Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A paleolitikum utolsó szakasza Magyarországon 15-22

vésse ismerünk. Ilyen a régi Ipolyság lelőhely anyaga, vagy pl. Parassa I és II stb. Az utóbbiak típusai azo­nosak Willendorf II/4. rétegével. Feltűnő és sajátságos, hogy nálunk ugyanazokat a darabokat ugyanott újra retusálták, átalakították — és így már Willendorf II/5. eszközkészletével egyeznek. (Gravettien) Willendorf fent említett rétegeinek kora 32 000 év (aurignacien) és 31800 év (gravettien). Egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy a gravettien helyi átmenet nél­kül jelent meg az aurignacien után. Hasonló, újabb vál­tást Willendorf II/9. rétegében tételezhetünk fel. A rétegtani helyzetről érdemes megemlíteni, hogy Willendorfban az ipar változása a 4-5. réteg között, a litosztratigráfiai változás pedig az 5-6. réteg között van. Az 5. réteg — a 32 000 éves dátummal — a Würm 2 löszének az alján fekszik. A gravettien jellegeit néhány szóval már érintettük, és ma felvetődik a kérdés, hogy ezek mind gravettie­nek-e? Egyfelől ugyanis különböző regionális csopor­tok és különböző korhorizontok állapíthatók meg kö­zöttük. Másrészt egyes tipológiai megfigyelések újra közelebb hozzák Alsó-Ausztria telepeit — Kamegg, Aggsbach, Langmannersdorf, Langenloys, Miessling­tal, Spitz a. d. Donau stb. —, sőt Nyugat-Közép-Eu­rópa egyes „gravettoid" magdalénienjét is (pl. a Mun­zingen-i telep). A gravettiennek — mint azt az utóbbi években már többször leírtuk — három, egymástól elszakadó kor­horizontját ismerjük: kb. 30 000-27 000 év között (pl. Bodrogkeresztúr) kb. 18 000-16 000 év között (pl. Ságvár, Duna-me­ander) kb. 13 000-12 000 év között (pl. Árka, Dunaföldvár) A fenti adatokból két megállapítás következik. Az első, hogy a három említett földrajzi csoportban különböző korú lelőhelyeket is találunk. Pl. az ÉK-i régióban Bodrogkeresztúr 28 700, közelében Árka te­lepe szintenként 18 700-17 050-13 200 éves. Ugyanak­kor az Alföld déli részén Madaras lelőhely is 18 900; de ugyanebben a körzetben ismerünk 12 000 éves ál­lomást is. Tehát a betelepülés nem volt egyenletes, ha­nem folytonosan mozgó vadászcsoportok tűntek fel. A késői paleolitikumban Közép-Európa egy neuralgikus zóna lehetett. Második megállapításunk az, hogy az első két kor­csoport között mintegy 10 000 évnyi, a második és a harmadik korcsoport között mintegy 3000-4000 évnyi hiátus van a települtségben. Lehetséges, hogy ezeket a hiátusokat a további ku­tatás majd kitölti lelőhelyekkel. Egyelőre azonban sok­kal valószínűbb, hogy három gravettien hullámmal kell számolni, ami azonban a reális generációöltőket figye­lembe véve, esetleg etnikai eltéréseket jelent. Arra gondolunk tehát, hogy ezeknek a csoportoknak a szár­mazása valahol és valamikor közös lehetett, de időben és térben elszakadva egymástól, már nem is volt kap­csolat közöttük. A középső és a felső paleolitikum között tehát több a hiátus, mint az evolutív összeköttetés. A két korszak között nem is lehet kronológiai vagy tipológiai határt vonni. Vannak „átfedések", vannak konvergenciák, vannak retardációk és néha továbblépések. Rövidítések AAH Acta Archaeologica Hungarica, Budapest AAu Archaeologia Austriaca, Wien AÉ Archaeologiai Értesítő, Buda­pest Budapest — Sümeg 1986 Őskori kovabányászat és kőesz­INQUA köz-azonosítás a Kárpát-me­dencében. Nemzetközi konfe­rencia Budapest — Sümeg. 1986. május 20-22. International Quaternary Asso­ciation MPK Mitteilungen der Prähistoris­chen Kommission der Österrei­chischen Akademie der Wis­senschaften, Wien M. Gábori 1976 Les civilisations du paléolithi­que moyen entre les Alpes et l'Oural. Budapest, 1976 M. Gábori— V. Gábori­Csánk 1957 Les stations de loess paléolithi­ques de Hongrie. AAH 1957.3­117 V. Gábori-Csánk 1983 La grotte Remete Felső (Supé­rieur) et le „Szeletien" de Transdanubie. AAH 1983 Jegyzet V. Dobosi: Upper Palaeolithic Settlement in Pilis­marót -Pálrét. AAH 1983.287-311. - V. Dobosi: Raw material investigation on the Finds of some Palaeolithic Sites in Hungary. Budapest — Sümeg 1986. 249-260. - V. Dobosi: Historical sketch of the Late Palaeolithic in Hungary. The Pleistocene Perspective. I. London 1986 Gábori M.: Magyarország története l/l. 1986.69­115. — M. Gábori: Arheologija Vengrii. Moszkva 1980. 29-72. — Gábori M.: Az ősember korának kutatása Magyarországon 1959-1970. MTA II. 19

Next

/
Thumbnails
Contents