Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Sz. Burger Alice: Későrómai sírok Aquincumban 65-118

Jegyzet 1. Jelen feldolgozáshoz valamennyi mellékletet újra meg kellett határoznom, több esetben elveszettnek hitt tárgyak kerültek így elő. — A részemre újon­nan készített fényképfelvételeket Karáth József­nek és D. Erdőkürti Zsuzsának; a tanulmány rajzait Bogdándy Liának köszönöm meg. — A mellékelt térképkivágatokhoz és topográfiai munkákhoz Dr. Patay Pál segítségét köszönöm meg. — A MNM­ban őrzött aquincumi későrómai emlékanyagot a most közreadott feldolgozáshoz hasonlóan szeret­ném a jövőben a Budapest Régiségei hasábjain köz­zétenni. 2. Vö. Budapest Régiségei 24 (1976) kötetét, továbbá a Régészeti Füzetek Ser. I. évenként közreadott ásatási beszámolóit. 3. Alapirodalom: Rómer 1864. - Radnóti 1955, 26. sk. 164. jz. tov. irod. valamint ehhez kiegészítésül: Archiv für Ost .Geschichte BD 38 (Wien 1867), 268-273. 4. Niello technikához: A. Riegl, Spätrömische Kunst­industrie (Darmstadt 1964), 346. - R. Steiger, Jb. der Schweizerischen Gesellschaft für Urgeschichte Bd51 (1964), 113. l.jz.tov.irod. - Strong, 161. sk., 181., 194. sk. - Bullinger, 16. tov. irod. ­Fibulánkhoz: Tóth, 150. Abb. 13d., 140. sk. 5. Hekler 245, 4. Sackrau (Fund III). - A sackraui sírokkal legutóbb Rau foglalkozott behatóan: 113., 173.sk ., passim. — Hasonló típusú ezüst övtarto­zékot ismerek Aachen-bői: Bonn RLM Inv.No 25878. 6. Széleken fogazás díszhez: Grünhagen 7. — „Futó­kutya" motívumhoz: Walters Cat. 90., 91 (bronz tintatartón niellodísz). — Kacsos indadíszhez: Ro­senberg Fig. 5. Ehhez újabb irodalom: Menzel, 50. No 105. tov.irod. Taf. 28, 2. - Rozetta díszhez: (4b, c, e - 5. képen) Rosenberg 4. Fig. 3. - Wal­ters Cat. No 151., 155. 7. Hekler 244, 1. Azonban a sackraui (Fund III) öv­tagnál nincs meg az a nyíláson átbújtatott hosszú­kás gomb, ami az „A" sír esetében rendelkezé­sünkre áll. 8. A leltárkönyvi adatok szerint 9 db került elő, ma már csak 7 db áll rendelkezésünkre. Rekonstruk­cióm alapján összesen 16 db-ra volt szükség. 9. Az ezüstkanalak használatának (cochlear, ligula­lingula) rendkívül nagy irodalma van. Legutóbb H. v. Petrikovits adott átfogó ismertetést a 4. sz. elejétől — egészen a 7. sz. végéig terjedő időszak­ra: In: Corolla Memoriae Erich Svoboda Dedicata (1966), 173-182. A rendelkezésre álló gazdag anyagcsoport feldolgo­zásai közül kiemelem K. S. Painter munkáját: The Mildenhall Treasure (London 1977), ahol a 4. sz.-i ezüstkanalakat 3 fő csoportba sorolja: vonalasán díszítettek, feliratok, CHi-RHo monogrammal ellá­tottak. Sírunk vonalasán díszített darabját e Cat. No 32, 33, 34. közé sorolom: 79, 37. kép. - Jó összefoglalást ad még: Strong 177, skk. Fig. 36b. 10. Marshall XXXIV. sk., XXXV, 5. jz. - Miénkhez hasonló carneolbetétes (vésett) vasgyűrűk igen nagy számban ismeretesek Mainz környékén, a 3— 4. sz.-ból: Henkel 144. skk. Fig. 97., 171., 179. sk. No 2065, 2068, 2072. Victoria quadrigán: 172, No 1895. 11. Marshall No 540, - Lugio-ból ismerek hasonló áb­rázolást (azonban Minerva szárnyak nélkül) JPM 639/6. - Általában a pecsétgyűrűk használatának fontosságához vö. Delbrueck, 68,174. jz. 12. Esetünkben securris-ra gondolok: Plut.Quaest. 81. - Lewis — Reinhold II 614. 13. Legközelebbi párhuzam: Nagylók, kocsisírból: Bánki Zs., István kir. Múzeum Közleményei B (No 30) Székesfehérvár 1972), 44. skk. 31. Az itt meg­lévő fül oroszlánfejben végződik. Általában ez a tí­pus az i. sz. 1-2. sz.-tól kedvelt, főleg az „áldozati service" részeként (paterával). — „Es steht soweit fest, dass seit der Mitte des 2. Jhs. in Pannonién ein Bedarf an Opferservisen entstand, der durch eine lokale Bronzewerkstatt befriedigt wurde. Diese entstand in Aquincum, im nordöstlichen Winkel der Provinz, im Mittelpunkt der pannonischen Wa­genbegräbnisse." Radnóti 1960,112. 14. Körzővel szerkesztett díszítésünkhöz hasonló jel­legű technikát bronzedényen eddig nem ismerek. Kapcsolat lehetett a 3. sz.-ban kedvelt ún. Kugel­flasche bevésett díszítése (vö. 50. jz.) és csészénk között. 15. Vasszékek legnagyobb számban az ún. Kocsitemet­kezéseknél: Mócsy, 723. sk. településeken és sí­rokban kerültek elő (vö. 25. jz.). Miután több kocsisír feldolgozása jelenleg folya­matban van (B. Bónis Éva: Környe, Fülep Ferenc— Kiss Attila: Kozármislény) nincs értelme ezúttal részletekbe merülni. — Jelen feldolgozásom lezá­rása után látott napvilágot B. Bónis Éva tanulmá­nya: „A kálózi kocsisír" címen, FA XXXII (1981), 95—144. E feldolgozás során érinti az összecsuk­ható vasszék használatának társadalmi vonatkozá­sait is, 142. sk. tov. irod. Az „A" sír esetében a rendkívül jó állapotban meg­maradt kétszeresen összecsukható vasszék felépí­tése, technikai kivitele, részletmegoldásai eltérnek a többi rendelkezésre álló példányokétól. Készítési idejét az i.sz. 3. sz. második felére helyezem, nincs kizárva, hogy helyi műhely terméke: Radnóti 1960.112.sk . A MNM egyéb kocsitemetkezésekből álló vasszékei: Nagylók (135. 1881. 2); Tétény I (86. 1882. 38); Tétény II (126. 1885); Zsámbék (164. 1914. 29); Környe (1. 1935. 18); Kálóz (25. 1902. 27., 28., 32). 16. Az „A" sír érmeit újonnan határoztam meg. A ki­sebb kincsleletnek beillő anyagcsoportot Fitz nem dolgozta fel részletesen. Részletvizsgálatokhoz ren­delkezésre álló adatokat vö. J. Fitz, Der Geldum­78

Next

/
Thumbnails
Contents