Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Irásné Melis Katalin: Honfoglalás kori leletek Budaörs-Tűzkőhegyről 95-107

16. kép. A budaörsi 2. sz. sír bolygatott földjében talált kengyel. Fig. 16. L'étrier trouvé de la tomb remuée Nr. 2 de Budaörs. számok vagy öltözék díszei, mégis azt kell mondanunk, hogy ebben a sírban került eló' egy gazdagon díszített és felszerelt fegyveröv legjobb maradványa. Tény azonban, hogy hiányoznak fontos és jellemző darabok, de így is szinte teljes mértékben rekonstruálható a viselet és a fegyverzet legfontosabb, jellemző része. A budaörsi sír megtalálója határozottan állította, hogy a szablyán kívül minden általa felszedett tárgy a csontváz bal oldalán, a bal kéz és medencecsont körül helyezkedett el. Az övveretek a bal kéz és a medencecsont között voltak, egy csomóban. Ez talán azt mutatja, hogy az övet nem az elhunyt derekára helyezték, hanem esetleg összehajtva a bal oldalára rakták. De az is elképzelhető, hogy az öv jobb oldalára eső részén nem voltak fémdíszítmények. Dienes István kutatásai nyomán ma már jól ismerjük a honfoglaló magyarok 1,5 m körüli hosszúságú, véretekkel gazdagon díszített, belsőkapcsolószíjas fegyverövét.

30 Ezért pontosan tudjuk, hogy a budaörsi övről hiányoznak a szíj végek, és hiányzik a veretek nagy része is. A derekat övező rész vereteiből csak 2 négyszögletes és 12 ovális, palmetta alakú veret került a múzeumba, az öv függőlegesen lelógó száráról még ennyi sincs, csak 7 db maradt meg.

31 Az övgarnitúra 22. darabja az öv líra alakú csatja. A veretek hiányának magyarázatára többféle válasz is lehetséges. Feltételezhető, hogy az öv a visszajáró halottól való félelem miatt eleve csonkán került a sírba.

32 Egy másik szempontból vizsgálva a kérdést lehetséges, hogy az övgarnitúra hiányosságai az eltemetett harcos társadalmi helyzetével vannak összefüggésben, társadalmi helyzete, rangja szerint csak szerényebben díszített öv illette meg. Több olyan honfoglalás kori sír került feltárásra, ahol a veretek száma jóval kevesebb, mint a teljes övgarnitúrákon, vagy csak 1-2 veret volt vagy csak a szíjvégek a csattal vagy csak a csat magában került az övre. Ezek a különbségek szegényebb és gazdagabb mellékletű sírokban is megfigyelhetők.

33 A budaörsi öv csatja és veretei bronz öntvények, de elképzelhető, hogy valamikor a véreteken nemesfém bevonat is volt. Még most is jól látszik, hogy a díszítés mélyebb részeinek felülete egyenetlen, apró vonalkázások láthatók rajta, amelyek a másik fém bevonatának jobb tapadására is szolgálhatnak. A budaörsi öv szerkezetét, díszítő motívumait vizsgálva, elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy nagyon szerteágazóak azok a szerény jellegzetességek, amelyek valamennyire összevethetők, illetve összehasonlíthatók másokkal. Olyan övet, amelyre a budaörsi veretek mindhárom fajtáját vagy akármelyik típus pontos mását felverték volna, nem találtunk a tudományos irodalomban. Több olyan öv ismert, amelyen a derekat övező rész, és a lelógó rész veretei között csak méretbeli különbségek vannak, egyetlen övet ismerünk, a Tiszaeszlár-bashalmi I. temető 9. sírjában lévőt, amelyen a derékrészen négyszögletes veretek, és a lelógó ágon egész másfajták vannak. Négyszögletes veretek vannak a Karancslapujtőn előkerült gazdag férfisírban is. Ez utóbbi csak abból a szempontból jöhet számításba, hogy jól látszanak a négyszögletes veretek alsó felén azok az áttörés utánzatok, amelyek az áttört véreteknél a függesztőszíjak befűzésére szolgáltak.

34 A bashalmi temető 9. sírjának öve több szempontból figyelemreméltó. A derekat övező részen 30 db öntött bronz négyszögletes veret helyezkedett el, mindegyik alsó szélén keskeny téglalap alakú áttörés van. A veretek hátlapján három 4 mm hosszú aklaszeg van, köralakú ellenző lapocskával. Több veret hátsó oldalán megmaradt az övszíj darabja, 3 veret felületére pedig rátapadt az áttörésbe fűzött 4-5 mm keskeny szíj maradványa. A veretek felületét „Vékony kerettel övezett mezejü palmetta kontúrja" tölti ki.

35 A fénykép alapján úgy tűnik, hogy ezek a palmetták körvonalaikban megegyeznek a budaörsi szélesebb palmetta alakú véretekkel. A bashalmi négyszögletes veretek annyira kopottnak látszanak, hogy nem lehet rekonstruálni a díszítés rajzát, még az is lehetséges, hogy ez is hasonló volt a budaörsihez. A három levélből álló, budaörsi díszítőelem tiszta, áttekinthető rajzát ugyancsak az egyik Tiszaeszlár-bashalmi sírleleten találtuk meg. Ez egy aranyozott ezüstpántból készített csuklós szerkezetű karperec, amelynek mindkét oldalán 3-3 korongba foglalt díszítés van. A középső életfát ábrázol. Ez a levélcsokorrá egyszerűsödött életfa ábrázolás fő vonalaiban és kisebb, jellegzetes részleteiben övvereteken is megjelent, mintahogy ezt a budaörsi övön is láthatjuk.

36 Visszatérve a budaörsi négyszögletes véretekhez, azonnal kitűnik, hogy a díszítés technikai kivitelének egy ritkán előforduló módjával állunk szemben. A veretek ritkaságát nemcsak a négyszögletes forma jelenti, hanem a bemélyülő vonalakból álló, egyszerű, leveles-virágos díszítés is. Kicsit hasonló, de bemélyített virágdíszes palmetta alakú veretek Orsován és Orosházán kerültek elő. Az orsovai aranyozott ezüst veretsor kétfajta vereteinek mintázata „ háromfelé ágazó szárból kibomló hármas levélke, amely a gyakoribb kidomborodó mintákkal ellentétben itt a veret 103