Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

szentélyzáradék támjaival és részben az oldalfalak is. A kis egyház belül terméskőből épült, kívülről faragott kővel van burkolva. Az egyes kövek 2'6"-1'7"-l'l" 2'3"-1'8" 3'9"-l'10" méretűek és vörös mogyoródi fajtából valók. A vályús és cserép téglák középkorúak, a kerek záradék és a diadalívet támasztó falpillérek eredetiek. Hajdan köröskörül kerítés volt. Jkv. XIII. 175." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/68. irat) Tombor Ilona egy részét idézi Rómer feljegyzéseinek és megjegyzi, hogy ebből a templomból mára nem maradt semmi.

56 Arányi még a rombadóit, de részben fennálló románkori templomok közé sorolta.

57 A műemléki topográfia leírása is csak a canonica visitatiók említéseit és szórvány irodalmi adatokat közöl a templomról,

58 ezért egyetlen korabeli hiteles, részletes leírásának Rómer sorait tarthatjuk. Pomáz „a helységen kívül kliszai, kőszikla dűlőben a domb tetején - keletnek a falutól néhány puskalövésnyire - a földeken sok régi cserép (szürke, veres) ... (XIV., XV.-i) téglák, sok szép vörös, iszapolt 7'-l 1I2-? hosszú, 4'-széles 2'-? barázdás" (XII. Jkv. 18.0.) „ Pomázi rom, görgeteg terméskő, római téglával keverve - hajdan faluhely, kelet, szentély, pohárfenék" (XII. Jkv. 19.) „alul - álcsoviczán (?) öreg temető volt, csontokat a rom alatt, párkányozott tégla és mások - egészen csiszoltak, szederjesek." „ a toronytól délnek alapok, tán erődítés, téglák -6' 9" quadrat -11/2 vastag. Itt az emberiség minden korszaka együtt el van temetve, e helyen csiszolt... Palota-e? vár-e? egy darab finom csiszolt - zöldes erű foltban márvány. Sokféle tégla és cserép, két darab faragott kő, homok" (XII. Jkv. 20. o.) „Pomáz és Kalász közt a földek közt pusztatemplom egyedül helye vanfölszántatlan - rom semmi." (XII. Jkv. 24. o.) „ 1863. aug. 16. Nagy Kovácsi kiiszán (kősziklán). Nagy kiterjedésűkőomladékok Nagy Kovácsi pusztán, a pomázi határban terméskőből és némely darabja faragott kő. Pomáztól NY-i irányban fekszik ezen kolostor..." (XII. Jkv. 25. o.) Épületmaradványok rajza (12. kép.) Felirata: „falak l-U/2 "-nyiek, faragott kő kevés, az egész 40 éves fákkal benőve,egyedül egy válus tégla, vörös, Kovácsi Clastru(XII. Jkv. 26. o.) „Nagy-Kovácsi Kiiszán, a báró Prónay-féle majortól nyugati irányban fekszik ettől két puskalövésnyire a régi legalább 50 éves fáktól benőve a nagy kiterjedésű kolostor, mely nagy részt terméskőből, de sok faragott kőből is épült. Mondják, hogy a budai pálosoké lett volna. Amit 12. kép. XII. Jkv. 26. o., Nagykovácsi (Pomáz) épületmaradványok. Abb. 12. XII. Notizbuch, S. 26., Nagykovácsi (Pomáz) Gebäudereste. még ki lehetett venni ebből állott: A nagy középső térnek (udvarnak?) hossza keletről nyugatra 22° 4' , szélessége 18° volt, a falak l-l 112'nyiak. Északra egy nagyobb hosszúkás terem volt erős külső falakkal, nyugatra ettől egy kisebb hajlék keresztben feküdt. Az udvar nyugati oldalán 17 °nyi hosszú, négy öl széles lakhelyek voltak, 26, 12,24 és 32 lábnyi szélességgel. A külső fal nyugaton még 6 "-lel megvolt hosszabbítva. Az udvar déli falához befele szintén egy lakosztály lehetett 10 ° hosszú, 5' széles, a déli rész egész hosszát 2 ° széles helyiség foglalta el, a belső rész 20' hossza 3. Kis hajlékokra volt osztva. Alig hogy ezen méreteket aug. 16-án 1863-ban megtettem, arról értesültem, hogy ezen régi építménynek köveit bontják és emlékét elpusztítják. Mire ennek ...is a Vasárnapi Újságban megírtam. Jkv. XII. 25" (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/91. irat) A Rómer által leírtak feltehetően azonosíthatók a Pomáz-Klissza lelőhelyen feltárt épületmaradványokkal.

59 2