Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Magyar Károly: Középkori pecsétnyomó a budai vár területéről 229-235

A felületen igen halványan látszik a köriratszerkesztéshez használt belső körív egy szakasza is. Míg pl. az elkészült pecséten a DEMETRI „m" betűje a pecsét függőleges tengelyétől jócskán balra esik, addig a rontott feliraton ez pont a függőleges tengelyre került volna, azaz a felirat nyilvánvalóan elnyúltabb lett volna. Ld. Nyáry 1886. 70. o. - „H. G. D." 1890. 29. 30. o. ­Bárczay 1897. 15-16. o. - Csorna 1904. 146. o. - Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei. Bp. 1932. 76. o. A nemzetség más ágában is előfordult a több hársfalevél címerként való használata is. II. Roland nádor 1299-ben (Nyáry 1886. 74.; HGD 1890. 24. laphoz tartozó melléklet 3. sz.) és Mátyás Roland fia 1281-ben ((Majláth Béla: Egy lovaspecsét a XIII. századból, Archaeológiai Értesítő Régi folyam XIII. 1879.396-97. o.;Csoma 1904.147.) két levelet használt címerén. (Megjegyzendő, hogy ennek kapcsán Nyáry 1886. 74. o.-on - tévesen - hármas levéldíszítésről beszél, Csorna 1904. id. helyén pedig - valószínűleg szintén tévesen - 1282-re teszi az oklevelet.) A nemzetségből szár­mazó családok címerein később is feltűnik a kettős hársfale­vél, pl. a Lorántfiaknál és a Paksyaknál (HGD 1890. id. melléklet 24. 25. 27. 31. sz.). Hármas hársfalevél a közép­korban - a szóbanforgó pecsétnyomónkon kívül - mind­össze egyszer, I. Roland 1255-ben használt pecsétjén fordul elő. (Nyáry 1886.74. és VI. tábla 60. - HGD 1890. id. mell. 2. sz.). A későbbiekben azonban szintén feltűnik a nemzet­ségből származó családoknál -pl. a Gyulafiaknál és a Pak­syaknál (HGD 1890. id. mell. 26.28. 32., Bárczay 1897. 16. o. 58. ábra). Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemze­dékrendi táblákkal IV., Pest, 1858. 480-81. - a mellékelt táblázat részlet a 481. o.-on. Wertner 1892. 284-304. - különösen 301. o. a mellékelt táblázattal. 10. Wertner Mór: Adalékok a Csák-nemzetség történetéhez. Turul XVin. 1900.168. o. 11. Karácsonyi 1901.3-21. o., a mellékelt táblázat a 4. oldalon. 12. Wertner Mór: Megjegyzések a „Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig" című munkára (Negyedik közle­mény) Turul XXI. 1903. 125-130. o., különösen 126-127. o. és Karácsonyi J.: A sajómezei csatában elesett esztergomi érsek nemzetsége Turul XXIII. 1905. 86. o. 9 13. Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasti­cus ac civilis Ton. IX. VOLUMEN Vu. Budae 1842. 728. o. LXVI. sz.: (említve még: Karácsonyi 1901. 4. és 6. ­Wertner 1892. nem említi!) 14. - Uo. 729. o.: „...super destruccionibus et desolacionibus villarum suarum Belend, Fayez, Wamus, Kai et Dyaky vocatarum, ac super alys dampnis et iniurys iobagionibus domini episcopi et ad eum pertinentibus illatis, et specia­liter super destruccione Wytulus iobagionis sui de Bé­ren..." 15. - Uo. 730. o. „Ceterum similiter ipso eodem die et loco pro eo, quia congregata multitudine anno preterito sub Castro Wespremiensi causa ablacionis rerum extranearum accesse­ramus manu violenta cum quinqueginta personis nobilium reddendo nos culpabiles, eidem Venerabili patri domino Episcopo tenemur supplicare." A szöveg értelmezése más­ként is elképzelhetőnek tűnik: ti. hogy a sokaság a javak elidegenítése végett gyűlt össze. 16. - Uo. 729. o.: .. .„Chabe castellani nostri de Chabanch... " 17. Zala vármegye története - Oklevéltár I. 1024-1363. Szerk.: Nagy Imre, Véghelyi Dezső, Nagy Gyula - Bp. 1886. 168. sz. 233-236. o. (- Regesztában: Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták Bp. 1953., 194. sz.) 83. o. - említve még Wertner 1892. 291. o., Karácsonyi 1901. 6. o.) 18. - Uo. 234. o.: „...super omnibus causis, iniuriis, damnis, nocumentis, combuscionibus villarum, destruccionibus pos­sessionum, morte seu homicidio, mutilicacionibus membro­rum, confraccionibus ecclesiarum et quibuslibet aliis factis potenciariis seu maleficiis inter eosdem dominum episco­pum, Demetrium et Gyula filios Gyula, Laurencium filium Baldun, Johannem et Ladislaum filios eiusdem Laurencii quoquomodo usque nunc illatis. .. " 19. Pataki Vidor: 1950. 241-299. o. 20. Szűkebb terület alatt itt most a Szt. János ferences kolostor, a Szt. János u., a Szt. János- (Vízi-) kapu és a K-i várfal által meghatározott területet értem. 21. Pataki 1950. 275.0. 22. Pataki 1950. 274-75.0. 23. Pataki 1950. 297. o. 103. jegyz. idézve: 1494. dec. 8.-ra ac pauperum Mendicum(!) ab altera partibus existen­tem..." IRODALOM- ES RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Bárczay 1897. Csorna 1904. H.G.D. 1890. Karácsonyi 1901. Bárczay, Oszkár 1897.: A heral- Nyáry 1886. dika kézikönyve. Bp. 1897. Csoma József: Magyar nemzeti- Pataki 1950. ségi címerek. Bp. 1904. H.G.D.: A Rathold nemzetség cí­mere. Turul VIII. 1890.24-30. Karácsonyi, János 1901.: A ma- Wertner 1892. gyár nemzetségek a XIV. sz. kö­zepéig III/l. Bp. 1901. NYARY, Albert: A heraldika ve­zérfonala. Bp. 1886. Pataki Vidor: A Budai Vár közép­kori helyrajza Klny a Budapest Régiségei XV. kötetéből 241­299. o. WERTNER, Mór: A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig II. Temesvár, 1892. 234

Next

/
Thumbnails
Contents