Budapest Régiségei 25. (1984)
ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502
141. Árpádfejedelem útja -Névtelen u. között 144. Bécsi út 156/b. Megkezdtük a szállodával beépítésre kerülő terület kutatását. Ez a terület a későrómai kori erőd déli sarkáig húzódik. Itt vártuk a Névtelen utcában meghatározott ÉK—DNy-i út folytatását, miután az út két rétege jelentkezett a kutatóárokban. A felső útréteg későközépkori kerámiával határozható meg, az útréteg vastagsága 5—6 cm volt. 20 cm-rel mélyebben egy ugyancsak azonos kis kövekből és téglákból kialakított utat határozhattunk meg, melyen sok állatcsont, kevés 13. sz.-i kerámia került elő. Az útréteg egy szakasza ráhúzódik egy római korai épületre, illetve sírokra. A szálloda területének közvetlenül az Árpád fejedelem útja Ny-ra húzódó sávjában egy KNy-i irányú kutatóárkot kezdtünk el (81/2es szelvény), melyet a felső 1,20 m-ig bontottunk ki. A római kori feltárást Tóth Ágnes végezte. Az ásatás 1981-ben volt. Munkatárs: Magyar Károly egyetemi hallgató. Bertalan Vilmosné 142. Árpád-híd É-i oldala A híd felújításával kapcsolatban az Árpád-híd É-i oldalán a park területén több új közmű fektetését megelőzően kutatóárkokat nyitottunk. A park Ny-i szakszában egy ÉD-i irányú újkori épület falát és a 18. sz.-i ÉD-i irányú Lajos utca É-i folytatása alatt több rétegű utcát találtunk. Ezek lelőkörülményei megegyeznek a híd D-i oldalán meghatározott útrétegekkel. Az újkori házon belül, annak az alapozási síkjánál középkori agyagpadló maradványát tártuk fel és egy szintig viszszabontott KNy-i irányú falat. Ettől a KNy-i faltól D-re tüzelőhely maradványok mutatkoztak. Az agyagpadló alapján a feltételezett középkori épület Ny-i, illetve É-i irányba az úttestek alatt folytatódott. Ez alatt a középkori beépítés alatt ÉD-i irányú római fal került elő. Ettől K-re nagyméretű római kori épület maradványát bontotta ki Tóth Ágnes. Ezt a területet azonosíthatjuk az 1355-ös határjárásban a Ladislaus Tompa házával szemben az utca É-i oldalán álló középkori épülettel. Az ásatás 1980-ban volt. Bertalan Vilmosné 143. Árpád-hídfeljárójától D-re Az Árpád híd feljárójától D-re, az Árpád fejedelem útja Ny-i oldalánál húzódó kis parkban ÉK-DNy irányú szelvényt ástunk. A barokk épületfalak és vezetékcsövek miatt csak kis felületen hatolhattunk mélyebbre (maximum 4 m mélységre). A Serfőző utcában korábban megtalált és feltehetően a révhez vezető K—Ny irányú út folytatását kerestük és sikerült az út D-i szélét megtalálnunk. Az út felületén török kori leletanyaggal datálható planírozási réteg húzódott. Csorba Csaba Csorba Csaba jelentése azonos a Régészeti Füzetek 31. (1978)102. -old-on megjelent szöveggel, tekintettel arra, hogy az ásató időközben megvált a múzeumtól. (Szerk.) A lakóház udvarán a Bécsi út korszerűsítésével kapcsolatos előzetes régészeti kutatás keretén belül az ún. sárga sávnak jelzett — feltehetően Fehéregyháza irányába haladó — középkori út nyomát kerestük. L alakú 7,80 X 4,70 m szelvényünkben 0,50 és 0,80 m mélységben került elő útmaradványnak látszó köves felület. Néhány jellegtelen cserépen kívül kormeghatározó kerámia nem került elő, ami egyrészt a kibontott felület viszonylag kicsiny voltával, valamint azzal magyarázható, hogy ez az útszakasz a középkori településnek belterületén kívül esett. RégFüz 32(1979)113 Csorba Csaba 145. Bécsi út 166. A régi téglagyár főépülete mellett 3 kutatóárokkal a középkori pálos kolostor helyét kerestük. Bebizonyosodott, hogy a téglagyár létesítésekor a középkori épületeket teljesen megsemmisítették. A lejtő aljában, a Bécsi úthoz közel ásott szelvényben római kori sírok mellett két középkori szemétgödör került elő. Az ásatást Topái Judit folytatta . RégFüz 32(1979)113 Csorba Csaba 146. Bécsi út 171-173. A Bécsi út korszerűsítésével kapcsolatos előzetes régészeti kutatás keretén belül az ún. sárga sávval jelzett középkori út nyomvonalát kerestük itt is. A 8,80X5 m-es szelvényünkben 3 m mélységig csak újkori téglatörmelékek kerültek elő. Az itteni mélyedést a II. világháború után a lebombázott téglagyári épületek törmelékeivel töltötték be. RégFüz 30/1977/56 Csorba Csaba 147. Bécsi út 269. A Selyemkikészítő Vállalat irodaépületének alapozásakor feltárásra kerültek olyan épületek is, amelyeket 1945 előtt Garády Sándor megásott és középkori eredetűnek határozott meg. A megfigyelés során kiderült, hogy a területen valamennyi fal újkori, közép- és törökkori cserép szórványként sem került elő, a terület a középkorban beépítetlen volt. RégFüz 32(1979)113 Csorba Csaba 148. Dugonics Titusz tér 2. Az épület statikai állapotának meghatározására az előző évben kezdett kutatásnál a jelenlegi épületnél korábbi újkori épület maradványai kerültek elő, illetve egy részben betöltött pince, melynek a falazása alapján a pin481
