Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Parragi Györgyi: A Folyamőr utcai római villa 199-215

párduc, szarvas látható, az ovális alakú mezőben a négy évszakot ábrázoló nőalak, s középen a fiatal Dionysos látható párduc és puttó társaságában. A másik Trierből származó mozaikon egymást metsző négyzetek veszik körül a nyolcszögű középső emblémát. A fonatdíszes keretben madár, ló, fekvő bika látható. Parlasca a mozaik korát a 3. sz. 20-as éveire keltezi. A Folyamőr utcai mozaik keleti oldala erősen rongált, de látható, hogy a medaillondíszek a mozaik belseje felé folytatódtak, s egy párduc alakja is megjelenik. A medaillondíszek vehették közre a középső emblémát, amiben valószínűleg Dionysos volt látható, az elképzelt rekonstrukciós rajz alapján

1 (11-12. kép). A mozaik készítési idejének meghatározásához a következőket vettük figyelembe: A 2. század második felében tűnnek fel a képmezőkkel díszített mozaik szélek. A figurális ábrázolások száma a képmezőn belül is megnő. Különösen a severusi időkre jellemző a több figurális jelenet egymásmellettisége. Az egyes provinciák mesterei már egyéni elrendezéseket, ábrázolásokat alakítanak ki. Mind az ábrázolásokra, mind a fonatdíszekre a sokszínűség a jellemző. A 2. század második felében az egész mozaikpadlót fehér embléma veszi körül, ami a főjelenet irányában a legszélesebb. A mozaikos helyiség építési idejét az ábrázolás témája, a kivitelezés formai megoldása, s az analógiák alapján a 2. sz. végére tehetjük. A 3. sz. folyamán az épületrészen belül átalakítások folytak, ekkor állíthatták a geometrikus mozaikot. Az 1. sz. mozaikpadlón lévő másodlagos fal egy későbbi átalakítás következménye lehet. A mozaikot határoló falakon megjelenő falfestmények egységes képet mutatnak, egy időben készülhettek de a többrétegű vakolás is további használatra utal. Mivel a Folyamőr utca — Búvár utca közötti területen feltárt villának az általunk tárgyalt épületrész csak kis részét képezi, megfigyeléseink csak erre a részre vonatkoznak. A canabae északi részén már eddig is több jelentős épület került feltárásra, melyek mellé most a Folyamőr utcában feltárt villa is csatlakozik. Rövidítések AÉ AAH BJ BpR FA Hellenkemper 1984 Nagy 1927 Archaeologiai Értesítő Nagy 1937 Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest Nagy 1942 Bonner Jahrbücher, Bonn Budapest Régiségei Folia Archaeologica, Budapest G Hellenkemper: Hofkunst in Parlasca 1959 der Provinz. BJ 184.1984.771. Nagy L.: A pannóniai—római díszítő rendeltetésű stukkópár- Paulovics 1936 kányok. AÉ XLI1927.114-132 Nagy L.: A csúcshegyi római villa Óbudán. BpR XII. 1937. 2860 Nagy L.: Budapest az ókorban II. Vallási élet Aquincumban. Budapest története. Budapest, 1942 K Parlasca: Die römischen Mosaiken in Deutschland. Berlin, 1959 Paulovics L: A Dionysos menet (thiasos) ábrázolása a magyarországi római emlékeken. AÉ XLVIII1935,54-102 Jegyzet 1. Paulovics, 1936,63. 14. X Kádár Z.: A szombathelyi bacchikus elefántcsont15. szobor. FA XIV. 1962.41. 16. 1 Nagy 1942,418. 17. 4. Paulovics, 1936,56. 5. Nagy 1942,419. 18. 6„ Nagy 1942,419. X Nagy 1937,55. 8. Nagy 1927,120. 9, Nagy 1937, 31; Parragi Gy.: BpR XX (1963) 321, 21/b kép. 19. 0. Nagy 1937,60. 1. Parlasca 1959, Taf. 40. 2. Parlasca 1959, Taf. 34. / 3. Parlasca 1959,34. kés A rekonstrukciós rajzot Malik Éva készítette. Hellenkemper 1984,77. Hellenkemper 1984,85. /. Wellner: The Hercules villa in Aquincum. AAH 21.1969,255. A falfestményeket egy külön cikkben publikáljuk a restaurálás elkészülte után. Legközelebbi analógia a Helytartópalota 47. számú helyiségének festése. Póczy K: Az aquincumi helytartópalota festése. BpR XVIII. 1958,117. Kába M.: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában. BpR XVT. 1955,255-372. A fényképeket Molnár Ilona, a rajzokat Malik Éva készítette. Munkájukat köszönöm. 201