Budapest Régiségei 25. (1984)
MŰTÁRGYVÉDELEM - Hervai Judit: Két római kori bronz dobozka az Aquincumi Múzeumban 443-450
H ER VA/JU DÎT KÉT RÓMAI KORI BRONZ DOBOZKA AZ AQUINCUMI MÚZEUMBAN A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma két római kori rekeszes bronz dobozkát őriz 1 (Ltsz.: 50.313, 50.314) A tárgyak 1942-es állapotát az 1. sz. képen láthatjuk. 1. (Ltsz.: 50.313) h:12,5 cm sz:73 cm m:2,2 cm 2. (Ltsz.: 50.314) h:10cm sz: 5,5 cm m: 2 cm A nagyobb dobozka öt részre osztott, melyeket apró fedélkék zárnak be. A fedélkék lapján trébelt vonaldíszítés, szélein pedig apró reszelt vonalkázás látható. Az egyik kis fedél hiányzik. Restaurálás közben derült ki, hogy csúsztatható fedéllel záródik. A kisebb doboz működésében megegyezik az előzővel, szerkezetében azonban különbségek mutatkoznak. A nagyobb doboz fedélkéi egyszerűbben nyílnak, mert itt a fedéllemezből kiképzett két kis nyúlvány illeszkedik a hozzátartozó rekeszfalon ütött lyukakba. A kisebbik dobozkán viszont a fedélkék, a forrasztási nyomok tanúsága szerint zsanérozással működnek. Eredeti zsanérdarab nem maradt meg. Más a dobozkák fedélcsúszkájának kialakítása is. A nagyobbnál az oldallemezekhez külön kis lemezkéket forrasztottak a csúszka részére. A kisebbnél ezt az oldallemezek félgömbölyűen behajlított felső részéből alakították ki. Restaurálás A dobozkák a korróziós termékkel együtt cerezinnel voltak átitatva. Az egyes lemezrészek pedig vastag papírlemezre, vörösrézdróttal voltak erősítve. (1. kép) Így az eredeti lemezek erősen megrongálódtak, rajtuk az átszúrások helyén apró lyukak voltak. Korrózióból származó hiány a nagyobb méretű dobozkának a fedelén a kisebb méretűnek az alján és az oldallemezein található. Hiányzik a nagyobb méretű doboz egyik belső fedélkéje, oldallemeze és két oldalról a fedélcsúsztató lemez. (2—3. kép) Tiszítás: Az első nagy problémát a cerezin kioldása jelentette. A cerezin fehér szagtalan anyag, mely fizikai tulajdonságaiban hasonlít a méhviaszhoz. Nagymolekulájú paraffin származék. Nem avasodik, vízben oldhatatlan. Éterben, kloroformban, benzinben oldódik, zsírokkal, olajokkal, viaszokkal és cetvelővel egyöntetű tömeggé olvasztható össze. Melegen gyúrható, képlékeny, összetapad anélkül, hogy ragacsos lenne. Op: 60-801 C. Ezt az anyagot először úgy próbáltam kioldani, hogy a dobozkák részeit vízben felforraltam, közben a melegtől megolvadt a cerezin, majd amikor a víz kihűlt, a tetején megfagyott cerezint maradéktalanul leszedtem. Újra vízben felforraltam. Ezt ismételtem mindaddig, míg a cerezin már csak igen vékony rétegben, alig-alig volt látható a kihűlt víz tetején. Ezután egy hétig naponta többször váltogatva benzinben áztattam. Mikor a tárgyakból elszívó alatt papírvattán a benzin terjesen elpárolgott, ismét kifőztem desztillált vízben. Ezután próbáltam megvizsgálni a korrózió összetételét, hogy a tisztítás megfelelő módját kiválaszthassam. A tárgyak felületének különböző részeiről éles szikével korróziós termékeket kapartam le. A korrózió vizsgálata: A dobozkákon a földben kialakuló elektrokémiai bomlás hatására többmolekulás korróziós réteg alakult ki. A tárgy anyagából adódóan, annak felületén az oldófém, a réz vegyületei látszottak, mert az ötvözetben az fordul elő nagyobb atomszázalékban. A színes rézvegyületek közül a talajban, legnagyobb mennyiségben karbonátok alakulnak ki. A szép kékeszöld színéről szabad szemmel is megkülönböztethető bázisos rézkarbonát, a malachit (CuC0 3 . Cu/OH/ 2 ), és a ritkábban előforduló kékesebb színű, szintén bázikus jellegű azurit (2CuC0 2 . Cu/OH/ 2 ). A két rézkarbonát öszszefüggő kristályos réteget alkot a bronz felületén. A földben kialakuló korróziós termékek közül a karbonátok után mennyiségileg a kloridok kialakulása a leggyakoribb. 3 EDTE-vel való rövid oldás után kömcsőben elvégeztem a próbákat: 1. Karbonátok (néhány percig főztem) CuC0 3 + AgN0 3 =AgC0 3 + CuN0 3 Utána fehéres túrós csapadék keletkezett. 2. Klorid CuCl 2 + "AgN0 3 = Cu/N0 3 ) + 2AgCl Szintén fehéres, túrós csapadék keletkezett. Ugy próbáltam megkülönböztetni, hogy HN0 3-at csöpögtettem bele, a karbonát csapadékja lassan oldódott. A kloridokat savfeleslegben sem lehet oldani. A klorid kimutatható még úgy is, hogy ha a csapadékhoz fixírsó oldatot (Na 2 S 2 0 3 ) csöpögtetek, ezüstklorid, oldódik, majd komplex keletkezik. A réz felületén kialakult kloridtartalmú vegyületek, melyeket a legújabb kutatások kimutattak — a következőek lehetnek: CuCl (nankonit), mely nem stabil, hanem oxigén felvétel közben bázikus rézkloriddá alakul (Cu 2 /0H/ 3 C1). A kloridtartalmú vegyületek a legveszélyesebbek a rézalapú tárgyak megtartása szempontjából, mert nedvesség hatására CuCl 2 rézoxiddá alakul, miközben klór szabadul fel és lép ismét a fém felületén lévő rézionokkal kapcsolatba. Ha még oxigén is van jelen, akkor részben bázikus rézklorid képződik, részben a felszabaduló Cl- folytatja a reakció sorozatot: 443
