Budapest Régiségei 30. (1993)

TÖRTÉNET, TOPOGRÁFIA = GESCHICHTE, TOPOGRAPHIE - Márity Erzsébet: Kronológiai problémák és városszerkezeti sajátosságok Aquincum polgárvárosában 137-147

A IV. század első felében a városfalakon belül alapvető strukturális változás valószínűleg nem történt, annak ellenére sem, hogy folytak építkezések a város különböző pontjain (lásd később), igaz néha csak szegényes építőanyagokból. Ezek azonban a korábbi épületek újjáépítését, átalakítását jelentették, a meglévő í/ww/örendszer és a már funkcionáló utcarendszer keretein belül. A század végén Aquincumban is megfigyelhető az a késő római korra jellemző szokás, hogy a városfal közvetlen közelében esetleg magában a városban temetkeztek. A határmenti zavargások okozta bizonytalan közállapotok elnéptelenedéshez és a város beszűküléséhez vezettek. A nyugati városfal közelébe felhúzódó késői sírok és a legújabb kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a város egyre kisebb terü•5-1 létre zsugorodott. Míg a település kialakulásánál az aquaeductustól keletre eső területnek volt meghatározó jelentősége, addig a város végnapjaiban már a nyugati oldalnak jutott ez a szerep. Jóllehet a villaépületek többségében megfigyeltek IV. századi bővítéseket, átalakításokat, az esetlegesen hozzájuk kapcsolódó birtokrendszer változásáról sajnos még nincsenek adataink. A város keleti oldalán tovább folytatódott a temetkezés, ahol a IV. század közepéről származó, néhány évtizedre keltezhető sírcsoportot is megfigyeltek egy kis temetőkápolna körül. Építéstörténet Az alábbiakban kronológiai sorrendbe rendezve öszszegyűjtöttük és közreadjuk azokat a konkrét építéstörténeti adatokat, amelyeket eddig az ásatok publikáltak és amelyekre az urbanisztikai kutatás jelenleg támaszkodhat. Csekély számuk egyúttal jelzi azokat a korlátokat, amelyek között e kutatások folyhatnak. II. század A II. század elején kezdődött a város kőépítkezése. Kőbe építették a városfalat, megépült az ún. basilica, a boltsor, a C utcai fürdő. Ez utóbbi eleve feltételezi az aquaeductus meglétét. Az ún. basilica építésekor, 110-120-ban a területén lévő kőbélletes kutat betöltötték, arra már nem volt szükség a vízvezeték megépítése után. Megépült az ún. festőlakás, a D utca északi oldalán lévő lakóház, az utca déli oldalán az ún. csarnokos épület és egy magánház, továbbá az északi városfal melletti lakóházak. Egy felirat bizonyítja, hogy a polgárváros amphitheatrumának 162-ben már állnia kellett.

44 150-160 körül kezdte meg működését a collegium centonariorum a század közepén felépült épületben. Majd a II. század közepén átépítették a C utcai fürdőt, a század végén pedig a boltsort és a B utcai fürdőt. Felépült a mithraeum (Marcus Antoninus Victorinus). Kb. 180 körül megszűnt a gázgyári fazekastelep működése. III. század A III. század elején átépítették az amphitheatrumot, amelyet díszpáhollyal és új felüljárókkal láttak el. 214-ben helyreállították a Nemesis szentélyt. Ismét átépítésre került az ún. palaestra, az ún. basilica, a boltsor. Véglegesen kialakultak a C és az E utcák. A kelta kerek szentély is ekkor kapta ismert formáját. A mithraeum (Symphorus) második periódusa is az említett időre esik. A század közepén felépült a macellum. Tűzvész martaléka lett a collegium centonariorum és elpusztult a festőlakás. IV. század Az ún. csarnoképületnek III-IV. századi átalakításai vannak és ugyancsak több átépítésen ment keresztül a III-IV. század folyamán az aquaeductustól nyugatra lévő fürdő. A korábbi épület helyére a IV. század elején új helyiségek kerültek az ún. palaestránál vagy szentélynél. Megfigyelések szerint az E-F utca sarkán lévő lakóházat a IV. század folyamán is használták. Mécskészítő műhely működött a gázgyári munkáslakások helyén a III. század végén, IV. század elején. A macellumtól délre levő fazakasműhely fölé III. század végi, IV. század eleji vékony falú vályogházakat építettek. A IV. század közepéről származó, néhény évtizedre keltezhető sírcsoport volt egy kis kettős ókeresztény bazilika közelében. Az északi vizesárkot betömték és a IV. század utolsó felében északnyugatidélkeleti vízgyűjtő csatornát építettek fölé. Ásatója szerint a mithraeum (Marcus Antoninus Victorinus) 70 375-ben már „eltemetve állott." Kapcsolat a történeti és építéstörténeti adatok között A 70-es, 80-as évek aquincumi eseményei adják a történeti hátteret a település kibontakozásához. 73-ra keltezhető az az Óbudán előkerült felirat, amely Vespa71 sianus kori alatábor létét igazolja. Majd a 80-as évek végén legiotábor épült a Flórián téren. A polgárvárosi gyér leletanyag is ettől az időtől kezdődik. „Téglaszínű koracsászárkori töredékek," 7S márványozott korsó, korai terra sigillata edénytöredékek, római pénzek. A Pó vidéki kerámiának egyetlen hiteles előfordulása sincsen, csak a Drag. 35139