Budapest Régiségei 26. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Matolcsi János: A budatétényi római kori állatcsontleletek 183-201
MATOLCSI JÁNOS A BUDATÉTÉNYI RÓMAI KORI ÁLLATCSONTLELETEK Budatétény területén (Bp. XXII. Növény u. 2. sz.) Szirmay Krisztina római település nyomaira bukkant és több évi kutatómunkával a települést feltárta. Az ásatás során 1447 db állatcsont került felszínre, amelyet — miként az előzetes jelentésből kitűnik — a 2—3. sz.-ból valónak 1 határozta meg. Szívesen vállalkoztam az előkerült csontanyag faji hovatartozóságának elbírálására és archeozoológiai feldolgozására, mert ezáltal egy kevésbé ismert korszak gazdasági helyzetébe tekinthetünk bele. Az összes leletek 7,6%-a töredékessége miatt nem volt meghatározható. A meghatározott 1337 db csontról megállapíthattuk, hogy azok mindössze 8 állatfajhoz tartoznak. A fajok kevés száma feltűnő jelenség, különösen azért, mert a vadállatok csontjai úgyszólván teljesen hiányoznak a leletek közül. Ezért van az, hogy a csontanyag 99,25%-a háziállatokhoz tartozik. Valamelyest más a helyzet, ha az egyedek valószínűségi számát 2 vesszük tekintetbe, de a háziállatok aránya akkor is az összesnek 96,15%-át teszi ki, a fennmaradó 3,84% mindössze csak 3 egyedet jelent. A vadállatok alacsony aránya nem egyedül álló jelenség, mert római kori településhelyeken gyakran előfordul, hogy a leletek között alig találnak vadállat-csontot. Például von Hauwald, G. Pfaffenhofen-ből 3 meghatározott 3177 csontleletnek 99,4%-át, Zawatka, D. és Reichstein, H. Bentumersilből 4 4977 csontnak 99,3%-át háziállat-csontnak határozta meg. így tehát a vadállatok 0,6 és 0,7%-ot kitevő hányada elenyésző volt. Hazánkban is akadnak ilyen lelőhelyek, ahol a vadállatcsontok száma felettébb kevés s a vadászat még a sportszerű lehetőségeket sem meríti ki. Arra lehetne gondolni, hogy a vadállatok hiánya az állattartás fejlettségének a jele, miáltal nem szorultak vadászatra Budatétény római kori lakosai. Azonban nemcsak erről van szó, ami kitűnik abból, hogy a csontok 96,9%-át szarvasmarha-, juh- és kecskecsontok teszik ki, és az egyedek összességének is 84,6%-át alkotják ezek a fajok. Ezzel szemben teljesen hiányzott a tyúk, lúd, macska a háziállatok közül. Bennünk ez olyan gazdasági helyzet benyomását kelti, hogy Budatétény római kori népességének körében nem annyira az állattartás, talán inkább az ellátás megszervezése volt döntő. Esetleg légiók táplálása volt a fő feladat. A háziállatok között legnagyobb számban a szarvasmarha volt jelen, csontjai az összes csontoknak 48,7%át teszi ki, az egyedeknek pedig 44,8%-át alkotja (1. táblázat). Ezek az arányok azt mutatják, hogy az elfogyasztott állatoknak csaknem a fele szarvasmarhából Az állatcsontok megoszlása fajok szerint 1.táblázat Háziállatok Szarvasmarha Ló Juh és kecske Sertés Kutya Háziállatok együtt Vadállatok őstulok Szarvas Madár Vadállatok együtt Házi- és vadállat összesen Meghatározhatatlan Mindösszesen A területről 13/1976 gödör Összesen csont egyed csont egyed csont % egyed % 523 30 128 5 652 48,72 35 44,87 495 19 3 1 498 37,27 20 25,64 145 10 1 1 146 10,92 11 14,10 17 6 17 1,27 6 7,70 14 3 14 1,04 3 3,84 1194 68 132 7 1327 99;25 75 96,15 7 1 7 0,52 1 1,28 1 1 1 0,07 1 1,28 2 1 2 0,14 1 1,28 9 2 1 1 10 0,74 3 3,84 1203 70 133 8 1337 100,00 78 100,00 110 _ . 1447 _ _ 183