Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

137. Szent György tér. Budavári palota É-i előudvara 138. Domonkos kolostor alatti lejtő Az 1982. év folyamán anyagi eszközök híján terüle­tünkön csak igen korlátozott feltárásokat végezhettünk szűkebb stábunkkal. Ezek, amelyek gyakorlatilag a már korábban részben feltárt objektumok további tisztázását szolgálták, a következők voltak: Az Árpád-kori várfalhoz épült nagyméretű 80/2-es pince aljának teljes kitisztítása során sikerült megfigyel­nünk, hogy a pincét, amely félmagasságig a sziklába mé­lyed, ékek segítségével vágták ki. Ezek nyoma helyen­ként jól kivehetően megmaradt a sziklában. A helyiség K-i felének közepe táján egy kb. 30X30X10 cm-es szikla altalajba vágott mélyedést találtunk — feltehetőleg a pince tetőzetét tartó oszlop számára készült. A pincétől D-re, az Árpád-kori várfal mellett folytat­tuk a 81/14-es, 15-ös szelvények bontását. Itt az Árpád­kori várfal alapozása alatt mintegy 80 cm-re bronzkori - a vatyai kultúrához tartozó — településmaradványokat sikerült feltárnunk. A későbbi középkori és barokk falak­kal szabdalt területen sárga agyagpadló nagyobb egybe­függő részeit bontottuk ki, rajta helyenként kisebb cö­löplyukakkal és tűzhelymaradványokkal. A padló feletti földből és a padló elbontásából egyaránt sok állatcsont került elő. A padló alatt, már közvetlenül a márgás sziklafelszínre tapadva emberi koponya egy da­rabját is megtaláltuk. Az itteni munkában M. Soós Ágnes őskoros régész volt segítségünkre. Folytattuk az előző két feltárási területtől északra eső 75/4-es Árpád-kori verem bontását is Ny felé. Ezt be­fejezni azonban nem tudtuk a verem felett áthúzódó vastag barokk fal miatt. A gödör betöltéséből többségé­ben korai kerámia anyag, egy-két fémsalak darab és vas csat került elő. Az északi cortina fal ún. Koldus kapuja környékén október folyamán a Mélyépítő Vállalat munkásai terep­rendezési munkákat folytattak. Ennek során az ún. kaputoronynál egyes falakat is elbontottak. A viszonyok tisztázása céljából itt kisebb ásatást kezdtünk más ásatá­sokról kölcsönkapott 3, illetve 2 emberrel. Ennek során sikerült tisztázni az ún. kaputorony előtti terepszintet és az épületen belül bizonyos falelválásokat. Az épületen belül a megfelelő dokumentálás után bontani kezdtünk egy barokk teherhordó ívet, amelyből pár éve egy balusztrádosztó töredéke került elő, elülső oldalán Ulászló (W) monogrammal, hátulsó oldalán a Jagelló sassal. E balusztrádosztónak ezúttal kiegészítő részét találtuk meg. Közvetlenül az épület előtt északkeletre két török szemétgödörre is ráakadtunk, ezek közül csak az egyiket sikerült kibontani. A fenti munkákon kívül figyelemmel kísértük a Mély­építő Vállalat bontási tevékenységét s ezek során számos megfigyelésre tettünk szert, nem utolsósorban pedig kö­zépkori kőanyagot mentettünk meg. A Szent György téri barokk istálló falából unikális értékű reneszánsz vörösmárvány oszlopfő került kibontásra, míg a nyugati támpilléres falból két fehér mészkő balusztrádosztó töredék került elő. Zolnay László-Magyar Károly A középkorban Buda városfalán kívül kertek és ma­jorságok területek el, melyeknek határait még ábárzolta a város 1687-ben készült helyszínrajza. A domokosok majorsága a kolostor alatt feküdt. Támpillérekkel tagolt kerítőfalának egy szakaszát Gerő Győző 1959-ben és 1960-ban találta meg, a kolostor feltárásánál pedig elő' került a majorságba vezető lépcső, egy kis kapu és ugyan­ide nyíló pince. E kutatások folytatásaként 1977-ben szűkös anyagi keretek mellett egyetlen árkot tártam fel. A vastag újkori feltöltés alatt 2,47 m mélyen köves út haladt át az árkon, feltételezhetően a kis kapu irányába. Az út felett előkerültek a kolostor építkezéseiből hát­ramadt vastag kőfaragó rétegek. Az árokban egy K—Ny-i irányú fal végződése mutatkozott, amely a köves útnál korábban létezett. A köves útnál 25—30 cm-rel mélyeb­ben fekvő szintjéig elbontották, s a meghagyott alapfal fölött 25—30 cm-es feltöltéssel planírozták el. Az alapfal mellett megmaradt építkezési habarcsréteg a természetes altalaj fölött vékony humusztakaróra borul. Mindez az alapfal igen korai eredetét bizonyítja. H. Gyürky Katalin II. kerület 139. Medve u. - Vitéz u. -Gyorskocsi u. A Csalogány u.—Medve u.—Vitéz u.-Gyorskocsi u. által határolt területen, a középkori Szent Péter külvá­rosban, a Szent Péter templom közelében, parképítést megelőzően végeztünk feltárást, amelynek során a tele­pülés nyomaira bukkantunk: középkori kút, különböző méretű tároló vermek, gödrök és feltehetőleg egy ötvös­vagy pénzverő műhely maradványai kerültek felszínre. Az ásatás 1981-ben volt. Konzultáns: H. Gyürky Katalin és Nagy Emese. Wellisch Márta III. kerület 140. Árpád fejedelem útja Megtaláltuk a 18. sz.-i K-Ny-i irányú Kulcsár utcá­nak egy részletét, melynek D-i oldalán egy újkori épület maradványa került elő. Ez az épület későbbi, mint az útréteg. Az útréteg tetején az épület falának alapozási síkjajelentkezik. Alatta kevert barna földben 16—17. sz.-i kerámia került elő, mely a második köves, téglás útrétegre húzódott rá. K-i irányba erős lejtést mutat, s feltehetően csatlakozik ahhoz az útszakaszhoz, melyet az Árpád feje­delem úton a 3-as főnyomócső árkában határoztunk meg. Az útrétegnek ez a szakasza a 4. sz.-i bástya K-i fa­lára húzódik. Az ásatás 1981-ben volt. Bertalan Vilmosné 480

Next

/
Thumbnails
Contents