Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - A Középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között 237-251

12. /. Fortuna utca 18. A területen külföldi érdekeltségű Bürohotel épül, ami lehetővé tette 1990-9 l-ben-az 1968-69-ben megkezdett - régészeti és műemléki kutatások folytatását. Az ásatás még nem fejeződött be, sőt reméljük, hogy a kivitelezési munkákkal párhuzamosan folytatódik. A Fortuna 18. - Kard u. 2. saroktelek feltárása eredmé­nyeként 4 v. 5. telket ill. telekrészt tudtunk elkülöníteni. Ez a terület azonosnak tűnik a Haüy-Rabatta féle össze­írásban szereplő 209-210-es számú telekkel. A telek déli részén meghatározhatóvá vált egy kapualj és egy egytraktusos, 3 helyiségből álló középkori épület, amiből jelenleg még láthatók a ház felmenő falai is. A helyiségek boltozat-indításai, és a téglaboltozattal fedett kapualj ugyancsak megmaradt. A középkori bejárat déli oldalán két ülőfülke került elő, amely a vári házakhoz képest szokatlan módon téglával falazott csúcsívvel csat­lakozik a tégla dongaboltozathoz. A Fortuna utcai homlokzaton a kapualj egyszerű elsze­dett szegmens íve felett az erősen lefaragott konzolsor elhelyezkedése arra utal, hogy a teljes emelet előreugró konzolokon nyugodott. A középkori épület eredeti lezárá­sát a ház durván armírozott sarka mutatja. A középkori helyiségsor alatt húzódik az épület sziklá­ba vájt pincéje. A pince Ny-i felében megmaradt az eredeti síkfedés konzolsora, továbbá a kapualj téglaboltozatával megegyező típusú téglából készült dongaboltozata. Az épület Ny-i fala előtt az udvaron már a XIII. sz.-ban sziklába mélyített, valószínűleg raktárhelyiség állhatott, amelyet később csarnokká alakíthattak át. A jelenlegi Fortuna utca - Kard utca sarkán álló közép­kori épület Kard utca felőli nézetét a sarokhelyiség alatt húzódó pince É-D-i iránya is alátámasztja. Az ehhez Ny-felé csatlakozó két kisebb helyiség elképzelhető, hogy bolt vagy műhely lehetett, amelyből a Kard utca felé egy-egy kisméretű ajtónyílás vezetett és valószínűleg egy­egy nagyméretű kiadóablak csatlakozott. A kutatás során még nem sikerült tisztázni a lakóház bejáratát. Elképzel­hetőnek tartjuk, hogy a két telket esetleg még a középkor végén, de a törökkorban már egészen biztosan egyesí­tették, amit alátámaszt a bolthelyiségek mögötti egy-egy kis törökkori helyiség kialakítása és a Fortuna utca felé megnyitott új kapualj a két már korábban álló épület között. Az épülettől Ny-ra, a Kard utca vonalában egy telekmé­retnyi helyen épületnyomot nem találtunk, de valószínű­sítjük a terület középkori beépítettségét, mivel az itt álló újkori pince kialakítása feltehetően a középkorra nyúlik vissza. A jelenlegi telek Ny-i végén még két középkori kiala­kítású épület maradványait sikerült feltárnunk. így az ÉNY-i sarokban lévő részben a Kard utcára merőlegesen egy kapualjat, egy helyiséget és az alattuk húzódó pince falát; a DNy-i részen pedig a mai Országház utca felől húzódó lakóház K-i záródását határozhattuk meg. A terület leletanyagban rendkívül gazdag volt, a XIII. sz.-tól kezdve gyakorlatilag napjainkig valamennyi kor­szak kimutatható. Jelen ásatás is bebizonyította, hogy milyen rendkívül jelentős feladat lenne a vári házak, pincék, udvarok mód­szeres kutatása. Altmann Júlia - Zádor Judit 13.7. Táncsics Mihály utca 9. Ezen a területen 1986-87-ben várfal helyreállítási mun­kálatok folytak. Az Erdélyi bástya ÉK-i sarkában 10 méter mély szondát fúrtak. Előkerült itt egy, a bástyából merő­legesen kiinduló fal. A visszabontás előtti várfal koronája 158,06 m volt, az újonnan előkerült fal zoklija 151,24 mé­ter mélységben volt, a fal alját pedig 149,50 méternél találtuk meg. A lőportár épületétől keletre is fúrtak egy kutatószondát, melyben 153,94 m mélységben előkerült a XV. századi városfal koronája (mai szint: 157,63 m). Bencze Zoltán 14. /. Várfalszakasz a Színház u. 5-9. épület K-i oldalán 1985 őszén a keleti - ún. „hajtogatott" - várfalnak a Színház u. 5-9. sz. épülettömb ÉK-i sarkánál lévő kiszö­gellésében mintegy 11 m mély statikai kutatószondát (I. sz.) ástak ki a Mélyépítő Vállalat dolgozói. A szűkre korlátozott régészeti megfigyelés során kiderült, hogy a kiszögellés eredetileg toronyszerűségként szolgált, mely­nek É-i részében árnyékszék volt kialakítva. A toronynak és az alapozás alá is benyúló emésztőgödörnek a betölté­séből sikerült érdekes XIII-XV. sz.-i leletanyagot meg­mentenünk. 1986 elején egy-egy újabb szondát mélyítettek 9 m körüli mélységben az előbbi szondától ÉNY-ra (II. sz.), majd DK-re (III. sz.). Ezekben további adatokat nyerhet­tünk elsősorban a várfalakra nézve, de az is megállapítható volt, hogy a toronyhoz belülről eredetileg épület csatlako­zott. A körülmények folytán azonban a legtöbb összefüg­gés vizsgálatáról le kellett mondani, ami annál sajnálato­sabb, mivel a szondákat utóbb teljes mélységig betonnal töltötték be. A munkában segítségemre volt Bencze Zoltán kollégám is. Magyar Károly 15.1. Színház utca 5-7. Sándor palota A Sándor palota homlokzati felújításához tartozóan az udvaron kisebb csatornázási munkák folyamán középkori falrészletek kerültek elő, melyek valószínűleg a ferences kolostorhoz tartozhatnak (1989). Altmann Júlia 16. /. Színház utca - Sikló állomás A Sikló állomásának építésekor két középkori épület részletei kerültek elő, amelyek funkcióját meghatározni nem lehetett (1985). Altmann Júlia 17. /. Szent György tér A Budapesti Történeti Múzeum középkori osztályának kutatócsoportja a Magyar Hitelbank Rt. megbízásából 242

Next

/
Thumbnails
Contents