Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Czagány István: Az Országház utca 9. sz. műemléképület kutatásának eredményei 117-134

az 1870. évi E. Dismas-féle helyszínrajzon látható déli, udvari szárny keleti fele még a középkori épületnek a maradványa, vagy legalább annak az alapfalaira épült rá. 30. Erre mutat az is, hogy a kelet-nyugati irányú középfőfalak középkori magjai felnyúlnak a padlástérbe, és a padlás déli határfala is zömében középkori. 31. A 19. sz. jegyz.-ben említésre került földszinti középfó'fal amely a kapualj északi falában lévő ajtókeretkő keleti kávájától keletebbre állhatott - az épület déli részének középkori, középfőfalával egy síkba kívánkozik. Ez esetben viszont a középkori épületalaprajz csak kétmenetes. 32. Az udvari menet középső helyiségének boltozata „Cl" jelű téglákból épült, ami a viszonylagos korai eredetét bizonyítja, hiszen a jelenlegi ismereteink szerint a „Cl" jelű tégla 17151761 közötti időben is használatos már. 33. Ez a falazástechnika a XVIII. század végén használatos, különösképpen a csehboltozatok építésénél elterjedt. Az ilyen boltozatok viszont általánosságban a copf stíluskorszak és a neoklasszikus stílus jellemzői. 34. Az udvari, északi szárnyban, alighanem a más budavári épületeknél is szokásos istálló-kocsiszín állhatott. Ugyanis ilyen nagyfesztávú (4,65 m) átívelés nem szükséges lakószobák közötti összeköttetés biztosítására. A nyílás felépítését csak közlekedési vagy egyéb gazdasági igények kielégítése indokolhatja. Az Uri utca 24. és 41. sz. épület hasonló fesztávú barokk kiváltóívei kocsiszínek maradványainak bizonyultak. - Az udvari szárny fennállását bizonyítja az is, hogy az udvari menet északi, szélső helyiségének dongaboltozatait az emeleten és a földszinten egyaránt boltozatfiók középtengelyében metszi el az udvari homlokzati fal. Vagyis ISTVÁN CZAGÁNY Der einstige Pernőfy-Palast in der Burg von Buda unter Országház utca Nr. 9. ist mit seiner aus dem Rheinland stammenden Fassadenarchitektur und seinen vierzehn in der Toreinfahrt untergebrachten prachtvollen Sitznischen ein Denkmal von speziellem architektonischem Wert unserer „einzigen gotischen Stadt". Der Palast entstand im 15Jh. ursprünglich aus dem Zusammenbau von zwei Wohnhäusern des 14Jh. und des sich zwischen ihnen entlangziehenden Gäßchens. Seine bekannten Besitzer dürften 1440 László Szepesi, sodann 1482 György Handó, der Erzbischof von Kalocsa, 1484 der Domherr von Székesfehérvár und 1498 János Szomori Gyárfás gewesen sein. Nach der Befreiung der Burg Buda im Jahre 1686 von der Türken war 1696 der erste bekannte Besitzer Gábriel Krentzer. In der ersten Hälfte des 19Jh. kam das Gebäude in den Besitz der Familie Pernó'fy, sodann wurde um 1875 entweder von Miklós Ybl oder von der Unternehmung von György Preiß und Kirschenbaum in einem eklektischen Neorenaissancestil umgebaut, sowie ind der neuesten Zeit mit einer Mörtelarchitektur versehen. Anläßlich der Belagerung der Burg von Buda im Jahre 1944-45 erlitt das Gebäude schwere Schäden. Sodann wurde zwischen 1959-1961 von László Borsos eine denkmalpflegerische Arbeit mit der Rekonstruktion der unter der eklektischen Mörtelschicht erhalten gebliebenen ursprünglichen gotischen Details vernichtet. Bei dieser Angelegenheit wurde auf Grund der Pläne des Verfassers a félbemetszett fiókok az udvari homlokzati falon túl is folytatódtak eredetileg, és a boltozatuk átnyúlt a mai lépcsőház területén állott egyemeletes szárnyba. 35. Hasonló összekötő ajtó lehetett a földszinten, a középső menet északi szobájának északkeleti sarkában is, a mai falba süllyesztett szekrény helyén. Általában véve a falszekrényeket elfalazott ajtók fülkéjébe szokták építem - miként az a földszinti, utcai menet déli, kapualj melletti szobájának északi falában látható. Azonban nagyon valószínű, hogy az északi határfal ajtója középkori lehet, mert az a szomszédos 11. sz. épületbe vezet, amely a XIV. században az északi, középkori házhoz tartozott. 36. Még a korabeli pinceablak is ehhez az északi ablaktengelyhez igazodott, ami arra mutat, hogy a mellette lévő török lejárónyílást ekkor falazhatták be. Viszont a XIX. századvégi átalakításkor- amikor az északi tengely ablakait befalazták - ismét a török lejárónyílás helyén nyitottak új pinceablakot. Erre a homlokzat öttengelyűvé történt átalakítás amiatt volt szükség. 37. Lásd E. Dismas 1870. évi 1:720-as léptékű helyszínrajzán; A Fővárosi Tanács V. B. VIII. Városrendezési és Építészeti Osztályának térképtárában lévő eredetin (Központi Tanácsháza). Feltűnő, hogy ezen a térképen a mai lépcsőház északnyugati sarka táján ismeretlen vonatkozású alaprajzi bejelölés - talán világítóudvar (?) - látható. 38. Az Ybl-féle építkezések nagyméretű „Újlaki téglagyár" és kalapácsos Dräsche bélyegzővel ellátott téglaanyagból készültek. dieser Abhandlung der die beste Lösung vertretende Torweg von der mitteralterlichen Wageneinfahrten des Burgviertels wiederhergestellt. Schließlich wurde der Palast aus der Matthiaszeit das Heim des Bartók-Archivs der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Obwohl die rekonstruierte Architektur der Straßenfront die dort gefundenen sämtlichen gotischen Elemente nicht benutzte, brachte sie dennoch ein beachtenswertes Fassadensystem zustande, wo Motive von „reinem grafischem Stil" und mit „Birnglied gemischtem Stil" nebeneinander vorkommen. Am Stockwerk der Straßenfront, am südlichen Rand blieben drei „böhmische Fenster von grafischem Stil" erhalten, in deren innerem Teil auch die mit Segmentbögen schließenden Nischenmauern restauriert wurden. Hinter diesen drei Fenstern lag das ursprügliche „pallacium depictum" des Palastes aus dem 15Jh.

5 das später überwölbt wurde. In der Breite des aus südlicher Richtung gerechneten dritten Fensters des „pallacium" zog sich über der Toreinfahrt des Parterres - am Stockwerk ein Quergang entlang, der später ebenfalls von einem baroccken Kreuzgewölbe mit Stichkappe überwölbt wurde. Nördlich davon im Parterre der Straßenfront befand sich ein senkrechter Eckpfeiler aus Ziegeln, von dem in der Höhe der Mauergleiche des Parterres ein Gurtsims „mit halbbirnförmigem Profil" nach Norden ausging und die Mauernische des Parterres kreuzte, die im Laufe FORSCHUNGSERGEBNISSE DES DENKMALGEBAUDES UNTER ORSZÁGHÁZ UTCA NR. 9. 133