Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

meg. Az árokban jelentkező római objektumok leletmentését Szirmai Krisztina és Kovács Borosi Ágnes végezték. Az ásatás 1982-ben volt. Bertalan Vilmosné 198. Táborhegyi út 14. Györffy György Tholt Titusz ügyvéd múlt századi ásatásai alapján feltételezte, hogy a Táborhegyi út—Farkastorki út találkozásánál levő telken feküdt Fehéregyháza, amely abból a szempontból is jelentős — túl óbudai topográfiai vonatkozásokon —, hogy Anonymus ide helyezi Árpád sírjának helyét. A telken az 1930-as években lakóház épült, tulajdonosnőjének elbeszélése szerint akkor semmiféle falmaradványt nem találtak. Az épülettől Ny-ra a tulajdonos engedélyével a kertben két É—D irányú árkot húztunk. Az É-árokban 3,50 m, a D-iben 1,80 m mélységig ástunk le, középkori leletanyagot nem találtunk, csak néhány római kori kerámiát (terra sigillatát stb.). Az É-i szelvényben a bolygatatlan talajig jutva úgy tűnt, hogy egy vízfolyás (patakmeder) húzódott itt ÉNy-DK-i irányba. RégFüz 31(1978)46 Csorba Csaba 199. Óbuda (Templom utca) Az utca D-i járdájától É-ra húzott vízcsőárokban a mai szint alatt folytatódott az az újkori sírmező, melyet már korábban egy gázcső fektetésénél a Templom utca területén meghatározhattunk. A feltárt sírtól K-re, ÉNy-DK-i irányú fal került elő, illetve egy íves falrészlet, mely feltehetőleg egy kör alaprajzú kápolna részlete volt. Ettől a kápolnától D-re egy ÉD-i tájolású kővel kifalazott bolygatott sírt találtunk. A falazott sír alatt köves szint, út maradványa került elő. Az ásatás 1977ben volt. Bertalan Vilmosné 200. Templom u. A barokk rk. templom D-i oldalával párhuzamosan az úttest túlsó oldalán vezeték számára árkot ástak. A K—Ny-i irányú árokban mutatkozó falakra rábontottunk. Sikerült a korábban itt ásott szelvényünktől Ny-ra levő árokban több — újkori — fal folytatását megtalálnunk. (K—Ny-i, illetve É—D irányú falak). Előkerült egy K—Ny irányú, melléklet nélküli, feltehetően középkori sír, mely a barokk templomtól D-re feltárt kápolna körüli temetőhöz tartozhatott. RégFüz 31.1978.102. Csorba Csaba 201. Vöröskereszt u. -Laktanya u. Meghatározhatatlan funkciójú, szabálytalan alakú középkori betöltésű gödrök részletei kerültek feltárásra 1976-ban. Altmann Júlia 202. Zichy u. Zichy u. 9. helyén az új SzTK rendelőtől K-re kialakításra kerülő park és autóparkoló helyén ÉD-i és KNy-i árkokat húztunk. A KNy-i árokban feltehetőleg melléképülethez tartozó 23—30 cm széles, nagyon kevés habarccsal kötött ÉD-i falakat és agyagpadlót találtunk középkori anyaggal. Ettől Ny-ra korábbi középkori kemence maradványa került elő. Ettől D-re, feltehetőleg KNy irányú római kori út került elő. Az ÉD-i ároktól É-ra a második KNy-i árokban kőház nagy kövekből kialakított ÉK-i sarkát bontottuk ki. Az épület alaprajzi tisztázására már nem volt lehetőség az új SzTK épület miatt. A feltárt épület a leletanyag alapján középkori. Bertalan Vilmosné 203. Zichy u. Az úttesten húzódó új K—Ny-i, illetve É—D-i vízcsőárokban XVIII. sz.-i és középkori útréteget, illetve kőporos járószintet, és egy elbontott középkori fal maradványát határoztuk meg Csorba Csaba V. kerület 204. Kecskeméti u. 17-19. A pesti középsőközépkori városfal kecskeméti kapujának kutatása 1974-ben kezdődött, amikor a kaputorony belső terét kutathattuk. 1976-ban a kaputorony D-i falát és környezetét tártuk fel. A kaputorony D-i fala 220 cm hosszú támpillérben folytatódott, amely rézsűs lábazati kővel lezárva fejeződött be, amely a középkori járószintet jelentette. A támpillér megmaradt, felmenő falsíkjain a kváderfalat a lábazati kővel megegyező, rézsűs lábazattal építették. A támpillér É-i oldalát 1974-ben nagymértékben elpusztították. A támpillérhez csatlakozó rétegsorban két egymástól élesen elváló középkori rétegsort különböztettünk meg. A kaputorony külső oldalán, az épületmaradványoktól távolodva vékonyodó, 30—15 cm vastag kőpor borítás volt. A támpillér alját a középkori járószinttől 224 cm mélyen értük el. A 220 cm hosszú, DK-i támpillérhez merőlegesen csatlakozott a 180 cm hosszú, D-i támpillér. Az ép oldalon itt is megfigyelhettük a lábazat rézsűs kialakítását. A D-i végén az alapozás 60 cm-re kiugrott, a vizsgálható 40 cm mélységig kváderek látszottak. Mindkét támpillérhez egyelőre bizonytalan korú, ferde irányban futó, tört köves falat építettek, amelyek a középkori rétegeket átvágták. Nagy, újkori átalakításokkal találkoztunk a kaputorony D-i falának külső oldalán is. A D-i támpillér és a kaputoronyba csatlakozó városfal között a középkori falsíkok lefaragásával klasszicista pincét alakítottak ki, ezt nem tártuk fel. A pincefeltöltésben a középkori járószinttől 50 cm mélyen megtaláltuk a kaputoronyba csatlakozó városfal alapozásának sértetlen falsíkját. A városfal és a kaputorony DNy-i sarkán levő, a toronyhoz tompaszögben 491