Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Altmann Júlia: Ásatások a középkori Óbudán 1981-1991 között 221-223

ALTMANN JÚLIA ÁSATÁSOK A KÖZÉPKORI ÓBUDÁN A mintegy 20 éve tartó kampányszerű kutatások a mai Óbuda* területén - amelyek a lakótelep, illetve az Árpádhíd nagyberuházáshoz kapcsolódtak - véget értek.

1 E munkák során lényegesen gazdagodott ismeretanyagunk úgy Óbuda topográfiai kutatása szempontjából, mint anyagi kultúrájára vonatkozóan. Sajnos azonban mindez magán viseli a városi régészeti kutatás minden nehézségét, amelyhez még kapcsolódott az a külső körülmény is, hogy munkáink zömét az építkezések határozták meg területileg és időbelileg egyaránt. így bár topográfiai ismereteink nagy számban gyarapodtak, az egyes objektumok teljes feltárására általában nem kerülhetett sor. így reméljük, hogy a jelenleg is folyó egyedi építkezéseket megelőző régészeti kutatások pontosítják ismereteinket, továbbá az eddigi kutatások jó alapot tudnak nyújtani majd utódainknak a további kutatásokhoz. A történetírás hangsúlyozta, hogy Óbuda a honfoglalás korától kezdődően fejedelmi központ volt, bár honfoglaláskori lelettel területünkről alig rendelkezünk.

2 Magányos honfoglaláskori lovassír került elő a későbbi középkori várostól ÉNy-ra.

3 (1) A koporsóban eltemetett férfi mellett megtaláltuk szablyáját, tegezének rossz megtartású maradványait, nyílhegyeket és aranyozott-ezüst palmettás övveretét. A két központból kialakuló város É-i részének a „civitas"-nak központját a Szent István, de inkább Péter által alapított társaskáptalan és annak Péter temploma adta, és valószínűleg itt állhatott az első királyi kúria is. A történeti kutatás e centrumot a mai Fő térre és környékére helyezte, így az itt végzett részleges kutatások is nagy jelentőségűek. (2) A tér több pontján végzett ásatások eredményeként előkerült két kora középkori (XI-XII. sz-i) kváderfalú épület részlete, amelyek rómaikori falakra épültek. Az É-i épületet már a XIII. sz-ban ugyancsak kváderfallal bővítették és valószínűleg a XIV-XV. sz-ban is átépítették. E kváderfalú épületektől K-re viszonylag nagy felületen egy nagyobb kőlapokból kialakított felületet bontottunk ki, sajnos nem teljes terjedelmében. Bár ezt a kólapos felületet lehatároló falakat teljes biztonsággal minden oldalon nem tudtuk megállapítani, de egy hosszú ideig fennálló rendkívül fontos objektumhoz tartozhatott. A burkolat felett és a körülötte lévő bontási rétegekből kerültek elő a palmettás, fonatos románkori kőtöredékek. E felülettől K-re előkerült egy sokszorosan bolygatott leletanyag nélküli sírréteg, melyben közvetlen a római kori rétegekre temették az első, viszonylag bolygatatlanabb sírokat. (23) A temető D-felé - valószínűleg a Mária templomig terjed - K-felé nem ismerjük a lezárását, É-felé egy kiszedett falig terjed a sírréteg. A feltárt jelenségek arra utalnak, 1981-1991 KÖZÖTT hogy a prépostság első Péter templomát valóban ezen a területen kell keresnünk, és talán a templomhoz tartozó épületrészletek a megtalált falak, kiszedett fal, burkolat és a templomhoz tartozhatott az a majdnem teljes egészében bolygatott sírréteg is. A civitas központja - úgy tartjuk - valóban e területen húzódhatott, hiszen Óbudán sehol máshol nem találtunk ilyen kvalitásos XI-XII. sz-ra tehető kváderfalú kőépületeket, melyek akár a király, akár a prépost igényét kielégíthették volna. A feltárt objektumok mellett - a mai Fő tér D-i oldalán - a már sok részletében ismert Nagy Lajos király és anyja Erzsébet királyné által építtetett Mária templom további kutatására nyílt lehetőségünk. (3) így a hajó D-i falának további részlete és támpillére, a Ny-i saroktámpillér és a Ny-i zárófal részletei bukkantak felszínre. Ez utóbbi mellett további részletei tisztázódtak annak a korábbi, XIII. sz-i épületnek, amelynek részletei már az eddigi feltárásokból ismertek voltak. A templom Ny-i oldalán álló torony később épült a templomhoz és annak támpilléreihez építették hozzá. Az ugyancsak későbbi - XV. sz-i sekrestye Ny-i falának egy szakasza is feltárásra került, és az É-i saroktámpillérének részlete is. (4) Néhány sírt is feltártunk részben a templomon belül, részben mellette. A templomtól K-re a Dunapart felé eső sávban nagyobb kőépület nyomát nem találtuk, de középkori rétegek, szintek megfigyelhetők voltak. (24) A préposti városrész több pontján végeztünk kisebb kutatásokat, de ezek sajnos teljes épületalaprajzokat nem eredményeztek, így funkciójukat sem tudtuk meghatározni. Ezek jobbára leletmentések a mai Laktanya utca (5-67.), Kórház utca (9-10.) vonalában voltak, középkori lakóházak falait, épületsarkait, szintjeit, rétegeit eredményezték. Valószínűnek tartjuk, hogy a prépostság építkezésénél volt használatban az a kerek alaprajzú, földbe mélyített mészégető kemencesor, melyek a mai Harrer Pál utca - Vöröskereszt utca sarkán végzett ásatásnál kerültek elő. (25) Bár a telken egy köves járószintet is találtunk, valószínűnek tartjuk, hogy e kemencék talán már a város É-i szélét is jelenthetik. Óbuda D-i felében kialakult iparos-kereskedő városrész, a későbbi királynéi város területén is rendkívül jelentős kutatásokra nyílt lehetőségünk. A középkori település ÉK-DNy-i irányú útját, amely a Duna, illetve valószínűleg a kikötő felé vezetett több ponton is feltártuk. Az út vonalában kibontottunk több olyan földbemélyített objektumot, amelyekből kikerült leletanyag alapján e XI-XII. századi periódushoz tartoztak. A középkori „Kovács vicus", „Kovács utca" területén ZM JE