Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Sz. Burger Alice: Későrómai sírok Aquincumban 65-118

NUMERIANUS 35. AR/

Ant 36. AR/Ant 37. AR/Ant CARINUS 38. AR/Ant DIOCLETIAN 39. AR/Ant MAXIMIAN 40. AR/Ant XXI KAA KAS KA Ant RIC 377 Rom RIC416F Rom RIC 423F Rom RIC 244F die*) XXI A kőlapokból megépített kettős kősír (2. kép) tájolása a „keletéit" megjegyzés alapján bizonytalan. Nem tudjuk, hogy a vázak fejjel K vagy Ny felé feküdtek. Rómer szerint a sírban talált melléklet nélküli váz nőé volt, azonban a sír anthropológiai anyaga sajnos nem áll ma már rendelkezésünkre. A férfiváz viszont rendkívül gazdag viseleti mellékletekkel volt ellátva: a síron kívül találták meg a bronzedényeket, három agyagmécsest és a vasszéket. A sír díszes niellóberakásos ezüst öwereteivel a korábbi szakirodalom már foglalkozott, kiragadva azt a temetkezés egyéb összefüggéseiből. A „budaújlaki" öv kétségkívül egyik legrangosabb emléke nemcsak a pannóniai, hanem a birodalom területén található hasonló példányoknak. A niellóberakásos, poncolt aranyháttérrel kombinált ezüstlapok mostani vizsgálata során készített új felvételeinken jól látható mind a zárszerkezet mechanizmusa, mind pedig a megtalált bronzgombok egykori alkalmazása. Valamennyi részadat ismeretében készült az öv rekonstrukciója (5. kép). Az ezüstlapok méretéből adódóan a cingulum bőrrésze 7,9 — 8 cm széles; a bronzgombok nyaktag méretéből következtetve 0,4 cm vastag volt. A ráapplikált ezüstmennyiség súlya összesen: 269,17 gr. Rekonstrukciónk alapján érzékelhető, miért annyira kopott a hátsó középső osztó tag (4a: 5. kép; 12. képek) két oldala. Hosszabb használatra utal még ezen kívül a 4a osztótag egyik peltamotívummal végződő szakaszának kettétörött állapota is. E kopások (törések), valamint az elülső zár szellemes megoldása (4e: 5; 9. képek) arra engednek következtetni, hogy ez a széles cingulum nem egy személy birtokában volt, hanem valószínű, egymás utáni tulajdonosai egyazon hivatali tisztséget visel tek. Tehát ez a stallum örökölhető volt. A cingulum stíluskritikai feldolgozását először Hekler Antal végezte el 1910-ben.

18 A sackraui és szalacskai hasonló típusú leletek alapján példányunkat az i.sz. 3. sz. végén működő „egyik keletrómai műhely" termékének határozta meg. Erre hivatkozva azóta hasonló ezüstleletek (niellodíszítéssel) közzétételekor mindenkor e hármas analógialáncot vették alapul.

19 Az „A" sír széles cingulumának ezüsttartozékainál alkalmazott mintakincsek közül: a fogazott szegélydísz, futókutyamotívum, kis kacsos indadíszek, arannyal kombinált — poncolt — háttérben niellóberakásos rozetták, továbbá a sarkokat kitöltő díszítőelemek (5; 9—10. Her Cyz RIC 270A RIC 591A képek) alapján a Hekler munkája óta felbukkanó anyagok is alátámasztják a készítés idejének 3—4. sz. fordulójára történő helyezését.

20 A „keletrómai" műhelyt Sirmium-al hozzuk kapcsolatba. Galerim működésére eső időszakban e város fémművessége igen elismertté vált és e mozgalmas évek kereskedelmi és útviszonyait figyelve pannóniai viszonylatban ez látszik legjobban és legegyszerűbben megközelíthetőnek.

21 Sírunkban ezen kívül még egy — keskenyebb — díszes ezüstcsatban végződő (2—3. sz. 4; 8. képek) cingulum feküdt a deréktájon. A finom kivitelű, domborítással készített arany-niellokombinációt alkalmazó szíjszorító 4,4 cm széles bőrövre enged következtetni. E második övnek kapcsolata az előbbivel két megoldást vet fel: a} A sírba két övet helyeztek el; b) a keskenyebb öv a szélessel úgy volt összedolgozva, hogy viselőjének jobb vállán átvezetett keskeny bőrszíjat e csattal kapcsolták a széles, ezüstlapokkal díszített cingulumhoz. A b) alternatíva sokkal későbbi bronzövek és más jellegű katonai alakulatok esetében ismertek.

22 Ezért inkább az a) megoldást kell választanunk. A sírban talált háromgombos, hagymafejes, niellódíszes ezüst T-fibula (4; 7. képek) a 3. sz. végén fordul elő sírokból, kincsleletekből.

23 Kiemelkedő fontosságú melléklet volt a síron kívül megtalált összecsukható vasszék (6; 21—22. képek). Ezek a hordozható vasszékek főleg az ún. „kocsitemetkezések" jellegzetes mellékletei,

24 előfordulnak néha római villákból származó sírleletek között is.

25 A mi példányunk több részletében eltér a hasonlókétől: a felső rudak végeit díszes bronzgombok díszítik; oldalkiképzése és az összekötő rudakon elhelyezett 3 csuklótag mechanizmusa biztosítják azt, hogy még ma is egy mozdulattal, minden kockázat nélkül fele szélességre összecsukható, egy kézzel könnyen szállítható, bárhol felállítható. A vasból készült mellékletekhez tartozik egy díszesen kiképzett vasfejsze (nyelében farostokkal) (4; 17. képek), továbbá egy vasgyűrű, vésettdíszű carneol gyűrűfejjel (15. kép). A síron kívül elhelyezett bronz oenochoe (4; 19. képek) állapota, hiányzó füle szintén hosszú használatra utal.

26 A talpon álló kis bronzcsésze egyedi darab, finom technikai kivitele, körzővel szerkesztett dí69