Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

még kevésbé 1972/74, évi budavári feltárásaim eredményeit, ugy gondoltam; 1416 - a. Buda­vári vízvezeték első irott adata - előtt "a budai várban csorgókut, illetve szökőkút megvaló­sítására lehetőség nem volt. "225 Ma a visegrádi Anjou-analógiák alapján is, Gerevich datá­iásához állok közelebb. Ugy vélem: e kutat az 1370-es években - Nagy Lajos és a királynék palotájának tartozékaként - faraghatták. Mind emellett - még a leletek közös sorsa ellenére is - ugy vélem: szökőkutunk torz­fejei faragóinak {ha a prágai Parierekhez lehetett is köze) gótikus szoborgalériánk remekei­hez semmi köze nem volt. A mi szobrainknak lágy, latin ihletésű könnyed szépségét, eufó­riáját világok választják el a kut vizköpő fejeinek kemény, északi megfogalmazásától. Két » át nem hidalható - művészi zóna ez! 226 De nem osztom azt a nézetet sem, hogy Budán éppen 1385-ben kezdődött volna egy uj épitési hullám. Budán és az országban ekkor - történelmünkben párját ritkitó módon ­királyt, királynét gyilkoltak. Itt legfeljebb Nagy Lajos megrendeléseit fejezhették be (meg a nagy király sírkövének faragását), de mind a királynék, mind az itt lengyelkedő Zsigmond egyébbel voltak foglalatosak, minthogy a vár belső piacára diszkutat faragtassanak. Az, hogy 1386 körül a prágai épitkezések, kőfaragómunkák lelassulnak, semmiképp nem ok arra, hogy budaiak - viharos történetüknek éppen ezekben a legkritikusabb éveiben - induljanak meg. (211. kép) A szökőkút he lye A mi szempontunkból a szökökutnak az 1370-es évekre tehető datálásán kivül annak hajdani helye is igen értékes. Bizonyos ugyanis: e szökőkút szobrainkhoz közel állt és azok elbon­tásával azonos okból, azokkal egyidőben került szemétre. A budai királyi palota és a Vár viz viszonyainak és középkori vizmüveinek valamelyes ismeretében* 227 Jakab Árpád eredményeire is támaszkodva, 228 talán nem tévedek, amikor ugy látom: a budai Várhegy nagyfokú vizszegénysége, de a Várhegy déli végének vizhiánya ellenére is a XIV. század második felében-végén már itt is megvoltak technikai feltételei annak, hegy - akár avizbő polgárvárosi kutakból gravitációs vezetékekkel, akár az 1405-ben már bevált módszerként ismertetett 22 9 kezdetleges szivattyúval - (ha nem is a Dunából, de asr István torony mellett álló "cisterna regia"-bői) vizet emeljenek a palotának cour d'hon­neurén állt szökőkutjába. 23 ^ Ehhez a következőket kell mérlegelnünk: a Várhegy déli végének, tehát a palota közei­távolabbi környákének saját vize nem volt, ciszternája temérdek. A Dunából való viz fel­szivattyuzásának - valamivel korábbi (vor Zeiten) időre utaló - első irott emléke: 1416. (Ekkor Zsigmond király császár Nürnberg adójából ezer rajnai aranyat utaltat ki Hartmann mester nürnbergi rézművesnek (Rotschmidt), aki "vor Zeitén das Wasser in Ofen auf dem Be rg geleitet hat .") 231 A várpalotának felső platóján - tehát a középkori királyi palota szintjén - egyetlen nagy kútja volt* Ez » mint még az 1687 januárjában is felvett Háüy-metszet jól jelzi - a palota díszudvarán, a régi házikápolna bejáratától délebbre állt. Helyét az 1946-61 között végzett ásatások során feltalálni nem sikerült. 1 Oka: a XIX-XX. századforduló építkezései során megsemmisültek maradványai. Pedig kétségte­lenül itt állt a palota központi nagy diszkutja. A szökőkutat a XV. században - Mátyás korá­ban - már Pallas Athéné sisakos alakja diszitette. Ha a fém kutszobor nem is, de tányérja, medencéje még a XVII, szádadban is megvolt; Evlija Cselebi szerint akár harminc ember is elfért volna benne. Volt azonban ennek a felső palotaszintnek egy olyan - mesterséges - toldata is, a Feu­erné által • hitelesített fü ggőkért, amelyen 1687-ben szintén kuthelyet jeleznek. A palota nagy, már 1434-ben is emiitfitt ciszternája pontosan ez alatt a függőkert alatt helyezkedett el. Mivel azonban e függőkertnek kialakítását - esetleg a visegrádi felső terasz Anjou-kori diszkutas függőkertje nyomán - Feuerné XV. századi, Mátyás-kori datálásával szemben nem merem korábbra datálni, 233 a minket érdeklő XIV. századvége egyetlen felső kuthe­lyének a Nagyudvar kuthelyet kell elfogadnunk. És itt említem meg: a palotaásatások során a palota középkori vízellátására - részben a technika-történet iránt való teljes érdektelen­ség okán - soha nem derült fény. Nem került elő a Nagyudvar kútjának még csak nyoma sem. De arra sem irányult kutatás: miképpen került fel a palota legfelső - 155 m körüli ­színtjére az a viz, amelyet a Dunáról a déli kortina un. Vízhordó folyósóján át a délkeleti zwinger aknájában 234 e kortina szintjére - 147, 2 m - emeltek fel? 2 35 78

Next

/
Thumbnails
Contents