Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: A Remete Felső-barlang és a "Dunántuli szeletien" 5-32

szerűen kivájt gödör rajzolódott ki. Alakját a metszetben pontosan rögzíteni tudtuk (8. kép), és így egész tartalmát hiánytalanul sikerült feltárnunk. A leletegyüttes a következő tárgyakat tartalmazta : 1. Sárga, jól polírozott edény. Hasa bikonikus, nyaka enyhén kihajló. Jellegzetes díszítését számtalan helyről ismerjük: a középső bronzkor ún. koszideri horizontjához tartozik (9. kép)., — Meg kell jegyeznünk, hogy az edény peremtöredékét és fültöredékeit a legfinomabb ásatási módszer mellett sem találtuk meg. Tehát már eredetileg is sérülten, ill. hiányosan ásták el. Az edényben semmi nem volt —, a többi tárgy a gödör kitöltéséből került elő. 2. Négy darab aranyból készült hajkarika. Vékony lemezből hajlítottak, belül üregesek. Súlyuk 3,5 — 6,2 — 17,5 - 12,5 gramm (10. kép). - Megjegyzés: az arany hajkarikáknak a belseje a föld kitisztításakor — tehát még megmosásuk előtt — piros színű volt. 3. Arany spirális gyöngy. Súlya 0,9 gramm (10. kép). 4. Két bronzból készült, spirális gyöngy. 5. 17 borostyán gyöngy. Valószínűleg egy nagyobbodó szemű nyaklánc darabjai. Az átfúrásuknál a felületük mindkét oldalon kissé egyenesre csiszolt. A legkisebb átmérője 9 mm, a legnagyobbé 20 mm. 6. Nagy méretű, bronzból készült, félhold-alakú csüngő. Típusa — eltekintve különlegesen nagy méretétől — pontos kormeghatározást ad (11. kép). A tárgy a restaurálás közben erősen megvékonyodott, szélei a patina eltávolítása után megsérültek. 7. Erősen sérült, töredékes diadéma. Vékony, 5 cm széles bronzlemezből készült. Két vége bepödrött. Eredeti hosszúsága kb. 50 cm lehetett. A tárgyat rekonstruálni lehet, ezért rajzban közöljük (12. kép). — A diadémát összefogó bronz-drót töredékesen került elő, és eltört. 8. Kis méretű bronz karperec. Két vége ellentétes irányba hajló spirálban végződött. Egyik vége a restaurálás közben eltört, a patina eltávolításával megszűnt. 9. Eredetileg 25 db gömbalakú, bronzlemezből készült átlyukasztott gomb, ill. pityke. Igen rossz állapotban kerültek elő, részben töredékesek voltak. A restaurálás során ezért a számuk még csökkent. 10. Két bronz balta és egy harmadik balta töredéke. 11. Néhány bronz nyersanyag-darab. Anélkül, hogy a kincslelet analógiát felsorolnánk, megállapítható, hogy az egész leletanyag a bronzkor középső szakaszába, az ún. koszideri horizonthoz tartozik, amely az i.e. 2. évezred közepére datálható. Az ilyen korú kincsleletek száma Magyarországon igen nagy — igen nagy irodalma van —, barlagban azonban eddig még sohasem került elő. A félhold alakú melldísz, hasonló méretben, csak egy-két helyen ismert. A diadéma egyes kutatók szerint papnői dísz volt. (?) Ebben a depóban egyformán fordulnak elő férfiak és nők által viselt ékszerek, Ül. tárgyak. Ennek alapján feltehető, hogy a barlangban egy törzsfő, ill. nemzetségfő családjának legfontosabb ékszereit ásták el. A lelet földbekerülését, elrejtését — mint a többi azonos korú depóét is — a halomsíros kultúra népének az expanziója okozta. A bronzkori kincslelettel kapcsolatban csupán két saját észrevételünk, ill. feltevésünk van. Az első az, hogy nem véletlenül és nem távoli helyről került ide. A barlanggal szemben, a völgy túlsó oldalán, az alacsony hegytetőn azonos vagy hasonló korú bronzkori település volt. Ez a mészkő bányászása során, ásatásunk előtt néhány évvel, teljesen elpusztult. Valószínű, hogy a fenti tárgyakat onnét hozták át a barlangba. Második megjegyzésünk csupán feltevés. Ha a tárgyakat természetes fény mellett ásták el, akkor erre csak a késő-délutáni (őszi) időszak volt alkalmas. Figyelembe véve ugyanis a holocén réteg magasságát és a bevezető járat fordulatát, a fény csak ekkor és csak arra a kis területre vetődik be, ahol a depót találtuk. Más időszakban a barlangnak ez a része teljesen sötét volt. Az anyagot az arra illetékes szakember publikálja. Miután a holocén réteg anyagát kiemeltük és előre hoztuk, a pleisztocén kitöltésről kell szólnunk. A barlang sztratigráfiája nagyon egyszerű -, a rétegek sorrendje mindegyik rétegben azonos. A kitöltésre elsősorban a hiányosság jellemző. Valószínűleg a barlang relatíve magas fekvése, közelsége a sziklatetőhöz okozta azt, hogy a lerakódott rétegeket a lezúduló víz ismételten kimosta, és így tulajdonképpen egyetlen pleisztocén réteg maradt. Szerencsés körülmény, hogy ezt az egyetlen réteget a szedimentológiai, paleontológiái vizsgálat és a jellegzetes eszközkészlet egybehangzóan datálja. Az első réteg-metszetet a bejáratnál már láttuk (6. kép). A bázis-mészkőre először sárgás-barna mészköves réteg rakódott. Ez a legalsó szintjében a mészkő málladékával keveredett. A réteg leszakadt, kimosott mészkőtömbökkel van tele : egy erős kifagyásra, glaciális tetőzésre utal. Felső határán élesen elválik a felette fekvőtől, tehát a kettő között erős kimosódás történt. A sárga, löszös, beljebb agyagos réteg, vékonysága ellenére is, összefüggő szedimentációt mutat. Alsó szintje szinte teljesen mészkő-mentes, inkább vöröses, mint sárga, és nálunk enyhe, erdei klímát jelez. Ezt a szintet leginkább a Riss—Würm interglaciális végével tudjuk azonosítani. Ugyanaz a réteg felfelé mészkőtörmeléket tartalmaz, színe világosabbá válik: egy lassan lehűlő klímaperiódusra utal. Az eszközök és az állatcsontok — mint a vadászat eredménye —, ennek a rétegnek a felső szintjében kerültek elő. A felette fekvő szürke réteg — éles törésű mészkőtörmelékkel — egy stadiális viszonyaira jellemző, és krioturbáció eredménye. Előre vetve a szedimentológiai és paleontológiái vizsgálatok eredményét, a legalsó réteg valószínűleg egy korábbi glaciális maximuma, a Riss utolsó periódusa alatt képződött. A felette levő vöröses-sárga réteg — egy erős kimosódás után —, a R/W interglaciális legvégétől a Würm l-ig tart, de megelőzi az első hidegtetőzést, a W 1 maximumát. — Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy mi a Würm alpi, hármas beosztását használjuk -, tehát a W 1 itt a nyugati W 2-vel azonos. A következő rétegtani metszetet befelé haladva a barlang 6. méterénél mutatjuk be (13. kép). A rétegek sorrendje azonos az előzőével. Az alsó mészkőtömbök kö8