Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné: Középkori házak a budai káptalan területén 181-220

BERTALAN VILMOSNE KÖZÉPKORI HÁZAK A BUDAI KÁPTALAN TERÜLETÉN 1978 és 1984 között az Áprád híd északi oldalán: a Polgár u. és Árpád fejedelem útja közötti területen ásatás és közműfektetési munkák során, továbbá a Tavasz u. 1-11. számú telken az új épület alapozási árkában több középkori ház részletét és utat tudtunk meghatározni. A fenti területen már korábban is kerültek elő középkori és római leletek.

1 Jelen munkánkban az Árpád híd északi oldalától a Szentlélek tér nyugati oldalán lévő parkban feltárt három középkori lakóház (14-15-16.) kutatásáról szeretnék beszámolni (1-2. kép). A középkori maradványok a budai káptalan területén állott épületekhez tartoztak. A káptalan 14. század közepén épült temploma és a káptalan épületei a fenti objektumoktól északra, a mai Fő tér alatt kerültek elő.

2 Szilágyi János 1950-ben a rónai tábor kutatása során a Szentlélek téren észak-déli irányban 120 cm széles 56 cm hosszú és átlagosan 3 és fél méter mélységű árkot húzott.

3 Az újkori épületrészletek alatt középkori és római kori falakat talált. 1978 novemberétől 1979 júniusáig (7 hónapig) lehetőségünk volt az Árpád híd szélesítésével kapcsolatos új közműfektetési munkákat megelőzően ezen a területen ásatást végezni, melynek célja az 1950-ben meghatározott középkori részletek alaprajzi tisztítása és kronológiai szétbontása volt. A Szilágyi-féle észak-déli árok nyugati oldalán II, III, IV, V-ös falaknál és a VIII-as falnál két szelvényt: a 78/1, 78/2 és a korábbi árok déli végétől délre egy kelet-nyugati irányú 150 cm széles árkot (78/3) húztunk, melyre 1979-ben két déli irányú rábontást alakítottunk ki. Továbbá a 78/1 és 78/2 szelvények között a Szilágyi-féle árok IV-es falára egy észak-déli irányú árkot és a 78/3-as árok keleti szakaszára, az 1950-es kutatóárok keleti oldalán észak-déli árkot nyitottunk, melynek északi irányban is volt folytatása 79/1 (2; kép). Ezekben az árkokban a dúcolási lehetőségektől függően a bolygatatlan talajig mélyítettük. A római kori maradványok feltárásában Topái Judit vett részt.

4 1979 és 1980 decemberében két közműárokban K-Ny-i, ill. É-D-i középkori falrészletet tudtunk meghatározni, melyek feltehetőleg a 15. házhoz tartoztak. 1984-ben a park délkeleti részén, s attól keletre az úttest területén vízcsőárkot húztunk, melyben leletmentést végezhettünk.

5 A vízcsóarok mélysége 22,50 m között volt. Az árokban újabb részletei kerültek elő a 14. és 15. középkori háznak. A feltárási munkák során 17. és 19. század között épült lakóház falai kerültek elő, melyeket az 1861-ből ismert Varásdy térkép 89-es számú objektumával, annak délkeleti részletével azonosítottunk. A ház 1810-1861 között jelentős bővítésen ment keresztül

6 (3a; 3b kép). A korábbi ház 1738 körül Sándor báróék tulajdonában volt.

7 Az 1810-1861-es térképen a Sándor-féle ház déli oldalán kert húzódott, ill. az 1739-es pestisjárvány után megépült Szentháromság szobor állt. Az ásatás tanúsága szerint a szoborcsoport elhelyezésekor kialakított közel négyzetes tér miatt elbontották az itt álló 17. századi házakat, melyek a középkori házakra (15,16), illetve azok felhasználásával épültek. 14. ház 1978-ban 2x10 m-es árokkal kezdtük meg a munkát az 1950-ben húzott észak-déli árok nyugati oldalán a IÏ-V. kelet-nyugati irányú falak meghatározására (2. kép). Az 1950-es felmérési rajzon, melyet Seitl Kornél készített II. fal középkori és újkori III. fal középkori. Az ásatási naplóban Pekáry Tamás (megszámozta a falakat D-ról É-ra haladva) a III. fal északi oldalában 50 cm széles római falat határozott meg. IV-es és V-ös fal középkori. A napló szerint a VI-os fal teteje egy nagy kőlap, mely bejárathoz tartozhatott.

8 Ezeknek a falaknak a nyugati folytatását a mi árkunkban nem találtuk meg. A 78/1-es árok, illetve a kialakított szelvényben egy északnyugati-délkeleti tájolású 14. századi kőház déli falát és padlószintjét határoztuk meg. Az épület alatt 12-13. századi falmaradványok kerültek elő. A 14. századi helyiség Ny-i zárófalának síkját és keleti falának kibontott részletét ugyancsak ebben a szelvényben találtuk meg. Ettől északra a 79/3-as szelvényben a helyiség északi falát és annak 13. századi előzményét, továbbá egy 16. századi bővítés részletét tártuk fel (5. kép). Egy második középkori helyiségnek, amelynek részletei ettől keletre kerültek elő a 79/1-es árokban és a 79/2-es árok északi szakaszában, ahol szintén mutatkozott egy 16. századi toldás maradványa. A két utóbbi árokban feltárt középkori részletek voltak kapcsolhatók az 1950-es feltárt falakhoz. Ezekkel a maradványokkal együtt rekonstruálhattuk a 14-15. századi házat, illetve a 12-13. századi épületet, amely római építmény falának felhasználásával készült (5-6. kép). A 78/1 -es szelvényben a mai szint alatt 20-40 cm vastag törmelékes humuszréteg volt, mely a padlószintig (Af 105.49) visszabontott 19. századi lakóház két helyiségének falára (IF, 2F, 3F, 5F, 6F, 7F, 10F) húzódott rá (5-6. kép). A helyiségeknek déli és egy északi bejárata mutatkozott. A déli (IF) egy mélyebb (Af 105.01) szintű térből indult. Az észak-nyugati épületsarok részlete és bejárata (6F, 7F) macskaköves burkolatú udvarra, vagy kapualjra nézett. Az északi a nagyobb helyiség délnyugati sarkában egy 155 cm hosszúságú kőlapokkal és lapjára fektetett téglákból kialakított padlófelület részlete volt, melyet egy sor téglából álló fal zárt le. Ezt a felületet talán lépcsőházmaradványnak tekinthetjük. Erre mutatna az is, hogy az 181