Budapest Régiségei 29. (1992)
JELENTÉSEK - Magyar Károly: Középkori pecsétnyomó a budai vár területéről 229-235
A felületen igen halványan látszik a köriratszerkesztéshez használt belső körív egy szakasza is. Míg pl. az elkészült pecséten a DEMETRI „m" betűje a pecsét függőleges tengelyétől jócskán balra esik, addig a rontott feliraton ez pont a függőleges tengelyre került volna, azaz a felirat nyilvánvalóan elnyúltabb lett volna. Ld. Nyáry 1886. 70. o. - „H. G. D." 1890. 29. 30. o. Bárczay 1897. 15-16. o. - Csorna 1904. 146. o. - Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei. Bp. 1932. 76. o. A nemzetség más ágában is előfordult a több hársfalevél címerként való használata is. II. Roland nádor 1299-ben (Nyáry 1886. 74.; HGD 1890. 24. laphoz tartozó melléklet 3. sz.) és Mátyás Roland fia 1281-ben ((Majláth Béla: Egy lovaspecsét a XIII. századból, Archaeológiai Értesítő Régi folyam XIII. 1879.396-97. o.;Csoma 1904.147.) két levelet használt címerén. (Megjegyzendő, hogy ennek kapcsán Nyáry 1886. 74. o.-on - tévesen - hármas levéldíszítésről beszél, Csorna 1904. id. helyén pedig - valószínűleg szintén tévesen - 1282-re teszi az oklevelet.) A nemzetségből származó családok címerein később is feltűnik a kettős hársfalevél, pl. a Lorántfiaknál és a Paksyaknál (HGD 1890. id. melléklet 24. 25. 27. 31. sz.). Hármas hársfalevél a középkorban - a szóbanforgó pecsétnyomónkon kívül - mindössze egyszer, I. Roland 1255-ben használt pecsétjén fordul elő. (Nyáry 1886.74. és VI. tábla 60. - HGD 1890. id. mell. 2. sz.). A későbbiekben azonban szintén feltűnik a nemzetségből származó családoknál -pl. a Gyulafiaknál és a Paksyaknál (HGD 1890. id. mell. 26.28. 32., Bárczay 1897. 16. o. 58. ábra). Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV., Pest, 1858. 480-81. - a mellékelt táblázat részlet a 481. o.-on. Wertner 1892. 284-304. - különösen 301. o. a mellékelt táblázattal. 10. Wertner Mór: Adalékok a Csák-nemzetség történetéhez. Turul XVin. 1900.168. o. 11. Karácsonyi 1901.3-21. o., a mellékelt táblázat a 4. oldalon. 12. Wertner Mór: Megjegyzések a „Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig" című munkára (Negyedik közlemény) Turul XXI. 1903. 125-130. o., különösen 126-127. o. és Karácsonyi J.: A sajómezei csatában elesett esztergomi érsek nemzetsége Turul XXIII. 1905. 86. o. 9 13. Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis Ton. IX. VOLUMEN Vu. Budae 1842. 728. o. LXVI. sz.: (említve még: Karácsonyi 1901. 4. és 6. Wertner 1892. nem említi!) 14. - Uo. 729. o.: „...super destruccionibus et desolacionibus villarum suarum Belend, Fayez, Wamus, Kai et Dyaky vocatarum, ac super alys dampnis et iniurys iobagionibus domini episcopi et ad eum pertinentibus illatis, et specialiter super destruccione Wytulus iobagionis sui de Béren..." 15. - Uo. 730. o. „Ceterum similiter ipso eodem die et loco pro eo, quia congregata multitudine anno preterito sub Castro Wespremiensi causa ablacionis rerum extranearum accesseramus manu violenta cum quinqueginta personis nobilium reddendo nos culpabiles, eidem Venerabili patri domino Episcopo tenemur supplicare." A szöveg értelmezése másként is elképzelhetőnek tűnik: ti. hogy a sokaság a javak elidegenítése végett gyűlt össze. 16. - Uo. 729. o.: .. .„Chabe castellani nostri de Chabanch... " 17. Zala vármegye története - Oklevéltár I. 1024-1363. Szerk.: Nagy Imre, Véghelyi Dezső, Nagy Gyula - Bp. 1886. 168. sz. 233-236. o. (- Regesztában: Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták Bp. 1953., 194. sz.) 83. o. - említve még Wertner 1892. 291. o., Karácsonyi 1901. 6. o.) 18. - Uo. 234. o.: „...super omnibus causis, iniuriis, damnis, nocumentis, combuscionibus villarum, destruccionibus possessionum, morte seu homicidio, mutilicacionibus membrorum, confraccionibus ecclesiarum et quibuslibet aliis factis potenciariis seu maleficiis inter eosdem dominum episcopum, Demetrium et Gyula filios Gyula, Laurencium filium Baldun, Johannem et Ladislaum filios eiusdem Laurencii quoquomodo usque nunc illatis. .. " 19. Pataki Vidor: 1950. 241-299. o. 20. Szűkebb terület alatt itt most a Szt. János ferences kolostor, a Szt. János u., a Szt. János- (Vízi-) kapu és a K-i várfal által meghatározott területet értem. 21. Pataki 1950. 275.0. 22. Pataki 1950. 274-75.0. 23. Pataki 1950. 297. o. 103. jegyz. idézve: 1494. dec. 8.-ra ac pauperum Mendicum(!) ab altera partibus existentem..." IRODALOM- ES RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Bárczay 1897. Csorna 1904. H.G.D. 1890. Karácsonyi 1901. Bárczay, Oszkár 1897.: A heral- Nyáry 1886. dika kézikönyve. Bp. 1897. Csoma József: Magyar nemzeti- Pataki 1950. ségi címerek. Bp. 1904. H.G.D.: A Rathold nemzetség címere. Turul VIII. 1890.24-30. Karácsonyi, János 1901.: A ma- Wertner 1892. gyár nemzetségek a XIV. sz. közepéig III/l. Bp. 1901. NYARY, Albert: A heraldika vezérfonala. Bp. 1886. Pataki Vidor: A Budai Vár középkori helyrajza Klny a Budapest Régiségei XV. kötetéből 241299. o. WERTNER, Mór: A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig II. Temesvár, 1892. 234