Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Altmann Júlia: Ásatások a középkori Óbudán 1981-1991 között 221-223

a nagyjából párhuzamos E-D-i úthálózat több részletét fogtuk meg a mai Kiskorona utca (Magyar Lajos utca) és a Tanuló utca közötti részen. (13,14,15,21) Az út mentén álló középkori épületekből csak nagyon töredékes részletek, falak, épületsarkok, kemencemaradványok, tüzelőhelyek kerülhettek feltárásra, mivel a leletmentések közműárkokban, illetve az egyes Kiskorona utcai és Dugovics Titusz téri házak helyreállításához, felújításához kapcsolódtak. A már korábban feltárt Margit templom kápolnáját, amely a királynéi városrész plébániatemploma volt, burkolatban mutatták be a mai Templom utcában a jelenlegi rk. plébániatemplom D-i oldalán. (26) A legjelentősebb feltárások a középkori piactéren és környékén voltak, vagyis a mai Árpád fejedelem útja Lajos utca által határolt területen. (16,17,18,19,27) Az itt már korábban végzett kutatások a terület sűrű, több periódusú beépítését és jelentőségét már bizonyította és az új kutatások ezeket alátámasztották, illetve gazdagították. A legkorábbi periódushoz néhány földbemélyített objektum tartozott, amelyeknek a betöltéséből már XII. sz-i leletanyag került elő. Több Árpád kori ház részletét, padlószintjét, épületen belüli és szabadonálló kemencéit is kibontottuk. A terület K-i, duna-parti sávjában - mint ezt már délebbre is megfigyelhettük - egy nem hosszú ideig használt, valószínűleg a XIII. sz. közepéről származó tüzelésnyomos sáv húzódott, amely egymásba olvadó alaktalan tüzelőhelyek sorából állt, és amelyekhez épületnyomok nem csatlakoztak. Egy olyan nagyméretű kemence is kibontásra került, ami valószínűleg valamiféle műhelytevékenységhez tartozhatott, de semmi olyan leletanyag nem került sem belőle, sem környezetéből elő, ami a hozzátartozó tevékenységre utalna. Úgy tűnik, hogy ez a Duna-parti sáv a későbbiekben sem épült be, nyilván az épületekhez tartozó kertek, gazdasági épületek húzódtak erre. A háromszög alakú piactár keleti oldalát fésűs-fogas beépítés jellemezte, a házak az.ÉK-DNY irányú, valószínűleg a kikötő felé vezető út mentén álltak. Zömük kőből épült nagyméretű épületek voltaki többszörösen átépítettek, a XIII. sz-tól kezdve a XIV-XV. századon át, sőt több helyen az egyes épületrészek XVIII-XIX. századi továbbélése is megfigyelhető volt. A házak közül külön kiemelendő az a XIII. sz. első éveiből származó jelentős épület, amelynek ÉNy-i sarkán díszes kapu állott. A kapuhoz csatlakozó többperiódusú útréteg is kibontásra került, illetve tisztázódott az épület többszöri átépítése, amelyek a ház XIV-XV. sz-i továbbélését mutatják. A piactér déli végén műemléki helyreállítás folyamán a volt Lajos utca 163. helyén két középkori ház került feltárásra, amelyekből másfél háznyit állítottak helyre. (17) A piactér nyugati oldalát zártsorú beépítés jellemezte és a jelenlegi kutatások kevésbé érintették. A már korábban feltárt egyes házak újabb részleteit sikerült tisztáznunk és újabb házat, illetve házrészleteket bontottunk ki. Helyreállításra került Óbuda egyetlen megmaradt középkori épülete, a mai Lajos utca 158. szám alatt. (18) A helyreállítás kapcsán kisebb munkákat is végezhettünk az épület Ny-i részében és pincéjében, amelynek során a ház nagyméretű kváderekből kialakított ÉNy-i sarka is előkerült. A királynéi város ÉNy-i sarkán állotta második királyi, majd királynéi vár, amelyen csak kisebb kutatásokra volt lehetőség, a mai Kálvin közben. (20) A külső várfal ÉNy-i sarkát hitelesítettük, mely teljesen megegyezik a már korábban feltárt részletekkel: szűzföldbe vágott, belső - a várárok felé eső - oldala kváderburkolatú és kőfaragó-jelek találhatók rajta. Miután eddig elsősorban a vár erődrendszerének, várfalainak kutatására volt lehetőségünk jelentős, hogy most a keleti traktus külső homlokzatánál is végezhettünk feltárásokat. A K-i homlokzat külső falsíkja kváderburkolatú volt, ívesen hajló lábazati párkánnyal, és megegyezett a vár már korábban feltárt homlokzati részleteivel. A K-i homlokzatnál találtuk meg a palota SzentErzsébet kápolnájának román kori szentélyét, illetve ennek gótikus átépítéséből származó falát. A város DK-i részén állott az Erzsébet királyné által épített klarissza templom és kolostor, amelynek részlegesen helyreállított maradványai a mai Perc utca - Kiskorona utca által határolt területen láthatóak. A kolostor É-i kerítésfalát vágta át egy közművezeték építése. (21) Az apácakolostor építkezésénél használhatták azt a mészégetőkemencét, amelyet az apácák földjéhez tartozó területen - a mai Fényes Adolf utca - Timár utca sarkán - a római kori útba vágva tártunk fel. (22)

4Bár az óbudai kutatások korántsem fejeződtek be, a feltárásra került objektumok, új eredmények és a rendkívül gazdag és magyszámú leletanyag részletes feldolgozása nyújt majd lehetőséget a város történetének új megvilágításához. JEGYZETEK 1. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani dr. Dalmy Tibornak, aki mint az Árpád híd nagyberuházásának kormánybiztosa rendkívül sokat tett az Árpád híd nyomvonalába, illetve környezetében lévő régészeti objektumok feltárása ügyében. 2. Garády Sándor: Az Óbuda-csúcshegyi dűlőben a 20 841/2 hrsz. telken kiásott két honfoglaláskori sír TBM IV. 1936. 30-33. 3. Kaszás u. 2. sz. előtt római kori temető ásatásánál került elő a sír, aromái kori sírok között. A római kori temető feltárását Kába Melinda végezte, segítségét ezúton is köszönöm. 4. Az eddigi ásatások összefoglalását 1.: Bertalan Vilmosné: A középkori óbudai ásatások - kutatások története (1850-1975) BudRég XXIV./1. 1976. 31-42. Bertalan Vilmosné: Óbuda - Vetus Buda - a régészeti kutatások alapján (1973-1981) BudRég XXV. 1984. 35-42. A még publikálatlan ásatásokat 1.: BudRég XXV. 1984. 480-491. RégFüz 1982. 102-108. RégFüz 1983. 92- 96. RégFüz 1984. 101-103. RégFüz1985. 91- 92. RégFüz 1986. 82- 83. valamint ugyanezen kötet Ásatások és leletmentések c. fejezetében 222