Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Topál Judit: A Bécsi úti római kori temető : 1. közlemény 291-320

TOPÁL JUDIT A BÉCSI ÚTI RÓMAI KORI TEMETŐ I. Jelen közleményünkben és az ezt követőkben folyamatosan kívánjuk közreadni a katonaváros korai temetőjében a múlt század közepétől különböző földmunkák alkalmával előkerült és a Budapesti Történeti Múzeum római gyűjteményében őrzött, nagyrészt koracsászárkori sírok anyagát. Az említett temető Aquincum katonai táborától DNy, Ny, ÉNy-ra mintegy 7-800 m távolságban húzódik a Bécsi út nyomvonalával megközelítőleg egyező, a Vörösvári völgy-Brigetio felé tartó egykori római út két oldalán. A Bécsi út 78—82. sz. házaktól egészen a 269 számig, tehát több mint három km hosszan kerültek elő temetkezések, de nem folyamatosan, hanem kisebb-nagyobb sírkertekbe csoportosítva. Publikációink is e csoportosítást követik, az egyes parcellák sírjait külön számozzuk, így a jövőben még előkerülő temetkezések a topográfiai sorrend megbolygatása nélkül az adott sírcsoporthoz kapcsolhatók. Ismertetésünket számos, itt nem részletezendő techkai akadály miatt a Bécsi út 166. sz. épület helyén és környékén végzett földmunkák során újonnan, a szerző leletmentésekor előkerült sírokkal kezdjük. Ezen a területen már 1860 táján előkerültek síroki 1869—70-ben a Victoria (Bohn) téglagyár alapozásakor, a kolostor feltárásával egyidejűleg számos csontvázas sír pusztult el.2 Zsigmondy G. Rómer F. és Hampel J. is ásattak itt, nagyszámú feliratos emlék került ekkor az Aquincumi Múzeumba.

3 Az ezt követő években 1872, 77, 79, 81, 86-ban a téglagyár bővítési munkálatai során minduntalan római és középkori leletekbe ütköztek

4

. 1910-ben újabb földmunkák során számos, már rabolt későrómai kori temetkezés került felszínre.

5 A harmincas években Nagy L. is talált sírokat

6

,1848—50-ben Szilágyi J. 4 kőládasírról számol be

7

. 1960-ban Póczy K. pedig egy három csontvázat tartalmazó kőládasírt mentett meg innen.

8 Valamennyi temetkezés állítólag csontvázas, tegulakoporsós, szarkofág vagy kőládasír volt. Ennélfogva a Bécsi út középső szakaszánál lévő temetőt a 4. sz.-ra keltezték. Minthogy azonban e temetkezések a következőkben ismertetésre kerülő síroktól Ny-ra 180—200 m-re láttak napvilágot, jelen pillanatban nem dönthető el, hogy a temetkezések egy ugyanazon sírkerthez tartoznak-e. 1978. július 3-án Csorba Csaba Fehéregyházát célzó egyik, a Bécsi út—Farkastorki út sarkához legközelebb lévő kutatóárkának K-i végében bizonyos középkori telepjelenségek mellett csontvázas sír maradványát találta meg, közelében egy szürke hornyolt hombárperem hevert. Az árok Ny-i végében, 40 cm-rel mélyebb szintben pedig egy tegulákból, lapos kövekből összeállított sírláda alja és egyik oldalának maradványa került elő. A csontváz maradvány alatt 60 cm-rel egy kőládasír K-i vége bukkant napvilágra. Ekkor hívtak át a Nagyszombat utcai ásatásról, hogy ez újabb sírt és az esetleges továbbiakat megmentsük, feltárjuk, dokumentáljuk. A két első sír adatai Csorba Csaba ásatási dokumentációjából

9 és saját emlékezetemből származnak. 1. sír Peremes tegulákból és lapos, kisméretű, szabálytalan kőlapokból összeállított sírláda. Erősen bolygatott (valószínűleg újabbkori gépi munkával is) csak a sír alja és az oldalfalak néhány csonkja maradt meg. Az eredeti méret 180 x 70 cm lehetett. Irány: Ny—K. Csontvázmaradványt nem észleltek. A sír arjának mélysége: Af. 109,8 m. A megmaradt tegula töredékek között bélyeges nem volt. 2. sir Egyszerű földsír maradványa. A koponyát és a medence alatti részt valószínűleg a gépi földmunka roncsolta szét. Jobb kar a szegycsontra hajlítva. A masszív csontokból ítélve felnőtt férfi vázának maradványa. Irány: Ny-K fejjel Ny-nak. Vázmélység: Af. 110,5 m. Melléklete nem volt. 9 kép 1. 3. sír Teljes egészében az előbbi sír alatt, de 62 cm-rel mélyebben mészkő sírláda. Fedelét két szépen faragott szabályos négyszög alakú mészkőlap alkotta, a K-i fedlap végét rabláskor megrongálták. Egykorú rablást feltételezünk; a 2 sz. sír gödrét a rablás után ásták meg. A Ny-i fedlapot nem tudtuk elmozdítani a részben rajta lévő földtömeg miatt A sírládát area maceriae cincta feldarabolt, másodlagosan felhasznált elemeiből állították össze, öt-hat ilyen félgömbölyű, hornyolt mészkőhasábot használtak fel, melyeket nem tartott össze kötőanyag. A láda hossza: 223 cm; sz: 125 cm. Mélys: 87 cm. Fedél mélysége: Af. 109,88 m. Sír aljának mélysége: Af. 109,0 m. Sírláda belvilága: 170 x 85 cm. Láda teljes mélységében két csontváz hiányos vázrészei teljesen bolygatott állapotban, egyikük valószínűleg felnőtt férfi. A sír földjében három jellegtelen edénytöredék. Irány: Ny—K 49— 17. Melléklet nem volt. 1 kép 3. Az árok Ny-i végében egy újabb kőládasír K-i zárólapja mutatkozott. Minthogy a sír teljes egészében az árokfalban volt, csak rábontással lehetett volna megközelíteni. Ezt azonban a műszaki csoportunk balesetveszélyesnek minősítette és az egész árkot hozzájárulásom nélkül visszatemettette. Tíz nap múltán négy munkásommal visszatértem az elplanírozott területre, a sírt megkerestük és kibontottuk. Felette 80 cm-re másik kőládasír szétszórt darabjai hevertek, a sírrablók valószínűleg ezért nem ástak mélyebbre. 4. sír Bolygatatlan kőládasír. Tetejét egy szabályos négyszögalakú mészkőlap — vast: 22 cm - és egy mészkő szarkofágfedél téglalap alakú kisebb darabja alkotta, en291