Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

még kevésbé 1972/74, évi budavári feltárásaim eredményeit, ugy gondoltam; 1416 - a. Budavári vízvezeték első irott adata - előtt "a budai várban csorgókut, illetve szökőkút megvalósítására lehetőség nem volt. "225 Ma a visegrádi Anjou-analógiák alapján is, Gerevich datáiásához állok közelebb. Ugy vélem: e kutat az 1370-es években - Nagy Lajos és a királynék palotájának tartozékaként - faraghatták. Mind emellett - még a leletek közös sorsa ellenére is - ugy vélem: szökőkutunk torzfejei faragóinak {ha a prágai Parierekhez lehetett is köze) gótikus szoborgalériánk remekeihez semmi köze nem volt. A mi szobrainknak lágy, latin ihletésű könnyed szépségét, eufóriáját világok választják el a kut vizköpő fejeinek kemény, északi megfogalmazásától. Két » át nem hidalható - művészi zóna ez! 226 De nem osztom azt a nézetet sem, hogy Budán éppen 1385-ben kezdődött volna egy uj épitési hullám. Budán és az országban ekkor - történelmünkben párját ritkitó módon királyt, királynét gyilkoltak. Itt legfeljebb Nagy Lajos megrendeléseit fejezhették be (meg a nagy király sírkövének faragását), de mind a királynék, mind az itt lengyelkedő Zsigmond egyébbel voltak foglalatosak, minthogy a vár belső piacára diszkutat faragtassanak. Az, hogy 1386 körül a prágai épitkezések, kőfaragómunkák lelassulnak, semmiképp nem ok arra, hogy budaiak - viharos történetüknek éppen ezekben a legkritikusabb éveiben - induljanak meg. (211. kép) A szökőkút he

lye A mi szempontunkból a szökökutnak az 1370-es évekre tehető datálásán kivül annak hajdani helye is igen értékes. Bizonyos ugyanis: e szökőkút szobrainkhoz közel állt és azok elbontásával azonos okból, azokkal egyidőben került szemétre. A budai királyi palota és a Vár viz viszonyainak és középkori vizmüveinek valamelyes ismeretében* 227 Jakab Árpád eredményeire is támaszkodva, 228 talán nem tévedek, amikor ugy látom: a budai Várhegy nagyfokú vizszegénysége, de a Várhegy déli végének vizhiánya ellenére is a XIV. század második felében-végén már itt is megvoltak technikai feltételei annak, hegy - akár avizbő polgárvárosi kutakból gravitációs vezetékekkel, akár az 1405-ben már bevált módszerként ismertetett

22

9 kezdetleges szivattyúval - (ha nem is a Dunából, de asr István torony mellett álló "cisterna regia"-bői) vizet emeljenek a palotának cour d'honneurén állt szökőkutjába.

23

^ Ehhez a következőket kell mérlegelnünk: a Várhegy déli végének, tehát a palota közeitávolabbi környákének saját vize nem volt, ciszternája temérdek. A Dunából való viz felszivattyuzásának - valamivel korábbi (vor Zeiten) időre utaló - első irott emléke: 1416. (Ekkor Zsigmond király császár Nürnberg adójából ezer rajnai aranyat utaltat ki Hartmann mester nürnbergi rézművesnek (Rotschmidt), aki "vor Zeitén das Wasser in Ofen auf dem Be

rg geleitet hat

.")

231 A várpalotának felső platóján - tehát a középkori királyi palota szintjén - egyetlen nagy kútja volt* Ez » mint még az 1687 januárjában is felvett Háüy-metszet jól jelzi - a palota díszudvarán, a régi házikápolna bejáratától délebbre állt. Helyét az 1946-61 között végzett ásatások során feltalálni nem sikerült. 1 Oka: a XIX-XX. századforduló építkezései során megsemmisültek maradványai. Pedig kétségtelenül itt állt a palota központi nagy diszkutja. A szökőkutat a XV. században - Mátyás korában - már Pallas Athéné sisakos alakja diszitette. Ha a fém kutszobor nem is, de tányérja, medencéje még a XVII, szádadban is megvolt; Evlija Cselebi szerint akár harminc ember is elfért volna benne. Volt azonban ennek a felső palotaszintnek egy olyan - mesterséges - toldata is, a Feuerné által • hitelesített fü

ggőkért, amelyen 1687-ben szintén kuthelyet jeleznek. A palota nagy, már 1434-ben is emiitfitt ciszternája pontosan ez alatt a függőkert alatt helyezkedett el. Mivel azonban e függőkertnek kialakítását - esetleg a visegrádi felső terasz Anjou-kori diszkutas függőkertje nyomán - Feuerné XV. századi, Mátyás-kori datálásával szemben nem merem korábbra datálni,

233 a minket érdeklő XIV. századvége egyetlen felső kuthelyének a Nagyudvar kuthelyet kell elfogadnunk. És itt említem meg: a palotaásatások során a palota középkori vízellátására - részben a technika-történet iránt való teljes érdektelenség okán - soha nem derült fény. Nem került elő a Nagyudvar kútjának még csak nyoma sem. De arra sem irányult kutatás: miképpen került fel a palota legfelső - 155 m körüli színtjére az a viz, amelyet a Dunáról a déli kortina un. Vízhordó folyósóján át a délkeleti zwinger aknájában

234 e kortina szintjére - 147, 2 m - emeltek fel?

2

35 78