Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Póczy Klára: Aquincum-Castra, Canabae, Colonia : az 1976-1980. közötti időszak ásatási eredményeinek összefoglalása 15-34

vei a közművek cseréjével, új HÉV-pálya készítésével és egy 300 m hosszú betontámfal létesítésével járó föld­munkákat használtuk fel régészeti megfigyelésekre. A te­rület közepén az aquaeductus maradványainak a feltárása folyt. Az É-i és a D-i városkapuk között különös figyel­met érdemel a többször megújított, megemelt római víz­vezeték hitelesítő feltárása. Most nyílt első ízben lehető­ség a szakaszonként beiktatott tartályok, a föld alatti el­osztóvezetékek és a túlfolyó víz elvezetésére használt csatornák megfigyelésére, dokumentálására. 88 A vízvezeték K-i oldalán váratlanul egy 3 m széles út burkolata tűnt elő, amelyen szintén többszöri felújítást, szintemelést végeztek. Az út K-i oldalát egy igen jó álla­potban megőrződött kőfal szegélyezi (a fal koronáját a jelenlegi utcaszint, vagyis a járda vágja el). Az építmény 250 m hosszan áll, az aquincumi polgárváros fórumát köti össze a D-i városkapuval és csak két keresztutca sza­kítja meg. A jelenleg is látható fal átlag 3 m magas, római kori kő ablak és ajtókeretek, valamint szellőzőnyílások és vízkifolyó kőcsatornák tagolják. A kőkeretben egy he­lyütt a vasrács töredéke is megőrződött; a küszöbök előtt lépcsők látszanak. Az építmény egyébként a polgár­város É—D-i főutcája K-i oldaláról nyíló boltsor hátsó traktusához tartozik. Külön érdekessége, hogy kb. 80 ni­es szakaszán belül alagsori raktárakat alakítottak ki. 89 Ennek a boltsornak a D-i kapuhoz csatlakozó porticusz­szal szegélyezett szakaszát egyébként most első ízben fi­gyelték meg ásatásokkal az Aquincum Múzeum bekerí­tett területén kívül. 90 Az aquaeductus Ny-i oldalán az aquincumi polgárvá­ros negyedik (eddig ismeretlen) közfürdőjének a feltárá­sa teljesen új régészeti eredménynek számít. Az épület teljes alaprajzát tisztázták, bejáratait faragott kő ajtóke­retekkel, téglamozaik padlókat, a falakon átlag másfél méter magasan álló falfestést, a fürdő padlófűtését, csa­tornázását, vízellátását szolgáló vezetékrendszerét. 91 A fürdő K-i oldalát sikátor választotta el az aquaeduc­tus falától, s Ny felől az épület egy, már korábban feltárt utca határolta. A fürdőtől É-ra mág három épületben folytak kutatások; műhelyek, majd a város KNy-i főutcá­jára fűződő boltok helyén. 92 A Szentendrei út rekonstrukciójához kapcsolódva most nyílt első alkalommal lehetőség a polgárváros köz­pontjában álló nagy szentély terjes alaprajzának a tisztá­zására, a Ny-i és É-i oldalának a feltárására. A különböző építkezési korszakokat, sőt az épület funkcionális válto­zásait bizonyító adatok is felszínre kerültek. 93 A város K-i regiójában, a mai gázgyári lakótelep he­lyén, évenként rövidebb lélegzetű leletmentések folytak. Az eredmények közül kiemeljük egy falfestményekkel díszített épület részleges feltárását. A faldekoráció figu­rális mintái egyedül állóak Pannóniában. 94 A polgárváros védművein kívül — a szóban forgó 1976—1980. éveket felölelő időszakban — ugyancsak le­letmentő ásatások folytak, köztük néhány több évre át­húzódott. Az eredmények nyomán általános kép alakult ki a várost É, Ny, D és K felöl övező peremtelepülések funkciójáról, a beépítettség rendszeréről. Az Óbudai Gázgyár területén, a polgárváros K-i falán kívül, a Duna-parti fazekastelep további épületmaradvá­nyai és fazekaskemencéi kerültek elő sok hulladékanyag­gal. 95 A D-i oldalon — a Kazal u.—Huszti u. térségében — kiterjedt épületcsoport helyiségeit bontották ki a föld alól. Az épület a városfalat kívülről szegélyező 11 m szé­les kocsiútba torkolló, első ízben megfigyelt ÉD-i útról nyílt. 96 A város Ny-i oldalán, a védművekkel párhuza­mosan futó kocsiút túlsó oldalán, egy-két helyiséges, kő­fallal alapozott lakóházak sorát figyelték meg. Távolabb, a coloniától Ny-ra húzódó térségben tártak fel egy út­menti, több helyiséges villát a hozzá tartozó melléképü­letekkel. Ennek az új objektumnak a részletekbe menő megkutatásával fontos adatokat kaptunk a város gazda­sági ellátását biztisító mezőgazdasági termelésről. 97 A polgárváros É-i kapujából kivezető út mentén folytatták a vízvezeték és a mellette haladó út feltárását. A város mind a négy oldalán, az útmenti temetők he­lyén folytak a leletmentések. Kiemeljük az eredmények közül a nyugati — közismerten Aranyhegyi patak men­ti — sírmező néhány 2. sz.-i sírépítményét, 98 valamint a K-i temető — közismerten gázgyári sírmező — későcsá­szárkori sírjait. 99 IV. A jelentősebb épületmaradványok műemléki bemutatása A hagyományokhoz híven röviden felsoroljuk a leg­újabban feltárt épületmaradványok megőrzése, konzervá­lása és bemutatása terén végzett munkákat, a Budapesti Történeti Múzeum és a Fővárosi Műemlékfelügyelőség közös erőfeszítésével elért eredményeket. Elsőként egy elkészült, befejezett romcsoportra hív­juk fel a figyelmet. Az új lakótelep központi részén, a Vöröskereszt u.-ban, lakóházak és egy szolgáltató-ház közötti kis parkban került bemutatásra a római kori le­giostábor kaszárnyái helyén egy ókori és középkori fal­maradványokból álló objektum. A 4. sz.-ban itt egy ap­sissal záródó csarnokos épület állott, romjait az 1973— 1976. években tárták fel. A későrómai épület helyiségeit, még fennálló falait, terrazzopadlóját újra felhasználták a középkor folyamán. E római eredetű romokat befog­lalták az új, 14. sz.-ban létesített Ferences kolostorba és templomba. Az új óbudai lakótelep központi részén e két történelmi korszak összefonódását jelképezi és a má­val való kapcsolatára hivatott utalni ez a kis szabadtéri romterület. 100 A helyszínen előkerült római oszlop fel­állított másolata a figyelem felkeltése mellett egyben tér­plasztikaként is szolgál. E témához tartozik egy kísérlet: jelentősebb római kori szobrok, épületfaragványok, fel­iratok előkerülése helyén azok másolatát, modern keret­be foglalva, térplasztikaként helyeztük el. A Harrer Pál utcában az iskola és az óvoda bejárata előtti parkban, már három elkészült példány látható. Tovább vive ezt a gondolatot, a közeli öregek házánál a bejárati fal dísze­ként alkalmazták egy aquincumi relief másolatát. 101 A Vöröskereszt u.-i kis romkertben látható falmarad­ványok, illetve épületrészlet töredékes volta és kevéssé látványos mivolta ellenére jól illusztrálja azt a törekvést, hogy Óbudán elsősorban olyan történelmi emlékeket őrizzenek meg a felszínen, amelyek az ókor és a közép­kor kapcsolatára utalnak. 21

Next

/
Thumbnails
Contents