Budapest Régiségei 26. (1984)
TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: A Remete Felső-barlang és a "Dunántuli szeletien" 5-32
A tanulmány foglalkozik az ipar általános analógiáival —, így a délnémet terület lelőhelyeivel. „Valamennyi, a német területre eső lelőhely idősebb a Würm H-nél; a lindentali vagy a klausennischei iparok még régibbek, tulajdonképpen micoquien jellegűek.(!) . . . gyakran találjuk meg a mi eszközeink ilyen, idősebb analógiáit, melyek ott (t.i. a délnémet területen) egy bifaciális hegyekkel, durva megmunkálású levélhegyeket tartalmazó, lényegében moustérien kori (!) „Blattspitzen-kultúrába" tartoznak." Ugyanott utal a KI. Ofner-barlang iparára is. * Ez a civilizáció — ma —, a több fázisból álló kö. • • • (17) zep -európai micoquien . v ' A tanulmány felsorolja a Jankovich-barlang eszközeinek analógiáit —, majd ismét kitér a délnémet lelőhelyekre. — Azokra, melyeknek anyagát azóta G. Bosinski összefoglaló munkájából, de közvetlenül is ismerünk. „Ranis 2. rétegében a technika azonos, legfeljebb az élek megmunkálása finomabb ... ide tartozik a Klausen 3. rétegének anyaga is, melyben szintén megtalálja a mi eszközeink analógiáit. Meg kell említenünk azonban, hogy a KI. Ofnet állítólagos solutréenjében ezek a hegyek erősen szakócaszerűek . . . vastagságuknál fogva sok mustérien jelleget mutatnak. A Jankovich-barlang levélhegyeire leginkább a Kösten-i eszközök hasonlítanak stb. . .. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a Jankó vich-barlangban is találunk olyan eszközöket, amelyek vastag bázisukkal, durvább kidolgozásukkal egy régibb kultúrára emlékeztetnek"/ 18 * További idézetek nélkül — : ez a munka többször viszszatér a nyugati „régibb" kapcsolatokra. Végül azonban nem meri kimondani, hogy a dunántúli eszközkészletek a szeletientől eltérő, más iparhoz tartoznak, középső paleolitikusak. Fenti munkával egyidőben jelent meg F. Prosek tanulmánya a szlovákiai szeletienről. Ebből megtudjuk, hogy a Dzeravá Skálában — az új ásatási megfigyelések szerint —, a szeletien típusú eszközök az aurignacien eszközök alatt (!) kerültek elő. — Tehát éppen fordítva, mint azt Hillebrand J. közölte —, és ez a réteg a Würm első hideg-periódusa alatt képződött/ 19 * F. Prosek is felhívja a figyelmet a szeletienben levő moustérien típusokra. Arra is, hogy a magyar kutatók csak a pointes foliacés-re figyeltek. (Ez igaz, főleg múltidőben.) Észreveszi azt is, hogy a „fejlett szeletien" egy másik csoport lehet. (Szeleta-barlang felső rétegének ipara.) Végül utal a fent már említett németországi lelőhelyekre —, melyek egyidejüek a Kárpát-medence szeletienjével/ 20 * Ezalatt F. Prosek is a Jankovich-i típusú ipart érti. A két szerző tehát egymástól függetlenül jutott hasonló nézetre. Hogyan kerülhetett a „szeletien" az aurignacien alá — : erre később kronológiai választ kapunk. Vértes L. egy évvel később — minden hivatkozás nélkül —, szintén úgy látja, hogy a dunántúli ipar független csoport a Bükk-hegység szeletienjétől, és talán az eredetük sem közös. í ' Ezt a véleményét azonban később visszavonta, és visszatért a „dunántúli szeletienhez" —, a régi beosztás szerint. Ezután magam reagáltam F. Prosek munkájára. „Ha a szlovákiai szeletienre vonatkozó megjegyzéseinket összefoglaljuk, a legújabb felfogás szerint a magyar terület levél alakú lándzsacsúcsos iparáról a következőket mondhatjuk. Területünkön két különböző civilizáció csoportja, a bükki Szeleta-kultúra és a Dunántúlon újabb leletekkel is ismert, ettől eltérő, erősen moustérien színezetű csoport élt. A szlovákiai ipar (Dzeravá Skala) az utóbbihoz kapcsolódik." Ugyanott hangsúlyoztam, hogy az eddigi osztályozás megmaradt ugyan, de az utóbbi ipar kapcsolatai (t.i. a dunántúli lelőhelyeké) más irányba vezetnek. Ilyenek Kosten, Ranis, Mauern, Ofnet anyagai. Ezek egy másik, idősebb civilizációban gyökereznek, amely a szeletientől eltér. Utaltam Vértes L. észrevételére, aki a „dunántúli csoportot" a Bükk-hegységitől elkülöníti. - „Fentiek után kérdésessé válik a szeletien elnevezés helyessége. Ha az elnevezést elfogadjuk, ha a szlovákiai és a vele kapcsolatban álló magyarországi civilizáció „szeletien" -, akkor a névadó lelőhely, a Szeleta-barlang iparát kellene másként neveznünk. . . Ha azonban a kettő között genetikus kapcsolat sincs, akkor az utóbbira (a dunántúlira), mind a „szeletien", mind pedig a „csoport" megjelölés félrevezető."( 22) Visszatekintve erre a régi cikkre, valóban logikus, hogy ha a dunántúli ipar független a Bükk-hegység szeletienjétől, akkor annak a „csoportja" sem lehet. Később Vértes L. ismét foglalkozott a szeletien problémájával. Cikke szintén F. Prosek munkájára válaszolt, de nem jutott egyértelmű eredményre/ 23 * Egy évvel később azonban, a Szelim-barlang iparával foglalkozva, a következőket írta: „Das transdanubische Szeletien weist entschieden Züge auf, die dem Moustérien mit Faustkeil und Blattspitzen in den nordwestlich von Ungarn gelegegen Gebieten ähnlich sind, doch scheint auch mit dem Spätmousterien von Tata ein unmittelbarer Kontakt zu bestehen. Wir neigen immer mehr zur Auffassung, das zwischen das blattspitzenführende Moustérien vom Weinberghöhlen-, Kosten-, usw. Typ und die ältere Gruppe des transdanubischen Szeletiens das Äquationszeichen gesetzt werden kann, sowohl in Hinsicht des Alters, wie auch des Entwicklungsgrades."* 24 * Mindkét csoport előfutára származási szempontból tehát valamely késői moustérien, mint pl. Tata a levailoisien karakterével. Ezt azonban Vértes L. később teljesen elvetette. — Vértes L. jól ismerte Gábori M. orosz nyelvű munkáját és a többi tanulmányokat is, de nem hivatkozott semmilyen előzményre/ 25 * Ezen a csekélységen azonban túltekinthetünk. . . Egy összefoglaló tanulmányban Gábori M. később megismétli véleményét. Idézetek nélkül: két csoport létezik —, a Bükk-hegységi ipar helyi eredetű —, ezzel szemben a dunántúli ipar a tőlünk Nyugatra fekvő területekkel, mindenekelőtt a délnémet lelőhelyekkel áll kapcsolatban. — Tovább: eltekintve attól,hogy a dunántúli ipar a Bükk-hegységitől eltérő karakterű, az eredetének az iránya is más lehet. Ennek az iparnak erős moustérien elemei vannak. A tipológiai analógiák Kosten, Ranis, Mauern, Ofnet stb. felé vezetnek. Ismét meg14
