Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

csatlakozó támpillér között egy másik, újkori pincét találtunk. Ezen a részen is lefaragták a kaputorony külső falsíkját, illetve belebontottak az alapfalba. A kutatás legfőbb eredményeként megállapíthatjuk, hogy bebizonyosodott, hogy a négyszögletes alaprajzú, farkasvermes kaputornyok együtt épültek a későközépkori városfal kötőgátjaival, feltehetően a 15. sz. vége felé, vagy a 16. sz. elején. Irásné Melis Katalin 205. Szerb utca 21-23. A területen állt, 1241-ben elpusztult templomot legkésőbb a 14. sz.-ban újjáépítették, és jelentős mértékben átalakították. Az épületegyüttes Ny-i felén nagyméretű kváderekből kerítésfalat emeltek, a főváros térségében a hasonló, zöld andezitből emelt falak 14. sz.-iak, Nagy Lajos anyja, Erzsébet, építkezéseihez kapcsolhatók. Az Árpád-kori templom hajójának alapfalait a belső oldalán megvastagították, és mélyebbre alapozták. Sajnos a gótikus templomból ezen kívül mást nem találtunk. A szentély D-i oldalán a későközépkorban, talán a 16. sz. elején, nagyméretű kváderekből vastag falú tornyot építettek, amelynek a Ny-i oldalon kiásott árokbn az alapozását is megvizsgálhattuk. A torony a területen talált legutolsó középkori periódus emléke. A templomtól távolabb, a D-i oldalon is előkerültek keletéit középkori sírok, ebben az irányban még nem ismerjük a temető kiterjedését. A templom É-i oldalán a korábbi sekrestye és kerítőfal összeépült, valószínűleg a szentélyt is megnagyobbították. A templom É-i oldalán levő Árpád-kori, támpilléres hajóbővítés a későbbi középkorban nem épült újjá. A templom É-i oldalán rekonstruálható középkori telekhatár túlsó oldalán későközépkori, szabadon álló kemence részletét találtuk. Irásné Melis Katalin 206. Váciu. 16. 1977-ben a 19. sz.-i ház maradványai között 3 helyen sikerült középkori emlékeket feltárni, az 1. és 2. sz. lelőhelyen Árpád-kori kemencék voltak, a 3. sz. lelőhelyen 1 m átmérőjű, négyzetes alaprajzú, 80 cm mély gödör került elő. A gödörben igen nagy mennyiségű, egységes, 14. sz.-i kerámia leletegyüttes, ausztriai és magyar fazekasáru volt. Az Árpád-kori kemencéket borító középkori rétegek tereprendezés nyomai, az épületek a kutatott helytől távolabb, a jelenlegi Váci utcai, illetve Régiposta utcai részben helyezkedtek el, és a nagyarányú újkori építkezésekkel elpusztultak. Az 1. sz. lelőhelyen az Árpád-kori kemenceegyüttes padlója alatt vastag kultúrréteg foltjai maradtak meg, ezekből római kori kerámiatöredékek, különböző korsók jellegzetes részletei kerültek elő. A kutatott területen az igen nagy mértékű későbbi bolygatások miatt a római leletekhez kapcsolható régészeti jelenséget nem figyelhettünk meg. Gopcsa Ágnes-Irásné Melis Katalin XI. kerület 207. Balatoni út 148/4. A „Kánai apátság" területén 1981-ben és 1982-ben kisebb, tájékozódó feltárást végeztünk. Ezek az ásatások meghatároztak egy kb. 30 m hosszú, ÉD-i irányú épületet, amely az objektum keleti oldalán húzódik. Beimére te: 7 m. A kutatóárokkal átszelt területen ter» razzópadló került felszínre, amely ezen a helyen második periódus volt, mivel egy, már elrombolt és használaton kívül helyezett fütőkemence fölé húzódott. A fűtőberendezés ÉD-i irányban helyezkedett el, egy előtérből és egy tüzelőtérből állott, É felé füstelvezető nyílással rendelkezett. Tele volt finom hamuval és nagyméretű kavicsokkal, amelyek működésének eredetileg szerves tartozékai voltak. Ennek az épületszárnynak Ny-i fala mellett a megvizsgált szakaszon kőkeretes sírok részletei és keret nélküli sír foltja került elő. Ezzel az épületszárnnyal párhuzamosan az objektum Ny-i oldalán is rátaláltunk egy másik épületre. Ezúttal ennek csak a Ny-i falából tártunk fel egy szakaszt. Sem kiterjedését, sem szélességét nem ismerjük. Ez előtt a fal előtt Ny felé nagykiterjedésű temető mutatkozott. Itt is voltak kőkeretes és keret nélküli sírok. Az eltemetettek férfiak, nők és gyermekek voltak. Ez tehát köznépi temető volt. A feltárt épületfalak mindkét épület esetében kváderkőburkolattal ellátott törtkő-falak voltak. A sírok melléklet nélküliek. A fűtőkamrában Árpád-kori kerámiatöredékek voltak. H. Gyürky Katalin-Nagy Emese Abbildungen Abb. 1. Stadtplan von Budapest (I-XXII. Bez.) mit den Fundstätten Abb. 2. Karte von Óbuda (III. Bez.) mit den Fundstätten Abb. 3. Fundorte des I. Bezirkes Képjegyzék l.kép. Budapest I-XXII. kerület régészeti lelőhelyek 2. kép. Lelőhelyek a III. kerületben. 3. kép. Lelőhelyek az I. kerületben. (1-3. sz. helyszínrajz a régészeti lelőhelyekkel Héjjas Pál szerkesztése) 492