Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A paleolitikum utolsó szakasza Magyarországon 15-22

Osztályának Közleményei 1981.91-109. - Gábori M.: A Paleolitikum utolsó szakasza Magyarországon. INQUA, Ottawa. Kézirat: 1986. augusztus. — Gábori M.: Opponensi vélemény Makkay J.: Az indoeurópai népek őstörténete, és a vonaldíszes kerámia c. munkájáról. Nyilvános vita a Magyar Tudományos Akadémián, 1986. december. — M. Gábori: Apercus sur l'origine des civilisations du Paléolithique supérieur en Hongrie. Colloque International, Nemours, 1988.103-106. 3. M. Gábori: Les civilisations du Paléolithique moyen entre les Alpes et l'Oural. Budapest, 1976. 67-70; 191-193; 202-204. 4. M. Kretzoi: Étude paléontologique. In: V. GáboriCsânk: Le station du Paléolithique moyen d'Érd-Hongrie. Budapest, 1968. 59-104. - M. Gábori 1976: 191-193; 202-203. - V. GâboriCsánk: La grotte Remete Felső (Supérieur) et le „Szeletien" de Transdanubie. AAH 1983. 5. V. Gábori-Csánk: Une oscillation climatique à la fine de Wurm en Hongrie. AAH 1978.3-11. 6. Jánossy D.: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Budapest 1979.177-179. 7. A solutréen gazdag irodalmából 1. pl. A. Combien Solutré. Les fouilles de 1907 à 1925. Paris 1956. 8. M. Gábori: Sur la détermination de la civilisation et de l'époque des trouvailles de loess paléolithiques. AE 1954, 99-103. - M. Gábori: Les résultats sur les stations de loess de Hongrie. Conférence archéologique, Budapest 1955, 3-6. — M. Gábori— V. Gábori-Csánk: Les stations de loess paléolithiques de Hongrie. AAH 1957,3-117. 9. A. Jura: Das Aurignacien in Polen. Quartär I. 1938. 10. L. Vértes: Die Ausgrabungen der altsteinzeitlichen Siedlung von Arka. 1960-61. AAH 1962, 143-157. — L. Vértes: Das Jungpaläolithikum von Arka in Nordungarn. Quartär 1964/65,79-132. L. Vértes: The uppe palaeolithic sit on Mt. Henye at Bodrogkeresztúr. AAH 1966.3-14. 11. M Gábori-V Gábori-Csánk 1957. 36-61. - M. Gábori: Beiträge zum Paläolithikum des Donaukniegebietes. AAH 1964.173-186. - M. Gábori: Paläolithische Schnecken-Depots von Szob. AAH 1969. — V. Gábori-Csánk: Die Behausungspuren von Dömös. Jungpaläolithische Siedlungsstrukturen in Europa. Kolloquium Reisensburg bei Günzburg 1983.251-256. 12. M. Gábori- V. Gábori-Csánk 1957.44-^6. 13. A jugoszláviai lelőhelyek Bácska területén: Budzak, Pacir, Stara Moravica, Backa Topola, Srbobran, Zagrad, Gunaras stb. (S. Brodar és J. Markovic-Marjanovic levélbeli közlése.) A ságvári és a Kadar-i telepek összefüggésével A. MontetWhite foglalkozik. 14. K. J. Narr: Des Mammuths Ende: Aussterben oder Ausrottung? Jahrbuch des Bernischen Historischen Museums 1983 (14) 1985. 225-239. 15. H. Breuil: Notes de voyage paléolithique en Europe Centrale. L'Anthropologie 1923.327. 16. Á. Ringer: Eine mittelpaloälithische Blattwerkzeugindustrie in Nordostungarn. Dissertationes Archaeologicae Budapest 1982.7-158. — Á. Ringer: Le Szeletien dans le Bükk en Hongrie. Les questions de l'origine, de la chronologie et de la transition vers le Paléolithique supérieur. Colloque international, Nemours 1988. 17. Az alsó szeletienhez, általában a szeletienhez sorolták a Herman és a Háromkúti barlang iparát. Korrekcióját 1.: V Gábori-Csánk 1983.284-285. 18. Vértes et al.: Die Höhle von Istállóskő. AAH 1955. 111-291. — L. Vértes: Gruppen des Aurignacien in Ungarn. AAu 1956.15-27. 19. G. Albrecht -J. Hahn-N. G. Torke: Merkmalanalyse von Geschosspitzen des mittleren Jungpleistozäns in Mittel- und Osteuropa. Stuttgart 1972. 20. Mayer J.: Az ipolysági aurignacien lelet. (L'industrie aurignacien de Ipolyság) Barlangkutatás 1920. 13-23. — M. Gábori: Die Fundstelle des Aurignacien in Sahy-Parassa an der ungarisch-tschechoslowakischen Gränze. Slovenská Archaeologia 1957.253-270. 21. F. Felgenhauer: Willendorf in der Wachau. Vol. MI. MPK 1956-1959. - F. Felgenhauer: Aggsbach. Ein Fundort des späten Paläolithikums in Niederösterreich. MPK 1961. — F. Brandtner: Kamegg, eine Freilandstation des späten Paläolithikums in Niederösterreich. MPK 1954-1955. - W. Angeli: Der Mammutjägerhalt von Langmannersdorf an der Perschling. MPK 1952-53. -A. Padtberg: Das altsteinzeitliche Lösslager bei Munzingen. Augsburg 1925. — F. Felgenhauer: Das Paläolithikum von Willendorf in der Wachau, N-Ö. Forschungen und Fortschritte 1959.153. stb. MIKLÓS GÁBORI DIE LETZTE PHASE DES PALÄOLITHIKUMS IN UNGARN Der Artikel beschäftigt sich mit der Periode vom Interstadial des Wurm 2-3 bis zum letzten Stadial, als auf ungarischem Gebiet zum Teil noch die Gruppen des entwickelten Szeletiens, im allgemeinen aber die des Gravettiens lebendig waren. Der kurze zusammenfassende Überblick befasst sich in erster Linie mit den chronologischen Rahmen. Er stellt fest, dass es im Karpatenbecken kein vierteiliges Wurm gibt, aber auch die Dreieinteilung bloss eine Formel ist. In der Vegetationsgeschichte der 20