Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 3. közlemény, Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 227-246

A középkori Buda utcaképeit leginkább a szeszélyesen szabad, festői szertelenség jellemezte annakidején. Az utcák változatos összhatásához nagyban hozzájárultak az utcafeletti áthidalások

2 - fahidak — amelyek közül egy az Úri-utca 13. sz. ház déli szélére esett. 27 28 Ugyanígy az átboltozott közök és sikátorok, amelyeket Evlia Cselebi is megemlít. A sokfajta külföldi gótikus befolyás formagazdagsága, a sziporkázóan tarka homlokzatfestések sok helyen heterogén hatású épülettömböket hoztak létre. De ezek sugározták a szűk feudalizmus-kori utcák és szabálytalan alaprajzú terek meseillusztrációszerűen érdekes, de egyben kissé fárasztó hangulati tartalmát. Keskeny közök sarkairól, az emberi látás számára túlfeszített, meredek látószögek alatt tűntek fel a kis házak közé beszorított, expanzív hatású templomtornyok. Ezek biztosították az eligazodást a zsúfolt, rapszodikusan épített házrengetegekben és a görbe vonalvezetésű, tarka utcákban. Nem volna helyes a letárgyalt négy, gótikus homlokzatrekonstrukció alapján belemélyedni a budavári középkori homlokzatrendszerek és utcaképek felrajzolásába. A többi ismert öt-hat darab — így még nem vizsgált — komplex architektúra ugyanis ezektől némiképpen eltérő sajátságokat mutat. Most meg kell elégednünk azzal, hogy a feudalizmus-kora emberének művészi szélsőségekben mozgó, provinciális, helyi profán gótikánkban rendszeres mértéktartással alkotni alig tudó lelkivilága híven tükröződött a négy gótikus homlokzatban. Ezáltal feleletet kaptunk háromrészes tanulmányunk elején felvetett kérdéseinkre. E témakör teljes kidolgozását és megoldását azonban az összes középkori homlokzataink hasonló kiértékelése utánra kell halasz tanunk.

31 Bizonyosra látszik, hogy budavári profán gótikus architektúráinkat a nagy homlokzati falfelületekbe vágott, aránylag kicsiny ablaknyílások jellemezték; a viszonylag keskeny nyílásokkal váltakozó széles pillérek, a közepes, vagy annál is gyengébb nyílásfeszültség. Ugyanígy jellemzi a nyílástengelyek hangsúlyozásának a hiánya, a meglehetősen szabad arányérzékkel, ösztönös tömegegyensúlyozással dolgozó kompozíciós módszer. Ez a komponálás nem írtózott a méretazonossággal felépült, egyforma sorozatablakok alkalmazásától, sem a szimmetriától, vagy egyéb kötöttségektől, de nem kereste és nem erőltette mindenáron ezek használatát. Szívesebben hajlott a kissé rapszodikus nyíláscsoportosítás felé e budavári komponáló készség. Leginkább a szigorúan egy síkban tartott homlokzatok ösztönös egyensúlya, a komoly egyszerűség és sokszor a különböző típusú nyíláskeretek bátor, egymás mellé helyezése jellemezte. Középkori architektúrák méreteiben és díszítésében, fomakincsében, valamint tömegelosztásában egyaránt a nyugodt ízlés volt az uralkodó e polgári lakóházépítészetben, azaz helyi, profán gótikánk területén, amely karakteresen különbözött például a sienai gótika „szigorú homlokzattípusai "-tói ugyanúgy, ahogyan a budavári városszerkezet Siena feudalizmuskori városrendezési elveinek alkalmazásától. Rövidítések BpR Budapest Régiségei MagyművEml BTM Budapesti Történeti Múzeum FővLvt Fővárosi Levéltár MonHung KÖZTI Középülettervező Intézet TBM MagyÉp Magyar Építőművészet Magyarország művészeti emlékei III .Bp. 1961. Monumenta Hungáriáé Tanulmányok Budapest Múltjából Jegyzet 1. Az első rész megjelent: BpR 22 (1971) 329-350., a második rész: BpR 23 (1973) 229-244: Úri-utca 13. sz. és a Tárnok-utca 14. sz. 2. Az 1686 utáni időkre vonatkozó történeti adatok Bánrévy Gy. és Kovács L.: „A budai Vár házai és háztulajdonosai 1686-tól napjainkig" c. kiadatlan, kéziratos tanulmányából valók. Budapest, Fővárosi Levéltár. Központi Tanácsháza: Páncélszoba 103. rekesz. 3. Joseph de Haüy: „Plan de la ville et château de Bude" című helyszínrajza 1687-ből. Rudolf Rabattá császári főhadbiztos tábornok hagyatéka: Bécs, Hadilevéltár. (Azelőtt „K.u.K.Haus-, Hof- und Staatsarchiv".) Hung. Fase. 73/11. No. 25. 1687. Jänner, Ofen.-Plan de la ville Ofen. Wien: Staatsarchiv. Ungarn. Fase. 187. fol. 25. - Átrajzolt másolata megjelent: Károlyi Árpád, Buda és Pest visszavívása 1686-ban (Bpest, 1886.); átdolgozott másolata pedig ezen mű új kiadásában: Károlyi-Wellmann i.m. (Bpest, 1936.) A térképhez tartozó telekméretkimutatás: Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Ungarn Fase. 427. Konv. E. Folio 129—130. lt. sz. Két lap négy oldalán 388 telekméret. — Fotókópiája: BTM, Vármúzeum. A helyszínrajzon a Tárnok-utca 16. számú épületünk a 100. sorszámot viselte: főhomlokzatának hossza 47 pieds, ami kb. 15 04 m.-nek felel meg, oldalhomlokzatának hossza pedig (,,retour") 30 pieds, ami kb. 9 60 m.-nek felel meg. Lásd a jelenlegi ál232