Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Tibor: Quadilla Comonis Liberta sírköve 217-222

galmazását figyelembe véve az alábbiakat jegyezhetjük meg. Sírkövünk felépítésének egyik sajátos eleme a hoszszoldalakon végigfutó és félpillérszerűen előreugró sima keretsáv, amelyen felül a tagolt architráv, ezen pedig a háromszögű oromzat nyugszik. E hosszú, sima keretsávokat még mint leveles fejezetekkel (Blattkapitellen) lezárt lapos pilasztereket találjuk meg Niger Bataronis f. az 1. sz. 40-es éveinél későbbre aligha keltezhető mursai sztéléjén, amelynek oromzatát éppúgy két szív alakú levéltől közrefogott rozetta díszíti, mint Quadilla sírkövét. E korai példával illusztrálható architektonikus keretelés, a sírkő mezőkre osztott felületének mintegy aediculába foglalása, Quadilla sírkövén már leegyszerűsítve, mint e hosszoldalakon végigfutó egy-egy sima keretsáv jelentkezik, amelyek felső záródásánál már hiányoznak a leveles fejezetek. Ezt a funkciójától teljesen még meg nem fosztott, csupán leegyszerűsített keretelést találjuk meg Caelius Saconis f. dunaszentmiklósi sírkövén, amely az ala (milliaria) Flavia Domitiana c.R. nevének figyelembevételével kétségkívül még az 1. sz. 90-es éveinek első felében, 96 előtt készült. A szóban forgó hosszú, sima keretsávok alapján ÉK-Pannoniából a sírkövek e csoportjához sorolható továbbá még az aquincumi Scorilo Ressati libertus és a közeli Ulcisia castra területéről Comatumara sírköve, melyek már a 100 körüli évekre keltezhetők. Mindkét utóbb említett sírkő felirata a titulum posuit rövidített formulát használja, akárcsak Quadilla sírfelirata. Ez a formula egymagában azonban nem datáló értékű, minthogy még a 2. század végén is előfordul Aquincumban egy családi sírkő feliratában és még később egy intercisai sírfeliratban. E késői példáktól eltekintve a t.p. -formula az 1/2. századforduló körüli évtizedek bennszülött sírköveinek feliratai közül egyedül még Troucetimarus csákvári sírfeliratában párosul az elhunyt Dis Manibus ajánlásával. Fogalmazását tekintve különben ez a felirat szolgáltatja a legszorosabb párhuzamot Quadilla sírkövéhez. Egyikük sem keltezhető a 2. század első évtizedeinél korábbi időre. Az aquincumi szepulchrális emlékanyagban a D M a 2. század első évtizedeiben jelenik meg. Jelenleg a legkorábbi keltezhető példa erre a 103 és 118 között Aquincumban állomásozott legio X Gemina táborparancsnokától elhunyt libertusa emlékére állított felirat. A D.M. gyakoribb használata ugyancsak Hadrianus uralkodása éveitől mutatható ki. Quadil(l)a sírkövén a képmezőben ábrázolt szakálltalan férfi hajviselete, a homlokra fésült tömött hajfürtökkel azonban figyelmeztet arra, hogy a jelzett időhatáron ne menjünk túl. A mondottak együttes figyelembevételével sírkövünket a 2. század első évtizedeire kelteznénk. Konklúzióként, Aquincum népességében az 1/2. századforduló körüli évtizedekben így nemcsak a számra nézve kétségkívül domináns eraviszkusz bennszülöttekkel és mellettük az ugyancsak szép számú itáliai és nyugati tartományokbeli telepesekkel, hanem, ha szerényebb mértékben is, de a szomszédos Barbaricum szülöttjeivel is számolhatunk. Scorilo domo Dacus mellett Quadil(l)a erre a másik példa. Rövidítések AlbaR Alba Regia Holder 198C A.E. L'Année Épigraphique. Supplément annuel à la Revue Archéologique, Paris 1888IPSS AÉ Archaeológiai Értesítő, Budapest 1869CIL Corpus Inscriptionum Latinarum, vol. I-XVI. Berolini 1871JÖAI D H. Dessau.: Inscriptiones Latináé selectae. I—III. Berolini LF 1892DissPann. Dissertationes Pannonicae (Budapest) Mócsy 1983 RIU P. A. Holder: The Auxilia from Augustus to Trajan, B.A.R. Internat. Series 70, Oxford, 1980 Inscriptiones Pannóniáé Superioris in Slovacia Transdanubiana asservatae, Brno 1967. Jahreshefte des Österreichischen Archäologischen Institutes, Wien 1898Listy Filologické, N.S.ll. Praha 1953A. Mócsy: Nomenciator (Diss. Pann. III. 1) Budapestini 1983 Die römischen Inschriften Ungarns, Lief. 1-2. Jegyzet Idem: A Magyar nemzeti Múzeum római feliratos emlékei, Buda-pest 1873, 212. sz., XXXIV. t. - E munkára hivatkozva tárgyalta meg a képmezőben ábrázolt idős nő ruha- és ékszerviseletét Hampel /.; AÉ R. f. 14 (1880), 310sk., majd Fitz, /.: AÉ 84 (1957), 140 és nr. 67 és regisztrálta a keskeny mező kocsijelenetes ábrázolását Sági K.: AÉ. 1944/45, 229, Nr. 14a. 2. CIL in 10 558. Cf. Ind. p. 2372. 3. Idem: Alt-celtischer Sprachschatz, II (Nachdruck, 1962), 117. 218