Budapest Régiségei 30. (1993)

TÖRTÉNET, TOPOGRÁFIA = GESCHICHTE, TOPOGRAPHIE - Márity Erzsébet: Kronológiai problémák és városszerkezeti sajátosságok Aquincum polgárvárosában 137-147

36 barbotindíszes tálak képviselik az észak-itáliai árut.

78 A kőépítkezések megindulása a II. század elejének eseményeivel hozhatók kapcsolatba. Aquincum a kettéosztott provincia székhelye lett, ahol 107-ben Hadrianus, a későbbi császár lett Pannónia praetori rangú helytartója, akitől a város 124-ben megkapta a municipium rangot. Elősegíthette a város gyorsabb fejlődését a katonaváros számára megépített vízvezeték is. Kezdetben a katonaság is részt vehetett az építkezési munkákban. Bizonyítják ezt a II. adiutrix megtalált bélyeges téglái a C utcai fürdőben, a B utcai fürdőben és a fürdő melletti lakóházban. A D utca déli oldalán álló épületből pedig előkerült a //. adiutrix körkeretbe foglalt bélyegzője. Valószínűleg a markomann háborúk pusztításaival hozható kapcsolatba a gázgyári fazekastelep pusztulása (esetleg a korai kelta templomé is), a B utcai fürdő 170 körüli égésrétege, a boltsor és a C utcai fürdő első átépítése. A III. század elején általános városrendezésre került sor a városközpont középületeinél és az amphiLakosság Az aquincumi polgárváros lélekszámára vonatkozóan nincs adatunk, azonban többféle módon következtethetünk rá. Hasonlítsuk például össze a katonai tábor, amely 6000 katonának volt az állandó tartózkodási helye, kb. 24 hektár területen feküdt. A' II. század végiIII. század eleji polgárváros kb. 28 hektár területet foglalt el. A fentiek alapján a táborban 250 fő/ha volt a népsűrűség, a polgárvárosban pedig 214 fő/ha. Ez megfelel annak a nézetnek, hogy a táborokban mindig nagyobb volt a zsúfoltság, gazdaságosabb a helykihasználás, mint a városokban. A tábor területének 70%án álltak középületek és csak a fennmaradó 30%-án kaszárnyák. Azért állíthatjuk ezt biztonsággal, mert bár a tábor nincs teljes egészében feltárva, alaprajzi elrendezése már oly mértékben tisztázott, hogy analógiák alapján tudni lehet, mely részein várhatók még középületek, illetve kaszárnyák. A polgárvárosnak csak egy részén tárták fel az épületeket, így nehezebb kimutatni a megoszlási arányt köz- és lakóépületek között. Mégis, ha az aquaeductus-Kcieá utca-Sujtás utca-Záhony utca által határolt területet, azaz lényegében a mai romterületet vizsgáljuk meg, amely a városnak csaknem egyharmada és egyben a legjobban kutatott része, a következő megoszlást kapjuk: A területnek kb. 80%-a lakóház és csak 20%-a középület, annak ellenére, hogy a város központi területét vizsgáltuk, ahol feltehetően több középület volt, mint a külső kerületekben. Tehát igaz, hogy a 6000 fős katonaság kis lakóterületen összezsúfolva élt, hiszen a tábor területének jelentősebb részét középület foglalta el. A nagyobb alapterületű polgárvárosban kényelmesebben, tágatheatrumot is átépítették. Ennek több oka lehetett. A markomann háborúk során megrongálódott épületek kijavításával a város igyekezett a 194-ben megkapott colonia rangnak külsőben is megfelelni, s talán Septimus Severus látogatása is befolyásolta az építkezést. A III. század közepének germán betöréseihez kapcsolható az ún. festőlakás pusztulása és a collegium centonariorum is feltehetően a háború tüzének esett áldozatul. Több elrejtett éremlelet is van a polgárvárosban ebből az időből. 16 db-os éremlelet (Elagabalus-Salonina) került elő az ún. nagy lakóházból, 18 db „antik pénz" (II. század közepe-III. század közepe) a C utcai nagy fürdőből és 29 db-os éremlelet (Sepoc timius Severus-II. Claudius) a B utcai fürdőből. A IV. század elején több épületben folyik átépítés, amit talán a 330-as évek szarmata háborúi magyaráznak meg. A várost a 370-es években ismét feldúlhatták, erre utal a (Marcus Antonius Victorinus mithraeum-ban elrejtett 80 db-os éremlelet (II. Constantinus-Gratiasabb házakban élt az 5-6000 főnyi lakosság, itt kevesebb középület kapott helyet. Összehasonlításra ad lehetőséget a. forum tér és a principia területének alapterülete is. Az utóbbi téren sorakozott fel a 6000 főnyi katonaság díszszemlék és egyéb események alkalmával. A polgárvárosi forum még nincs egyértelműen tisztázva, de egy kb. 30 x 30 méteres tér található a két főút kereszteződésénél. Jelenlegi ismereteink szerint ez volt a város legnagyobb tere. Az aquincumi principia terének mérete, 30 x 35 m, tehát a méretbeli hasonlóság ebben az esetben is fennáll. Ugyanilyen eredményre jutunk, ha az amphitheatrumok befogadó képességét összevetjük. A katonai amphitheatrumban, melynek alapterülete 11 000 m , a számítások szerint 13 000 fő férhetett el. A polgárvárosi amphitheatrum több mint 5000 m alapterületű, fele akkora, mint a katonai, így valószínűleg csak 56000 ember fért el benne. Például Caerleon amphitheatruma, amely durván 5500 m területű, tehát hasonló méretű, mint a polgárvárosi, 6000 embert fogadott be.

92 Még egy összehasonlításra kínálkozó adatunk van. A katonaság és a polgári lakosság fürdőzési szokásai, ha nem is voltak egyformák, bizonyára hasonlítottak egymáshoz. Az aquincumi tábor fürdője, amelynek alapterülete a palaestra nélkül mintegy 10 000 m , 6000 főt tudott kiszolgálni. A polgárvárosban eddig feltárt három közfürdő együttes alapterülete 4000 m . Még további két fürdőről tudunk. Ha ezek alapterületét 1000-1000 m

2-re becsüljük, már idáig is 6000 m

2 fürdőterülettel számolhatunk. Sok katonai táborban (Lambesis, Novaesium, Caerleon stb.) nem is volt ek14Ö