje fölött glória van és lándzsája felül kereszt alakban végződik, addig el kellett telni egy hosszabb időnek. Egyébként a fibuláknál megmutatkozó technikai különbségek sem utalnak egyidejűségre. A bólyi avarkori temető két fibulája nem illik a temető együttesébe. Lehetnek megtalált, megőrződött darabok (avar sírokban sokszor megtalálhatók a római leletek), de az egyik fibulával együtt szereplő bizánci csat olyan eltemetettre utal, aki később kerülhetett ebbe a környezetbe. (A fibulák feldolgozása kéziratban.) * A tűk második csoportja vegyes, funkciójuk sem egyezik az előbb tárgyaltakkal. A tűk egy intercisai és egy Baranya megyei darab kivételével mind Gorsium város területéről származnak. L-alakban hajlított tű került elő a 2. sz. villa melletti későrómai temető 32. sz. sírjából. (Publikálatlan.) Feje lapított, szárán egymástól távol két asztragalosz minta van. Egy másik tű 8,7 cm hosszú, feje sérült, de feltehetőleg kanál formájú volt (11. kép 1). Vége felé elvékonyodik (BÁNKI 1981, No. 89. IV. t.). Egy harmadik tű - szintén asztragalosz mintával díszítve - (11. kép 5) 14 cm hosszú, lapított fejű vége felé elvékonyodik (BÁNKI 1981, 216. No. 89. IV. t.) Bronztű 18,8 cm hosszú, felül egyenes lezárású, lapított (11 kép 2). Nyakán sűrű körbefutó vésett vonaldíszítés, egyenetlen vastagságú alsó része kétszeresen hajlított (BÁNKI 216. No. 83. IV. t.) Bronztű, 18,3 cm hosszú. Gömb fejű, a karcsú nyak alatti, oválisán megvastagodó részen körbefutó sűrű vésett vonalak (11. kép 3.) vége felé elvékonyodik, alja hajlított (BÁNKI 1980, 179. No. 161. I. t.). Bronztű 11,8 cm hosszú, feje hiányzik (11 kép 4.), kissé hajlított (BÁNKI 1980, 194. No. 482. XXVI. t.) Bronztű 10,3 cm hosszú, felül egyenes lezárású (11. kép 6), szögletes átmetszetű, vége L-alakban hajlított (BÁNKI 1976, 133. I. t. 11). Bronztű, egyenes, 10 cm hosszú. Feje kerek (11. kép 7), áttört, fején, nyakán profilált (BÁNKI 1987, 200. No. 162. III. t.) Az intercisai temető 1344 sz. sírjából származó 13,6 cm hosszú bronztű feje kehely formájú (12. kép. 1.) A sírból előkerült még egy erősen profilált bronzfibula, karperecek és gyöngyök. (VÁGÓ-BÓNA 1976, 29 és XLI. t. 7.) A tű a mellcsontok tájékán feküdt. Ugyanebből a temetőből került elő a már említett asztragalosz mintázatú tű a fej mellett. Bronztű, feje már hiányzik, de még így is 11,4 cm hosszú. (A publikációban a rajzon még látható a csúcsos fej). Nyolcszög keresztmetszetű, vastagsága egyenlőtlen, alja kissé behajlítva, megvastagodó (12 kép 2) A fényképről úgy tűnik, hogy felül két lyuk is volt (BÁNKI 1980, 179. No. 148. I. t., v. ö. a 178. sz. lapon látható rajzzal). Bronztű, 12,6 cm hosszú (Baranya megyéből, szórvány lelet; DoMBAY 1957. 256. XXXVIII. t. 19). Felül egyenes lezárású (12. kép 8) feje megvastagított, többszörösen profilait. Egyenes bronztű, 11,5 cm hosszú. A sima fejrész alatt (12. kép 3) elmosódott gallérdíszítés (BÁNKI 1985, 121. No. 83. IV. t.). Egyenes bronztű, 11,5 cm hosszú. Nyaka profilált (12. kép 4) feje letörött (BÁNKI 1981, 216. No. 87. IV. t.). Egyenes bronztű, 8,7 cm hosszú. Feje széles, lapított, (12. kép 5) egyenes lezárású (BÁNKI 1981, 216. No. IV. t). Töredékes bronztű, hossza 5 cm. Széles korong fejű (7/. ábra 8), nyakán két gallérral (BÁNKI 1979, 205. No. 119. VIII. t.). Bronztű, 11,2 cm hosszú. Feje kampós (12. kép 9), szára kétszer hajlított (BÁNKI 1980, 194. XXVI. t.). Nem valószínű, hogy varrótű volt a két hajlított táci példány (12. kép 6, 7), az egyik feje lapított, a másiké hegyes, 10 és 11,8 cm hosszúságúak (BÁNKI 1974, 209. 19 ábra 10, 11.). Szintén nem lehetett varrótű egy töredékes példány (11. kép 9), hegyes fejjel és téglalapalakú kivágással (BÁNKI 1974, 209. 19. ábra 12 és VI. t.) A 7 cm hosszú bronztű, fején körbefutó barázdával (11. kép 9), kissé hajlított szárral, feltehetően nem haj, hanem ruhatű lehetett (BÁNKI 1974, 209. No. 9. 19 ábra 13 és VI. t.) Ez a csoport eléggé változatos. Megtalálhatók a korábban tárgyalt asztragalosz mintázatú tű utánzatai, valamint az egyenes és hajlított szárú, gömb, egyenes, lapított, profilált fejű tű-változatok. 332