Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 3. közlemény, Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 227-246

lapotra átrajzolt mérethelyes ábrázolásán, Czagány István: Budavára török hódoltság alatti helyrajza. 24-19. IB. 280. tsz. A budai Várnegyed területrendezési terve. TK—7. sz. rajz. Készült 1954-ben. A Középülettervezó' Vállalat Műemléki Tudományos Tervtárában. 4. Az adatokat v.o. Vass K.: Buda német utcanevei. A Vár és Újlak utcanevei. 1696—1872. Budapest, 1929. 104. Eszerint: „No. 93. hat noch zimblich guets gemeür wie auch gwölber und Keller. Hanns Peter Laux burgl. glasser.—" GreischerM. (?): ,,Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt, anno 1696" adatai. Budapest, Fővárosi Levéltár: V. Városház-utca 9—11. sz. Eszerint az épület már a 93. sorszámot viselte, telekméretei pedig a következők voltak: utcai homlokzathossza: 5—, hátsó frontja: 5.—, a telekről kifelé nézve jobb oldala: 7 3, bal oldala: 7*5 öl, illetőleg láb. „Egghaus." Az 1786-1794 közötti időből származó helyszínrajz: „Situations Plan der Festung Ofen. K.u.K. Landesbau Director für Ungarn" FővLvt: B/II./42. jelzet. 90. szám. FővLvt. volt I. sz. Állami Közlevéltár — Budapest, V. Városház-utca 9—11. sz. Központi Tanácsháza. Ezt a térképet Nagy L. az 1785—1789 közötti időre datálja: A Budai Vár topográfiája a XVII. század végén című tanulmányában. TBM. 18 (1971) 85. 5. „Buda szab. kir. főváros egész határának másolati térképe..." Készült Marék J. felügyelete alatt. 1873." FővLvt: Központi Tanácsháza, Vár. B-/15 és B-/22 ~Ï4~ ~TT~ szelvények. Budapest, Városház-utca 9—11. sz. 6. FővLvt: Bpest, V. Városház-u. 9—11. sz. Budai Mérnöki Tervek 116. sz. Hild Károly tervei a Festung, Parade-platz No. 74. épület átalakítására, Wiener Rozália számára. Homlokzatok. Még nem említi Genthon I.: Mo müeml. Budapest. 1951. 26., mely szerint utolsó renoválása 1935-ben történt. Forrásmegjelölés nélkül. Viszont említi Borsos B. - Pogány F.: A Vár szerepe Budapest városképében. MagyÉp 1954.évf.42. 7. Horler M. — Pogány F.: Bpest műeml. I. köt. Bp. 1955. 525. Szintén forrásmegjelölés nélkül. Nem említi Zafazras G.S.: Budapest. MagyMűvEml III. 9. 8. Budapest Fővárosi Tanács Tervtára: Központi Tanácsháza. Az épület 1934. évi átalakításának tervei. Kisebb belső átalakítás terve 1949 -bői. Az első kutatását Czagány István, a másodikat Bertalan Vilmosné vezette. Lásd Czagány I.: Egy budavári ház története képekben. Tárnok-utca 16. sz. Budapest XIV/5. sz. 1976. május.—Jelentések. A BTM leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években. BpR 23 (1973) 278. Bertalan Vilmosné: I. Tárnok-utca 16. sz. — Az első kutatás tudományos dokumentációja az Országos Műemléki Felügyelőség tervtárában, a BTM műszaki osztályának irattárában és a Középülettervező Vállalat budavári irodájának tudományos tervtárában: I. Dísztér 4—5. sz. I. em. Az 1970. évi leletmentés régészeti dokumentációja — 11.103. sz. rajz és 11 fénykép szöveg nélkül — a B.T.M. műszaki osztályán: I.Szt. György-tér 5. sz. Budavári Palota „E "-épület. 9. Ennek során az Anna-utcai homlokzat földszintjén öt darab, a kapualjban pedig három darab középkori nyílás kő keretezése pusztult el. Az előbbi helyen K-i irányból számítva a külső falsíkon egy vízszintes záradékú ajtó függőleges keretszárkövei, mellette Ny-ra egy félköríves záradékú üzleti kiadóablak és egy vízszintes záradékű, fekvő téglalap alakú üzleti szellőzőablak keretkövei. Mögöttük a belső falsíkon ugyancsak egy vízszintes záradékú ajtó függőleges keretszárköve és egy félköríves záradékú üzleti kiadóablak keretkövei. A kapualj K-i falában egy, két darab reneszánsz kymaprofilos ajtókeretkőből másodlagosan összeállított ajtókeret. A Ny-i falban két darab későgótikus ajtókeretezés kőből. A Tárnok-utcai homlokzat É-i szélén, a szélső konzolt alátámasztó későgótikus kőpillért elbontották és az épület belsejében egy válaszfalba befalazták. Ez eredetileg ajtó függőleges keretszárköve lehetett és a Tárnok-utcai homlokzatban másodlagos helyén megfordítva állott. Kezdetben negyedköríves homorú gyámon vízszintes záradékot hordhatott — ami elpusztult. Első tervezője Hell Géza volt. 10. A helyreállítási tervezés következetlenségére jellemző, hogy a Tárnok-utcai homlokzat földszintjének ép barokk falát, amelyen az 1764—1824 közöttről meglévő kosáríves záradékú üzletablakok is megtarthatók lettek volna, elbontotta. Az utóbbiak helyett három új kis ablakot épített - minden történeti támpont nélkül — amelyek kevesebb világítást biztosítanak a vendéglőnek, mint amennyit a két kosáríves barokk ablak nyújtott volna. Ezenkívül a hajdani „mercerie"-t is hitelesebben mutatta volna be a Tárnok-utca 14. sz. hasonló ablakaival együtt. Megépítette az előreugró emeleti ívsort, holott annak eredeti ívrendszerére vonatkozóan a helyszínen nem maradt elegendő reálrégészeti maradvány. Alatta bemutatott egy közbülső periódusból származó, 17. sz.-i — architektonikus szempontból jelentéktelen — ajtókeretkövet, amelynek kiegészítéséhez nem volt támpont. Az emeleten viszont megtartotta az 1862-ben készült ablakpárokat. Ezért a homlokzat mai állapota egyik műemléki értéket képviselő építési periódusát sem mutatja, viszont a korszakok egymásutánját sem szemlélteti folyamatosan. 11. Ezzel kapcsolatban a földszintjén ajtót nyitottak a szomszédos Tárnok-utca 14. sz. ház kapualjába, a 16. sz.-i állapotának megfelelően. Ez az ajtó helyesen emlékeztet a két épület hajdani közös funkciójára, egybenyitottságára. 12. Ugyanilyen pinceajtó van a Fortuna-utca 10., Tárnok-utca 5. és az Úri-utca 31. sz. házak főhomlokzati falaiban is. Czagány L: A budavári Úri-utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása. BpR 19 (1959) 379. 7. és 8. kép, 396.12.jegyz. 13. E feltárt sarokkonzolnak az északi oldalán kibontásra került, az emelethordás miatt fellépő nyíróerő ellensúlyozására és a konzol falból kibillenésének 233