Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

másodrendű épület rom, primitív, kerítés, ablakból csekély darab, tagozat,... talapzat kővel födve, tárnok téglából letörve, falvastagsága (2' 6), magassága 3 * szentély lyuk." (XI. Jkv. 89. o.) „Alagi pusztán hajdan bizonyosan falu állott e helyen, a régi b... .féle majortól északnak mintegy 200 ölnyire áll a templomrom, melyet még 1863-ban megvizsgáltam. A rom keletéit, és csak többszögű szentélye állt fenn. A falak vastagsága 2' 6" ,a polygon keleti falu belül 6' 7" ,a két oldaliak 6' 6", az északi fal melyben még a szentségtartó látható 7' 6", de már az átellenes le van rombolva. Az ablakok közül egyedül a délkeleti szentségfalon maradt fenn nyoma. A szentélyben kétszeres tagozata, vállkövekből emelkedő bordák vörösre vannak festve, a külfalakat támogató téglamaradványok többnyire le vannak törve, de valamint a támfalak fedői faragott kövekből vannak. A téglák81/2"-71/2"-9" 11" hosszúak,4" szélességitek, 2" 2'" vastagok, színük veres és sárgás. A templomnak, mely ... fallal volt kerítve eredeti hossza 8° 2' lehetett, 3 °nyi magasság mellett. A templom alig maradt fenn eredetiségében, mert a szentély keleti falában 2'nyi magasságban, fekve találtam oszlopdarabot, mely annak első építményéből fen maradhatott. Jkv. XI. 88." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/53. irat) Szabó Erzsébet említi Rómer rajzát és feljegyzéseit, de nem ezt, hanem Arányi Lajos 1876-ból származó felvételi rajzát közli.

48 Rómer 1863-ban papírra vetett alaprajzi vázlata és Arányi rajza eltér egymástól. Arányi nem ábrázolta a nyolcszög három oldalával záródó szentély sarkain a négy faragott kővel fedett tégla támpillért. Az ettől É-ra álló négyszögletes helyiség, valószínűleg sekrestye sem szerepel Arányi rajzán. Gervers-Molnár Vera felmérése

49 egyértelműen Rómer megfigyeléseit igazolta. Ugyanakkor Rómer nem jelölte a kerek templom maradványait - bár utal rá, hogy a szentélyben beépítve talált a templom első periódusából származó oszlopdarabot- amit Arányi rajzán (bár szögletesebb) sejthetünk. Ugyanakkor elképzelhető, hogy Arányi is a sekrestye még álló falait akarta lerajzolni, csak megfigyelései pontatlanabbak, mint Rómeré. Arányi a romot a „gót, vagyis a XIV-XV. sz.-ból származó" templomok közé sorolta.

50 Legújabb kutatások szerint a XI. századból származó apszis nélküli rotundát a XV. században átépítették, ekkor kapta gótikus szentélyét, ezt a bővítést feltehetően nem fejezték be.

51 Érd Minaret „16 szögű felső kémény része (hullámvonalas rajz) alakú. Ajtó 8 °-nyi magasságban keletnek, 49' 3' magas, alapjának egy oldala 9' alul 2' 2" egy oldal, ajtó magassága 1 "széles 2' talaj magassága V 8" 1 grádics magassága 8" széles 2' . Jelenleg egészen restauráltatott meglehetősen hű Varcsányié. Törökök idejártak tisztítják és erről bizonyítványt kérnek."

52 (XIII. Jkv. 152.0.) Kutyavár (XIII. Jkv. 160. o., XVII. csomag 369/37. irat) Az érdi Kutyavárról szóló Rómer leírást és rajzot Torma István ismertette, az épületmaradványt a középkori Diódi castellummal azonosította.

53 Kerepes „Kerepes - oszlopok régi a torony ablakok kijön a kő ülőpadka" (XIII. Jkv. 155. o.) „Kerepes - a torony elején két pillér, alul szobrok, köröskörül a régi temető kőkerítése, kettős ág, belsejét nem láthatjuk. A torony alul réssel, föllebb" ablak rajza (IV. tábla 4.). „sok és kettős kerítés, erődített templom, vagy talán hajdan erődítmény, a diadalív még megvan góth korból, a szentély meghosszabbítva - kereszthajók hozzá építve 1753^-ben." (XIII. Jkv. 156.0.) „ Kerepesen a templom erődítettnek látszik, mert a régi temető kőkerítésén kívül még kettős árok és kerítés van meg. A régi kapuzat kétszeresen tagozott 6' 8' ' magas a torony elején két támfal áll, melyek 4' 4' ' kirúgnak és a szokott esvetőkkel bírnak. A torony egyenes szemöldökű ablakai közt még a hajdani kő ülőkék láthatók. A régi diadalív még ma is áll, a szentély még ma is áll, a szentély meg van hosszabbítva, a kereszthajók 1753-ban hozzáépítve. A keresztelő kút és a perselkő régiek." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/95. irat) A templom Arányi szerint gót, a XIV-XV. sz.-ból származik, melyet a XVIII. században átalakítottak.

54 Miklós Zsuzsa említi, de nem idézi Rómer feljegyzéseit. Véleménye szerint a kerepesi Kálvárián kisméretű földvár állhatott, melyet pusztulása, elhagyása után templommá alakíthattak át.

55 Kutatástörténetéhez talán nem haszontalan Rómer eredeti szövegének ismerete sem. V Kistarcsa „ 1864. jún. 30-án. Kis-tarcsai románkori omladék a falu déli végén, alsó falrészek és az elő-hozzá toldott pillérek nagy faragott kövekből, áll még a kerek ívű diadalív - a kerek apsis pillérjével és részenként oldalfalak is. Egyeneskövek 2' 6"-l'7"-ri"-2'3"-r -8" 3'9"-I'10", belül terméskő, kívül faragottal bélelve, köröskörül kerítés volt, boltház 4' -V, a kő mogyoródi vörös homokkő, orientált, dombocskán fekszik. A cseréptéglák és vályús téglák a középkorból valók és a falhoz toldva van, csak apsis és a diadalív támja eredeti." (IV. tábla 5.) (XIII. Jkv. 175-176. o.) „ Kis-Tarcsán a falu déli végén dombocskán egy románkori keletéit templom omladék áll. Az alsó falrészek és az elől hozzá ragasztott pillérek nagy faragott kövekből valók. Mai napig még fenn van a kerek diadalív, a kerek 26