Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: A Remete Felső-barlang és a "Dunántuli szeletien" 5-32

zé vörös, interglaciális jellegű agyag rakódott. Felette a sárga, löszös réteg — ez a kultúrréteg —, láthatóan letarolt, helyenként elvékonyodik. A szürke, mészköves, krioturbált réteg vastagabb, mint az előző szelvényben volt. Egyetlen eltérés az előbbi rétegsortól a humuszrétegtől lefelé az ovális mélyedés — : ez a beásott gödör, melyben a bronzkori depólelet volt. A következő metszet az előbbinek baka eső, közvetlen folytatása (14. kép). Ez a rétegsor a fejlettebb. Az alábbi szedimentológiai vizsgálatok ezen készültek. A barlang falánál a legalsó mészköves réteg vékonyabb, mint az előző metszetben. A felette fekvő, most már vöröses színű kultúrréteg vastagabb, mint az előző metszetekben. A felszíne egyenletes — de valószínűleg nem teljes —, és a szürke mészkő törmelékes réteg szintén vízszintesen fekszik. A feltárás során számos metszetet kaptunk. Valamennyit szükségtelen közölnünk, ezért a barlang hátsó termének hosszanti szelvényének egy részletét mutatjuk be (15. kép). A kitöltésben itt 7 réteg állapítható meg. Ezek általában vastagabbak, mint az első kis térben, de azonosíthatók azokkal. A legalsó réteg a bázis-mészkő málladéka. Felette vöröses-barna agyagréteg húzódik. Ez leszakadt, nagy méretű mészkőtömböket tartalmaz. A mészkő-tömbök egy hideg periódust jeleznek (Riss) —, a vöröses-barna agyag viszont egy későbbi meleg periódusban képződött, mely a mészkő-blokkokat beágyazta. A következő, felülről az 5. réteg világos színű, mészkőtörmelékes, és beékelődött a 4. rétegbe. Ezt követi az alulról felfelé egyre világosabb, sárgásbarna agyag, amely a közbeékelődő 5. réteggel, és faunisztikai anyagával két szintre bontható. Ez a 4. réteg azonos korú az első kis terem 4. pleisztocén rétegével. Felette vékony szinterréteget találunk —, majd következik az áthalmozott, mészkőtörmelékes réteg (azonos az előző szelvények 3. rétegével), és a barna humusz. A legfelső erdei talajréteg a hátsó teremben hiányzik. Ennek az oka, hogy a két terem közt felvezető S alakú járat terjesen elzáródott. Kronológiai szempontból a 4.-5.-6. réteg érdekel bennünk. Mindegyik pleisztocén képződmény. A legalsó réteg a leszakadt mészkő-tömbökkel a Riss képződménye. Az ezt beágyazó vörös-barna agyag a R/W interglaciális maradványa —, majd a felette fekvő sárgásbarna agyag, amely alulról felfelé egyre világosabbá válik, megfelel a Würm 1 bevezető periódusának. Az 5. réteg valószínűleg egy kisebb klíma-oszcillációra utal. A paleolitikum nyomát ismét a 4. rétegben, annak felső szintjében találtuk. A szedimentológiai vizsgálatot Schweitzer F, végezte el, és a kitöltést 7 rétegre tagolta. Ezek azonban 4 rétegcsoporthoz tartoznak. A vizsgálatok eredményét kissé lerövidítve közöljük Schweitzer F. jelentéséből. A barlang külső termének üledékösszetételét az alábbi fő rétegcsoportok alkotják: 1. A barlang szikla-bázisára több cm átmérőjű kőblokkok települnek, melyek durva törmelékes, világossárga agyagba vannak ágyazva. 2. Erre egy sötétebb, vöröses árnyalatú, barnássárga agyag települt, erősen mállott, apró mészkődarabokkal. Képződése valószínűleg egy inter-szakaszban történt (R/6,R/6, minta). 3. Felette 15—20 cm vastag, világos sárgásbarna agyag képződött, mely durva törmelékes és szögletes élű, változó átmérőjű mészkődarabokat tartalmaz (R/5 minta). 4. Szürkés-sárga zavart réteg, apró mészkőtörmelékkel. A mészkődarabok mállottak. (R/4, R/3, R/2 minta) A barlang pleisztocén kitöltésének legalsó és legidősebb rétegét uralkodóan 10—30 cm átmérőjű kőblokkok alkotják. Ezek világos barnás-sárga agyagba ágyazódtak. Kialakulásában és felhalmozódásában a fagyhatás, kifagyás dominál. A már leszakadt és felgyülemlett kőblokkok szintén aprózódásnak voltak kitéve, és belőlük a fagy hatására kisebb, 2—10 cm átmérőjű mészkőtörmelék képződött. Ezek a durva törésű blokkok és a kőzettörmelék további szállításnak már nem volt kitéve. A klimatikus körülmények ugyanis olyanok voltak, hogy uralkodóbb volt a kőzet aprózódása, mint a víz által történt szállítás vagy mállás. Ezt a rissi üledéket 5—10 cm vastag okkersárga agyagba ágyazott mészkőtörmelékes szint követi, és folyamatosan megy át a vöröses, barnássárga agyagba. Az agyag apró, 2—3 cm átmérőjű, legömbölyödött, mállott felületű mészkövet tartalmaz. Ez a réteg a kitöltés legmállottabb része, és egy meleg, csapadékos időszakra, a Riss— Würm inter glaciálisra utal. A morfológiai fellegek és laboratóriumi vizsgálatok alapján ez a réteg elhatárolódik — finom átmenettel — a felette fekvő sárgás, világos színárnyalatú löszös agyagtól, amelyben a régészeti leletek találhatók. Ebben a rétegben, 5-12 cm átmérőjű mészkőtörmeléket találunk, amely alig legömbölyödött, sok esetben éles törésű, glaciális jellegű. (Wl) A rétegnek a legalsó szintjében enyhe mállási nyomokat lehet megfigyelni, amely valószínűleg egy rövid oszcillációra utal. A barlang üledékének szállításában, Ül. felhalmozódásában a szoliflukciónak és a víz eróziójának jelentős szerepe volt. Ez mutatkozik meg abban, hogy a Würm 1től a Würm végéig tartó rétegek teljesen hiányoznak, kimosódtak. A barnássárga R/5 réteget a mészkőtörmelékes, szürke R/2, R/3, R/4 rétegekből egy 3-4 cm vastag réteg választja el. Ez a réteg csak helyenként található. Ez a szürke réteg a pleisztocén és a holocén között éles határt von. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye : Minta CaCo

3 R/2 50,25 R/3 52,34 R/4 54,00 R/5 35,30 R/6 15,36 R/6i 37,80 9