Budapest Régiségei 26. (1984)

TANULMÁNYOK - Schreiber Rózsa: A korabronzkor időrendi kérdései Budapest környékén és a Tisza vidékén 33-48

a valódi harangedények és az ezeket kísérő egyéb jellegzetes tárgyak (réztőrök, árak, csuklóvédő kőlemezek, „V" fúrású csontgombok, és díszített csontamulettek) fordulnak elő. (2. kép) Ez a korabronzkor Ha fázisa.

10 Ugyanezen a területen kerültek elő azok az új leletegyüttesek, amelyeket a harangedény-csepeli csoporthoz sorolunk ugyan, de ezekből az újonnan felfedezett együttesekből már hiányoznak a valódi harangedények. (3. kép) Ez a korabronzkor IIb fázisa. *

1 A harangedény-csepeli csoport nem foglalja el — mint már fentebb említettük — a nagyrévi kultúra teljes területét, de hasonló korú leletegyüttesek, illetve leletek valódi harangedények nélkül az egész elterjedési területen megtalálhatók. Jellemző rájuk, hogy a harangedény-csepeli csoporttal ellentétben településeik szórványosak, alig különböznek a makói kultúra települési módjától, inkább a nagy folyók partjához kötöttek. Leleteik eddig még elsősorban sírokból ismeretesek, amelyek gazdag mellékletűek. Főleg a Duna mentén kevés még a teleplelet. A harangedény-csepeli csoport korai fázisával (korabronzkor Ha) legközelebbi párhuzamban álló település a Balaton É-i szögletében fekvő Mezőkomárom, amely a nagyrévi kultúra peremterületén fekszik. A lelőhelyet Nagy L. és Bandi G. tárták fel, ahol valódi harangedény töredékek és a harangedény-csepeli csoportra jellemző egyéb kerámia mellett a Somogyvár-Vinkovci kultúra jellegzetes leletei is előkerültek.

12 Budapesten a harangedény-csepeli csoport egyik telepén ugyancsak felszínre kerültek a Somogyvár-Vinkovci kultúra kerámia töredékei.

13 A nagyrévi kultúra korai szakaszának olyan tagolása, mint amilyen Budapest környékén megtörténhetett (korabronzkor Ila-b fázisokra való bontás), az egyéb területeken éppen a nagy temetők és telepek híján még nem lehetséges. Kétségtelen azonban, hogy azok a sírleletek, amelyeket Bóna I. Ökörhalom és Kőtörés csoport néven, továbbá azoknak a sírleleteknek túlnyomó része, amelyeket Szigetszentmiklós csoport, vagy típus néven foglalt össze,

14 a nagyrévi kultúrának ebbe a korai (korabronzkor Ila-b) fázisába tartoznak. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségűek a Szolnok és Tószeg környéki sírleletek, amelyek a teli-településeket megelőző időből származnak, s szoros összefüggést mutatnak egyrészt a harangedény-csepeli csoporttal, másrészt a nyírségi kultúrával. (4., 5. kép) Mint ismeretes, a nagyrévi kultúrával egyidőben jött létre a nyírségi kultúra Kelet-Magyarországon.

15 Délkelet-Magyarországon, illetve a Vajdaság és a Bánát északi részén a Maros kultúra legidősebb szakasza, az ÓbébaPitvaros csoport párhuzamosítható a nagyrévi kultúra korai szakaszával, sőt sok közös vonás is van kerámiájukban. Északnyugaton és délnyugaton ekkor érte el legnagyobb kiterjedését a Somogyvár-Vinkovci kultúra. Távolabb Nyugaton pedig Ausztriában és Morva-országban a „harangedény kultúra" idősebb és fiatalabb szakasza (Oggau— Loretto—Leithaprodersdorf típusú, valamint a protoaunjetitzi leletanyag) párhuzamosítható Közép-Magyarország korabronzkorának IIa—b fázisával: a nagyrévi kultúra korai szakaszával. É-on a Morava—Vág vidékén kb. erre az időre keltezhető a Chlopice-Veselé kultúra. Zömében a közép-magyarországi korabronzkor IIa—b periódussal egyidős a Vucedol kultúra legfiatalabb szakaszának tartott szlovéniai Ljubljana kultúra is. Korabronzkor III. A nagyrévi kultúra klasszikus és késői fázisa. A nagyrévi kultúra törés nélkül folytatódott Budapest területén és Közép-Magyarországon. Lényeges változások történtek azonban a települési módban. A Duna balpartján a Csepel-sziget déli részétől lefelé, valamint a Közép-Tisza mentén lényegében ekkor kezdődött el a teli-települések élete. Köztük a legismertebb a tószegi teli-település.

16 Meglepő módon ez a települési forma Budapest körzetében nem jött létre, továbbra is egyrétegű településeket találunk, amelyek a folyópartoktól a dombtetőkig mindenütt előfordulnak. Ebben a települési kettősségben olyan gazdasági különbségek tükröződnek, amelyeket csak a jövő kutatások deríthetnek fel. Annak ellenére, hogy Budapest környékén nincsenek teli-települések, a horizontális stratigráfia és a tipológiai elemzés alapján mégis biztonsággal különíthetjük el a korabronzkor III. periódusát, vagyis a nagyrévi kultúra késői fázisait. Mindezeket telep és temető együttesek képviselik. így sikerült a korabronzkor III. periódusát, vagyis a nagyrévi kultúra fiatalabb szakaszát még tovább tagolni, és ezt a periódust is „a—b" fázisra osztani.

17 A Illa és Hlb fázis telepei, temetői, illetve sír leletei elkülönülten jelentkeznek. A korabronzkor III. periódusának „a" fázisát elsősorban olyan telepleletek jellemzik, amelyekben megtalálhatók még a korabronzkor IIb fázisának tradíciói és ugyanakkor megjelennek a nagyrévi kultúra kései, vagy klasszikus (korabronzkor Illb fázisra jellemző) szakaszának edényformái is. Jól tükrözik ezt a folyamatot a Duna és Tisza menti teli-települések legalsó rétegei. (7. kép) Budapest körzetében elsősorban a budafoki és diósdi telepek képviselik a korabronzkor Illa fázisát, (6. kép) a nagyrévi kultúrának ezt a szakaszát.

18 Egyelőre nem világos, hogy a teli-telepeken a nagyrévi kultúra legfiatalabb Illb fázisa miként különül el a megelőzőktől. Az azonban kétségtelen, hogy a legkésőbbi időszakot számos helyen önálló temetők képviselik, olykor a telepek közelében. Joggal nevezhető a nagyrévi kultúra legkésőbbi, negyedik fázisa a kulcsi temető alapján kulcsi fázisnak is.

19 Bizonyos egységesedési tendencia érezhető a korabronzkor III. periódusában, tehát a nagyrévi kultúra késői szakaszában. (8. kép) Ezt tapasztalhatjuk a szigetszentmiklósi temető leletanyagában

20 és a teli-telepek aránylag kevésbé publikált leletei között is.

21 Ugy látszik, hogy a lokális eltérések a Duna és Tisza vidéke között kismérvűek, amit az is jelez, hogy a tószegi telitelepülésen hasonló mellékletű sírt találtak, mint a Duna menti kulcsi és szigetszentmiklósi temetőkben.

22 A nagyrévi kultúra klasszikus vagy késői szakaszának (korabronzkor IIIa-b) kortársa nyugaton a kisapostagi kultúra vagy más kifejezéssel a mészbetétes díszű kerá34