Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Újabb adatok az aquincumi légióstábor falfestészetéhez 247-253
SZIRMAI KRISZTINA ÚJABB ADATOK AZ AQUINCUMI LÉGIÓSTÁBOR FALFESTÉSZETÉHEZ 1977-ben a III. Tavasz u. 13—19. sz. alatt a Budapesti Rádiótechnikai Gépgyár új szolgáltatóházának építése előtt a BTM régészeti kutatásokat végzett. 1 A régészeti munka eredményei és leletei közül ez alkalommal — közlés céljából — a lelőhely jelentősége és a lelet művészi értéke miatt kiemeljük a nagy mennyiségű falfestmény-töredékekből összeállított faliképet. 2 E falképes szoba az aquincumi legióstábor praetentura részén (1. kép) a K-i via sagularistól nyugatra és a déli via sagularistól északra húzódó épület északi traktusához tartozó egyik helyiségét képezte (2. kép). A helyiségből KNy-i irányban 3,5 m, ÉD-i irányban csak 2,80 m belvilágot tudtunk feltárni, részben az újkori pince, részben a rendelkezésünkre álló felület miatt. (Jelenleg funkcionáló járda és kocsiút.) A helyiség 1 m széles bejáratát az ÉK-i oldalon találtuk meg. A helyiség terrazzó-padlójára omlott betöltési rétege szinte csak falfestménytöredékeket tartalmazott. A helyiség falai 30 cm szélesek, közepes méretű köveit habarcsba rakták. A padlóra omlott falfestmény-töredékekből összesen három képmezőt és három osztómezőt állítottunk öszsze. (3. kép, 4. kép) A falfestményt al fresco technikával készítették. A festett réteg alatt 1 mm vastag fehér mészkőzúzalék és oltott mészből álló sima vakolat húzódik, az alatta levő átl. 10 mm vastag vakolatban pedig apró kaviccsal kevert homok is található. 3 Ez alatt átlagosan 3,6-3,7 cm-es vastag habarcsos réteg figyelhető meg, mely egy-két esetben növényi negatív lenyomatot is megőrzött. A terrazzó-padló É-i záródásánál átl. 70 cm magasságban fehér alapon rózsaszínű festékkel fröcskölt márványimitációs lábazati rész maradt meg. 4 Egyes szakaszokon még a képmezőket lezáró feketére festett sáv részletei is láthatók. (3-4. kép). A falfestmény felső lezárására nincs adatunk. A fehér alapú széles táblákat és a keskeny kandelábermotívumokkal díszített osztómezőket kívülről — néhány mm-es eltéréssel — feketére festett sávok keretezik, melyeken belülről, majdnem teljesen megegyező méretű okkersárga sávok követnek. A három fehér alapú képmezőt és az egyik kandeláberes osztómezőt — kisebb méretbeli eltéréssel — még egy nagyon vékony okkersárga vonal keretezi. (5-6. kép.) A falfestmény beosztását tekintve a belső mezők kihangsúlyozása miatt és a több ízben ismétlődő sávokkal, vonallal határolt mezők alkalmazása az ún. zónás stílust idézik. 5 A falfestmény fekete-sárga keretelését figyelembevéve a tivolii 120—136 évekből származó Hadrianus palota Propyleia csarnok egyik helyiségében mutatkozó sárga mezőt lezáró fekete csíkot említhetjük. 6 A sárga keretelő sáv használata már a hajógyári-szigeti helytartói palota 2. sz. 30—40-es évekre keltezett 23. számú helyiségében is előkerült. 7 Később, a helytartói palota 17. sz. folyosó falán a vörösre festett táblákat fekete, sárga csíkokkal kereteitek, melyek a 3. sz. középső évtizedeiből származnak. 8 Az egyik intercisai épületből pedig a 3. sz. végére — 4. sz. elejére keltezhetők a fehér alapú sárga, fekete csíkozással kereteit mezők töredékei. 9 Az egyik fő képmezőn, a közepe táján a sűrűn és változatos mintával fonott széles, mély vázaformájú kosár tetejére — egy dimenzióban — gyümölcsöket festettek. A szabályosan sorbarakott, életnagyságúnál nagyobbra méretezett huszonhét darab szívalakban gondosan megrajzolt, élénkzöldre festett gránátalma (punica granatum) tűnt fel a barnára festett jellegzetes háromágú levélkékkel együtt. A másik képmezőn a középső részen egy laza szerkezetűre , hálószerűén levegősen fonott, mély váza alakú kosár látható sűrűn megrakott leveles szőlőfürtökkel. Ez a kidolgozás már az ún. foltos technikát alkalmazza, foltszerűen jelzi a gyümölcsök apró szemeit és a leveleket. A fő mezőkben megalkotott gyümölcsös kosarak témáját - birodalmi viszonylatban — egyedül — csak a nápolyi Nemzeti Múzeumban őrzött campaniai két freskón találjuk meg. 10 Ott a gyümölccsel teÜ kráteron, ill. kosár mellett még szétszórtan gyümölcsöket is ábrázoltak. Nálunk a mintakönyvek alapján dolgozó művészek elhagyták az elszórt gyümölcs motívumát és a kompozíciót leegyszerűsítették. Feltűnő a gránátalma hűen visszaadó, de a valóságtól eltérő méretű, zöld színre festése, ellentétben az itáliai falfestményeken a természethű érett, piros gránátalma ábrázolásával. 11 A Tavasz utcai zöld gránátalma feltűnésének oka az lehet, hogy a földrajzi sajátosság miatt itt nem érik soha pirossá 12 és így jelezte a festő ezt a helyi jelleget, vagy az, hogy a művész egyáltalán nem látott még gránátalmát. A harmadik képmezőn, a jobb vállán, három zsinóron függő két szőlőkosaras rúddal egyensúlyozó ifjú alakja látható. A rudat a jobb kezével is biztosítja. A rövid, barna fürtökkel kereteit arc enyhén jobbra fordul. A szemöldök, a szem, orr, száj rőt barna színnel kontúrozott. A jobb kar aránytalanul kicsi. Feltűnő még a mellek kihangsúlyozása és szokatlan a zöldre festett, vékonyabb anyagból készült, bő redőzetű kis nadrágot utánzó viselet (subligar) 13 . Baljában egy barnára festett egyszerű fasípot (tibia) tart. 14 A jobb lábára támaszkodik és a bal lábával tánclépésben előrelép. (5—6. kép.) E pompeii freskón Dionysos tartja — nem a vállán — hanem maga előtt két kezével a vékony botot, melyről két kosár lóg le. 15 A rómavárosi 2. sz.-i Naso síremlékén a mennyezeti freskón egy félmeztelen, a vállán egy kosaras rúddal egyensúlyozó ifjú alakja tűnt fel. 16 Pannoniában egyetlen hasonló ábrázolást Baláczapusztáról ismerünk a 2. sz. közepére keltezett szüretelő,kosarat szállító ifjú alakjával díszített freskótöredéket. 17 A keskeny többszörösen kereteit három osztómezőn kétféle kandeláberszerű motívum jelentkezett. Két ízben azonos a minta. A fehér alapon nagyjából kehelyformájú 247
