Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Mivel pedig még a Zsigmond által 1416-ban a Dunáról felszivattyuztatott viz ugyanúgy erre az alsó zwingerszintre jött fel, mint amelyen Zsigmond 1434-ben már közhelyként, emliti (cisterna eis turrim condam ducis Stephani236 néven) a cisterna regia-át, nyilvánvaló: a vizvezeték erre a szintre emelte fel a Duna vizét. A dunai vezeték a keleti oldal zwingerére jött fel; az ólomcsöves bronzcsapos "cisterna regia" ágya a nyugati zwingerben volt. 237 Ugyané szinten a gótikus palota déli előkertjében volt az a Mátyás-Beatrix címeres - mesterséges vizű - diszkut is, amelyet e sorok irója 1950. július 24-től fogva tárt fel. 2: *8 Eszerint ez az alsó - átlag 147, 2 m körüli - szint volt az, ahová 1. a máig meglévő - csigalépcsővel bedugaszolt - középkori vizakna tanúsága szerint; a keleti oldalon - az 1410-es évek óta - feljött a Dunaviz, 2. ahol - a nyugati oldalon - már 1434-ben ott állt a Zsigmond király által említett^ • néhai (Anjou) István herceg tornya melletti - ciszterna. (Albrecht pince, Jégverem)/ E ciszternának középkori vizvezetéke is előkerült. 3. ahol az 1476-ra, vagy közvetlenül az utánra datálható - mesterséges vizellátásu -. . Mátyás-Beatrix kutat megtaláltuk. A déli oldalon. Ezt az alsó zwingert, amely a palota alagsorait három égtáj irányából körülfogja, ilyenformán vizes zwingernek is nevezhetjük. Sőt, ha megnézzük azt a szivattyú-ábrázolást, amelyet akár az eickstadti Konrád Kyeser 1405 évi Bellifortisának rajzai, 239 akár egy 1430. évi müncheni kódex szivattyújának rekonstrukciója mutat be, sajátságos következte-? tésre jutunk. Ezekkel a XIV. század második felében megkonstruált szivattyúkkal már a budai udvarban is bizvást emelhették a vizet az előbb emiitett "vizes zwinger"-ből (147,20 m A. f.) a palota függő kert jenek szökőkutjába. Emelhették e vizet - mint Urbinoban240 _ m ár azidétt is, amikor a palotának e régi (1434-ben már meglévő) ciszternáját csak az összegyűjtött esőviz s nem a felvezetett Dunaviz táplálta. De csakis ugyanez a "cisterna regia" láthatta el vizzel a Nagyudvarnak - ama Pallas Athéné ércalakjával ékes - kútját is. (Saját vize annak sosem volt.) Mivel pedig az István torony még I. Károly királynak s a gótikus palota nyugati szárnya Nagy Lajosnak építkezése, bizvást gondolhattunk arra: ez a - ciszterna feletti, nagy árkádok-tartottá - függőkert éppenugy Anjou-kori épület volt Budán, mint az volt Visegrádon is, 241 Mert vájjon hol lett volna az a királyi viridarium, ahol 1387 husvétvasárnapján az akkoriban megkoronázott Zsigmond király - Alsáni Bálint bíborossal és Kanizsai János kancellárral egyetemben - szövetkezésre és Mária királynő kiszabadítására kapacitálta Pantaleona Barbot, Velencének Budán időző követét? (A viridáriumban való fogadás leírásánál Monací, a követ jegyzője nem emliti, hogy a helyszín Buda-e, vagy Visegrád? Azonban Zsigmond király itineráriumából az derült ki, hogy 1387. év április 4-töl 24-ig Zsigmond Budán volt. A fogadás napja: 1387. ápr. 9. TBp. m. 15 (1963) 122.) Mind erről, mindpedig arról, hogy Barbot, híressé vált jegyzőjének, Lorenzo Monacinak társaságában 1387. április 9-én a királyi kápolnában mise közben fogadta a király, - jegyzője tollával - maga a követ számol be.242 Az pedig nyilvánvaló, hogy Zsigmond - ki alatt a trón ekkor még meg sem melegedett nem építője, hanem csak örököse volt az Anjouk budavári diszkertjének. Ez természetesen jóval előrébb hozná - de korántsem cáfolná - Feuerné Tóth Rózsa Mátyás-kori datálását (1482-84). Mert Budán is megeshetett az, ami Visegrádon. 2 Bizonyos, hogy Zsigmond építészeinek - akár a Nagyudvart, akár a függőkertet ékitette is torzfejes csorgónk - útjában állt ez a szökőkút! És, ha fellapozzuk Buda vizmüves adatait, egyszeribe arra is fény derül: mikor mentek végbe Zsigmond budai vizmüépitései? Az 1416. évi dátumot, SteinpeckHartmann.nürnbergi mester szivattyuépitésének záró évszámát már idéztem. (Ez az építkezés a keleti oldalon ment végbe: ott semmiféle szökőkút nem volt.) 1424-ben Petrus királyi építészt és vizvezető mestert244 emliti Zsigmond Diósgyőrött kiadott oklevele: Kassa városát utasítja, hogy fizessen neki 40 forintot (magistro Petro aqueductori nostro in Buda ). Petrus mester évi fizetése már 1420-ban is 200 forint volt. 24F~ —Ugyanő dolgozott a visegrádi vár munkáin is. Egyideig kétségtelen - ezt vallja Gerevich is-: Péter mester volt Zsigmond főépítésze.246 1434-ből a nagy ciszternát már emiitettem. így tehát az 1416-1434- közötti időszak az, amikor Zsigmond építészei - ha utóbb abbahagyták is, -247 megkezdik a budai palota teljes vízrendszerének átalakítását. Ennek során kerül sor az Anjou-palotához kapcsolódó torzfejes szökőkutunknak lebontására, eltávolítására. 79
