Budapest Régiségei 29. (1992)
JELENTÉSEK - Irásné Melis Katalin: Honfoglalás kori leletek Budaörs-Tűzkőhegyről 95-107
letörött az eredeti szögecs, a javításra használt hengeres bronzszöggel a veret lapját is átütötték. A szögecseken kerek ellenző lapocskák voltak, ezek azonban a restaurálás közben nagyobbrészt megsemmisültek. A veretek enyhén domborodó előlapja a földben eltöltött időszak okozta károsodást is leszámítva, nagyon kopott. Némelyik a széle felé elvékonyodott, s ezek a részek jobban tönkre is mentek. H.: 2,3-2,4 cm, Sz.: 1,8 cm 19 (2. kép 1-12/a.; 8-9. kép). Elmondás szerint az öv részei is a bal kéz és a bal medececsont között helyezkedtek el. d) Nyújtott palmetta alakú vagy szív alakú öntött bronzveretek. (7 db.) Az ovális övveretek nyújtott formai változata, a kidomborodó leveles díszítés is ugyanolyan, mint a szélesebb véreteken. Eltérés csak annyiban mutatkozik, hogy a hármas levéldísz egyes elemeinek más a mérete. A hátlapon három-három 3 mm-es aklaszög van, kerek bronz ellenző lapocskákkal. A veretek enyhén domború előlapja ugyanolyan kopott, mint az előzőeké. H.: 2,2-2,3 cm, Sz.: 1,7-1,8 cm 20 (2. kép 23-301 a.; 10-11. kép). 7. BŐrdarabok a keskenyebb véretekről és a veretek alól. (Illusztráció nem készült róluk.) 21 8. Csiholóvas. Kovácsoltvas. H.: 7 cm, Sz.: 3,6 cm 22 (2. kép 31.; 12-13. kép). 9. Kova. A csiholóvas felett helyezkedett el. 23 10. Kés. Kovácsoltvas. Egyenes pengéjű, kisebb méretű kés. Pengéjét a hegyénél ferdén lemetszették. Nyéltüskéje a pengéből keskenyedik el. A pengén és a nyél tüskén is látszottak farostnyomok. A rost szálaiból látszott, hogy a nyélen lévők a fa borításból származnak, a pengére rozsdásodottak pedig valami más tárgyból maradtak meg. A kés hegye letörött. H.: 7,4 cm, ebből a nyéltüske 2,3 cm. Sz.: 1,3-0,6 cm 24 (2. kép 37.; 12-13. kép). A csiholóvassal és a kovával együtt került elő. 11. Kés. Kovácsoltvas. A penge letörött, csak a csonkja maradt meg a viszonylag vastag rozsdás fanyélborításban. A restaurálás előtt jól látszott, hogy a nyelet négyzetes keresztmetszetű fába illesztették, és a nyelet a széleken bevésett vonalakkal díszítették. A restaurálás után csak az egyik oldalon maradt meg a profilált fanyél kis foltja, a nyél tulajdonképpen lemezesen szétvált, és a leváló részek megsemmisültek. H.: 9,1 cm, ebből a penge csonkja 1,5 cm. A nyél Sz.: 1,1-1,2 cm, a penge Sz.: 0,9 cm 25 (2. kép 38.; 12. kép). Az elmondás szerint a nyílcsúcsok mellett, a bal kéznél került elő. 12. Bronzcsat. Szórvány. A Berecz Gáspár által kiásott földet átrostáltuk, és így került elő a második, az előzőnél kisebb és jóval vékonyabb csat. Öntött bronz. H.: 2,1 cm, Sz.: 2,2-1,9 cm 26 (2. kép 22.; 14. kép). 2. sz. női sír. Rendkívüli mértékben bolygatott volt, csak a mellkas jobb oldala a medence és a combcsontok maradtak a helyükön. A jobb alkart a medencére behajlítva fektették. A csontok nagyon rossz megtartásúak voltak, a sírba ültetett gyümölcsfa gyökerei közül nem sikerült felszednünk egyetlen ép csontot sem. Mellékletet nem találtunk. (75. kép) 13. Kengyel. Szórvány. A 2. sír feltárása közben a csontváz felett lévő fagyökerekkel és a kertészeti munkával bolygatott földben egy összehajlított kengyelt találtunk. Körtealakú volt, vállába, kovácsolt, trapéz alakú füllel, amelyben téglalap alakú nyílás van a függesztő szíj 14. kép. A budaörsi 1. sír kidobott földjében talált kisebb bronzcsat. Fig. 14. Le petit fermait en bronze trouvé dans déblai de la tombe Nr. 1 de Budaörs. 15. kép. A budaörsi 2. sz. bolygatott sír in situ maradványai. Fig. 15. Les restes in situ de la tombe remuée Nr. 2 de Budaörs. számára. Szélesre kovácsolt, ívelt vonalú talpvasa külső oldalán egy bordát alakítottak ki. M.: 15-16 cm, Sz.: 12,4 cm. A talp Sz.: 3,2 cm 27 (2. kép; 16. kép). A lelőkörülmények és a sírmellékletek megismerése után igen sok, jobbára megválaszolhatatlan kérdés merül fel. Minden kétséget kizáróan nem tudtuk megállapítani, hogy a két bolygatott síron kívül vannak-e ott még mások is. Ez a körülmény kizárja, hogy a temetkezési rendről bármilyen konkrét megállapítást tehessünk. Azonban a főváros területén a X. sz.-i sírok általában magukban, esetleg párosával kerültek elő, feltételezhetjük, hogy talán Budaörsön sem lehetett sokkal több sír. A Duna mindkét oldalán előkerült magányos férfisírok jellege, leletanyaga szinte azonos, időrendi besorolásukat a sírokban talált pénzek segítik. Az Óbuda-Testvérhegy Erdőalja úti sírban Berengár (888-924) érme 28 , a Pestlőrinc-Glorietten talált sírban pedig IL Lothar (945-950) dénárja került elő. 29 A budaörsi sír is ebbe a csoportba tartozik, de a leletanyag jellege, összetétele, és az egyes darabok jellegzetességei mégis kiemelik a hasonló fővárosi leletek sorából. Lehetséges, hogy lényeges darabok hiányoznak a sírból, lószer102
