Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Sellye Ibolya: Római kori, áttört művű késtartó (Théka-veret) a Bécsi úti hamvasztásos temetőből 45-63

színhatás, — melyet az áttört munkáknál általánosan alkalmaztak, esetleg nem fém, hanem más színű bőr, illetve textil alátéttel — az aquincumi darabnál is meg­volt. A veret nagyobb darabjának méretei: hossza 120­120,5 mm, szélessége a kanálrésznél: 50,5 mm. A nyúl­vány szélessége: 21-21,5 mm. A tömör bronz perem szélessége, elő- és hátoldalán egyaránt: 10 mm. A veret vastagsága, perem és áttörés egyformán: 2 mm. Az alá­tétlemez vastagsága: 1 mm-nél kevesebb. A kanálrész­nél, ahol dupla a veret, vastagsága: 6,5-7 mm. Belmé­ret itt cca 2 mm. A kisebb töredék méretei: hossza 51 mm, maximális szélessége: 11 mm, vastagsága: 2 mm. Alátétlemez vastagsága megegyezik a nagyobb darabé­val: 1 mm-rel kevesebb. Az áttört veret mellett a sírban kis, szabálytalan ala­kú fémlemez volt (BTM. Ltsz.: 88.4.260/a., 6. kép 2). Úgy elő- mint hátoldala, lapos, sima kiképzésű. A fel­ülete kissé domborúan meghajlik, mint ahogy az áttört veret is. Három kis lyuk látszik a lemezkén, valószínű­leg ezekkel volt az áttört minta alá erősítve. Pontos elhelyezését, mint már említettem, ma már nem lehet megállapítani. E lemeztöredék kivitele erősebbnek, masszívabbnak tűnik mint az eredeti helyén megma­radt alátétlemezek. Színe sárgás, erős rozsdanyomok­kal, úgy elő- mint hátoldalán. Maximális h.: 48 mm, max. sz.: 21 mm, v.: 1 mm-nél kevesebb. Az áttört veret közelében egy nagyobb és egy ki­sebb, zöld patinás bronz pánt feküdt. (BTM.. Ltsz.: 88.4.260/b., 5. kép 2) A nagyobbik egyik végénél a há­toldalon cca 4 mm-rel visszahajlik a pánt és teljesen rásimul a hajlatra. Úgy a nagyobb, mint a kisebb pánt ívelt, de ez a forma a nagyobbiknál jobban kivehető; pereménél kis félkörű lyuk van, valószínűleg a felerő­sítő szög helye. Mindkét pánt szélessége 11 mm, hosszuk: cca 29 mm, illetve 16 mm. Vastagságuk: 1 mm. A pántok funkciója a veretnél pontosan látható, ere­deti állapotában, egy Regensburgból előkerült théká­nál (4. kép 3), ahol az áttört nyúlványrész felső végé­nél, az eredeti helyén megmaradt késtartópánt ívelése a nyúlványrész hátoldalán teljesen átfogja a veretet: felerősítése szögekkel jól megfigyelhető. A kép a théka részletét mutatja be, nem látható, hogy két pánt volt-e a darabnál alkalmazva. A hátoldali megerősítés a pán­tokkal mint azt az augusti példánynál is látjuk, talán azért történt, hogy az áttört mintát ne takarja el a pánt. A regensburgi veret méretei teljesen hasonlóak a Bé­csi úti verethez, de nemcsak a pánt, hanem az áttört nyúlvány szélessége is. Regensburgból még egy olyan thékatöredék került elő a római sírmezőről, ahol a fémlemezke darabja még eredeti helyén látható. Az 52. sz. Bécsi úti sírban az áttört verettől 50 mm­re a sír belseje felé korrodált vaskés feküdt (BTM. Ltsz.: 88,4.261., 5. kép 3 és 6. kép 4). Tüskéje hegyes lehetett, pengéje egyélű volt. A rozsda lerakódása mi­att a kés jelenleg vastagabb, mint amilyen eredetileg lehetett, ezt figyelembe véve, a kés méretei olyanok, hogy az áttört veretbe belehelyezhető és az ívelt pánt segítségével szorosan fixálható volt. A kés méretei: töredékes hossza: 85 mm, pengeszé­lesség: 20 mm. Összehasonlításként felhívom a figyel­met arra, hogy az áttört nyúlvány szélessége 21 mm. A Bécsi úti veret teljesen azonos, de még töredéke­sebben megmaradt analógiája került elő Intercisából (7. kép 1-2), az un. Öreghegyről a Hauser-féle szőlő­ből (MNM. Ltsz.: 90.1908.113). 6 A théka nyúlványré­sze van csak meg. Mintája mellett mérete is azonos a Bécsi útiéval. A peremnél egymással szemben látszik a (törött) kitüremlés, ahol a pántot felerősítették, a szög még megmaradt. Alátétlemeznek nincs nyoma. Töredékes hossza: 55 mm, szélessége: 21 mm, vastag­sága: 2 mm. A pannóniai két egyforma (Bécsi út, Intercisa) thé­ka további analógiái a Germania Superiorhoz tartozó Avenches-ból és Strassbourgból valók. (Az előbbi a mai Svájc, az utóbbi a mai Franciaország területén fek­szik.) A 4. kép 1-2 egy teljes épségben megmaradt, egye­dülálló leletet mutat: Augstból (Svájc, a római Augus­ta Rauriacum, Germania Superior) az 5. sz. insulában talált théka elő- és hátoldalának reprodukcióját. En­nek segítségével lehetségessé válik a Bécsi úti sírban talált théka-tartozékok rekonstruálása. Az augsti thé­kánál a kés fixálása két pánttal történik és csak a hátsó oldalnál erősítik a kést az áttöréssel díszített előlap­hoz, mégpedig a nyúlványrész közepe táján és a felső végén levő kiszélesedéseknél. Ilyen kiszélesedés min­den egyes — bármely típusú — áttört nyúlványnál megfigyelhető, amennyiben épp ez a rész maradt meg a nyúlványból, így a Bécsi útinál is megvan a kiszéle­sedés, azonban csak a közepe táján levőt láthatjuk. Minden valószínűség szerint azért rögzítették a félkörű pánttal csak a darab hátoldalát, hogy az áttört művű mintát ne takarják el, mint ezt a regensburgi példány­nál már említettem (4. kép 3). Az augsti théka áttört díszítése kissé eltér a Bécsi útiétól, nyúlványa keskenyebb, alátétlemeze sárgaréz­ből (Messing) készült, így a felső, áttört mintázat éle­sen elvált az alátétfém szinétől. Vagyis ugyanolyan színhatású volt, mint a Bécsi úti példány: sötétebb át­tört lemez alatt, világos-sárgás alátét. (Lásd Költő László kémiai vizsgálatának eredményét.) A théka hátoldalán, két helyen is zsinór nyomait ál­lapították meg a laboratóriumi vizsgálatok. Ez valószí­nűleg a théka hátsó részének rögzítésére szolgált tex­til-, háncs- vagy bőrre. Ezen a részen lehetett a kés beletéve, bedugva. Az áttört rész alsó, kanálszerű ki­szélesedésében volt a 2-5 mm mély belső térben a bé­lés táskaszerű végződése. A thékát zsinórral húzták össze (vö. 2. kép 2-4 rekonstrukciók), vagy esetleg nyi­tott is lehetett, hogy könnyebben lehessen a késhez hozzáférni. A kést a thékában övre akasztva viselték (3. kép). Az augsti kés thékájának veretéhez nagyon hasonló formájú és mintázatú áttört veret került elő Feldberg limeskasztellumból, majdnem ép állapotban. A laboratóriumi vizsgálatok során nemcsak az augs­ti példánynál, hanem egy Basel környékéről származó, majdnem épen maradt veretnél is észleltek rostmarad­ványokat. Itt a nyúlvány kiszélesedésében levő szögnél 46

Next

/
Thumbnails
Contents