Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Más, - jelen témámmal összefüggő, de attól eltávolodó - kérdés: ha a függőkert Anjoukori, és ez a torzfejes vizköpő volt a szökőkút csorgója - mi került helyébe kidobása (legkésőbb 1440-es évek) után? Ha pedig mégsem itt, hanem a Nagyudvarnak - későbbről ismert - kuthelyén állt, mikor és melyik uralkodó épittette a Pallas Athéné alakjával ékes diszkutat? (Általában Mátyásra gondolnánk. Azonban ezt még Bonfini sem irja. 248 (Meglehet, hogy az ércalakos Pallas-kut is Zsigmond-kori volt, csakúgy, mint Zsigmondnak maga-állitotta bronz szobra. )249 # És még egyet, 1972-75 évi ujabb ásatásaimmal kapcsolatban is, a vizmüvekról! Ha negatívum is, ugy látszik, a palota díszudvarának kútját - a Pallas Athéné alakjával ékes kutat nem a Mátyás-készittette hegyi forrásoknak - a közlekedőedények törvénye alapján működő vize táplálta. Hanem a vári udvar dinai vízszivattyú vitte fel az alsó zwingerekbe a s szűrt Duna vizet. És onnan, a nagy "cisterna regia"-ból szivattyúzták fel ebbe a diszkutba is. (A függőkert diszkutjába is. ) A két szint különbsége hét méter volt. Ugyanis sem 1949-51-ben, sempedig 1961-től az 1972-75. évi ásatásaimig - noha immáron Nyugat-Kelet tengelyben, derékban keresztül ástam már a Várhegyet - sehol sem akadtam annak nyomára, hogy a Szentháromság téri fő ciszternából (ahová Mátyás svábhegyi vezetéke vitt) bármilyen elágazás vitt volna a palotába. Ha lett volna ilyen, el kellett volna érnem 1949-51-ben, a palota Nagyudvarán, a Szárazároknál, a 960-as években a kollégáim és általam nagy gonddal figyelt távfűtési vezeték fektetésekor - a királyi palotától fel a Szentháromság tér ezúttal megtalált ciszternájáig -, majd 1972-ben újra megkezdett palotaásatásom során. Ám ennek sehol semmi nyoma nem volt.250 Mindössze 1949/50-ben találtam a palota mai "Nagyudvarának délkeleti részén egy vaskarmantyukkal összekapcsolt, erősen bolygatott facsöves vizvezetékmaradványt, egy méter takarás alatt ... öt méter hosszan volt követhető. Iránya észak-dél ..."251 Vizvezető ólomcsövek előkerülése 1974-ben Szorosan e témához kapcsolódik egy másik leletünk is. Ezt is a gótikus szobrokkal együtt, 1974 februárjában találtuk; - ugyancsak vizhez, vízvezetékhez tartozik. Kettős - a megsemmisülésig korrodált, ólompestisben kimulófélben levő - vizvezető ólomcső ez. (Ilyen duplacsövű vezetéket hazai anyagunkban csak a római korból ismerek. 252 Annak anyaga azonban cserép, kő-pakolásban.) Ezt a kettős középkori ólom vizvezetőcsövet szobrainkkal, a hypocaustumdugókkal, a szökő kut elemekkel azonos lelőkörülmények közt találtuk. A kettős ólomcsövek hossza 30 cm. Egy-egy cső átmérője 4 cm. Nyilvánvalóan akkor és ott váltak feleslegessé, ahol a szökőkút s a leletegyüttes egyéb darabjai. Ez a lelet némi meglepetést mégis magában rejt. Mérete és jellege ugyanis eltér az eddig talált középkori ólomcsövekétől! Persze nagy statisztikákkal, nagy számok kis törvényeivel itt nem dolgozhatunk. Ezeddig az egész országban mindössze két hiteles középkori ólom vizvezető csövünk van. Az egyiket in situ a budai Várban, mint a "cisterna regia'bői a nyugati várkert felé vezető vízvezetéket ásták ki. 253 Ettől - látnivalóan kisebb kaliberével és - kettős, dupla voltával is - elüt a mi, szobrokkal együtt talált csövünk. 254 És ezzel lassan le is zárhatjuk a szobor-lelőhely vizes emlékeinek sorát. Ólomcsöveink feltehetően összefüggenek a szökőkúttal. Felessé is alighanem akkor váltak, amikor e szökőkutat leszerelték. Feltételesen kapcsolnám ide azokat a kisebb töredékes bronz csövecske-maradványokat, amelyeket a 74/4-es lelőhelyen, a szobrok torzói közt elszórva találtunk. Felmerült bennem: vajon szökőkutunknak belsejében, vagy a vizköpők száján nem ezek a csövecskék szolgáltak-e kiöntőkként? E kérdésre azonban sem igy, sem ugy nem tudtam választ találni. XXX Kéziratom lezártakor, 1975 tavaszán a királyi palota északi zárőfalának főkapujától északabbra, ásatási munkám során feltárásra került az a későközépkori, szépen kövezett, sőt járdával is ellátott ut, amely Buda városából vezetett a királyi palota térsége, a feltehetően Zsigmond által épített főkapu felé.