Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pető Mária: Két aquincumi feliratos kőemlék 265-268

PETŐ MÁRIA KÉT AQUINCUMI FELIRATOS KŐEMLÉK 1. Feliratos sírkőtöredék (1—2. kép) Lelőhely: Aquincum-Polgárváros, „F" utca, mai Sujtás u. vonala. Ltsz.: 81.7.4. Méretei: H. 84 cm, eredeti hossza kb. 200-220 cm lehetett. Sz.:82cm V.:20cm 1975-ben a budai III. sz. víz-főnyomócső Sujtás u.-i szakaszának elhelyezése során leletmentést végeztünk az utca egész vonalában.

1 Az É—D-i irányú árok, mely az aquincumi rommező kerítésének K-i határán húzódott, átvágta a már ismert K—Ny-i irányú „F" utcát, ennek lapos borítóköveinek tisztogatása közben bukkantunk rá leletünkre. Ugyanis a kő eredeti helyzetéből kimozdult, s ezáltal láthatóvá vált alsó oldalán levő felirata. Az eredetileg koracsászárkori sírkövet másodlagosan útburkoló kőnek használták fel. A kő második és utolsó, ötödik sora sérült jobb oldalának mintegy kétharmad része hiányzik. Az ansalunatas keretben levő felirat olvasata a következő: C[aius)IVL(ius)C(ai)F(ilius)FAB[ia(tribu ] STIP(endiorum) XL C(aius)I(ulius)[C(ai)F(ilius) . . . ] F(aciendum) C(uraverunt)HS E N(ummorum) E [PA] TRONI PUS [(simi A] REAM ET S[epulchmm ] A felirat első sorában levő 16—20 betűhelynyi részre kiegészítésül javasoljuk : cognomen (4-5 betű), OVI VIX(it)ANN(os) és két, vagy három betűhelyre az elhunyt éveinek számát, mely legalább 60 év, de inkább efölött lehetett. A második sorban a szolgálati évek (40) jelölése után a megmaradt betűnyomok alapján az elhunyt fia, ugyancsak C aiis í ulius C ai F ilius + cognomen, ezután egy nomen, feltehetőleg IVL ius következett, majd a LIB ertus megjelölés. Harmadik sorban az 50 000 sestertius nummos után egy E betű következik, a sor hiányzó részének kiegészítéRövidítés Mócsy 1959 A, Mócsy: Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. Bp. 1959. se teljesen bizonytalan, utolsó két betűhelyre a PA betűket javasoljuk. A negyedik sor végére pedig egy A betűt. Az ötödik sor hiányzó részének kiegészítése is bizonytalan. A síremlék állítására az elhunyt fia és libertusa igen nagy összeget áldozott, következésképpen az apa tehetős ember lehetett. Szolgálati éveinek nagy száma is erre mutat, valószínűleg magas rangú katonatiszt volt. A kőemlék névanyaga észak-itáliai származású családra utal

2

, és az 1. sz. végére keltezhető. Anyaga ruskiczai (Dacia) márvány.

3 2. Feliratos sírkőtöredék (3—4. kép) Lelőhely: Kaszás-dűlő. 3. sz. római épület Ltsz.: 81.7.30. Méretei: H.:78cm Sz.:49cm V.:8cm A Kaszás-dűlői feltárások során a déli városfalhoz közvetlenül csatlakozó 3. sz. épületben került elő, másodlagos helyzetben, befalazva. Felirata kettős léckeretben helyezkedik el, olvasata a feltételezhető kiegészítések alapján a következő: [D(iis)M(anibus) TQITO FLAVIO [ et] MARCELLINO [vivis Titu]S FLAVIVS CON [stans fratr]IS PERCANDIDI [simis et Do]M(itius) ROMVLV[s] [f(aciendum) c(uraverunt)] A töredék ötödik sor után még egy, vagy két sor szöveg képzelhető el, Domitius Romulus közelebbi megnevezése és alatta a faciendum curaverunt formulának kellett állnia. A kövön levő névanyag és betűtípusok alapján a 2. sz. elejére keltezzük az emléket. A Marcellinus név északitáliai eredetre utal,

4 polgári személyek nevei szerepelnek rajta. A sírkőtöredék budai fehér mészkőből való. 265