Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Mivel sem a szobrok feltárását nem fejeztük be, de még a restaurálás s az anyag morzsáinak válogatása is napról napra uj és uj meglepetéseket rejteget, pillanatnyilag be kell érnünk e mostani, vázlatos - és korántsem végleges - tájékoztatással. A mostani felsorolás sorrendjét ° tisztán technikai adottságok - a feltárás, restaurálás, a pillanatnyi elhelyezés, a leltárbavétel egymásutánja - szabta meg. Ennek az ideiglenes sorrendnek tehát semmilyen köze nincs módszertani, stiluskritikai meggondolásaimhoz. De nincs köze a szobrok egyes csoportjainak egymáshoz tartozásához sem. Mivel előzetes jelentésnek gyors rögzítéséről van szó, munkaközi tájékoztatásról, megesik, hogy nagyjából homogén s egymástól korban sem távoli szoborgalériánknak egyes egyedei közé - két esetben - a környéken talált - ide nem tartozó - torzók is kerülnek. Sőt: szobraink közt soroljuk fel az egyik, női fejecske másával ékes gyámkövünket is. Ezúttal tehát elsődleges feladatomnak a lehető leggyorsabb előzetes közlést tartottam. És mivel sem a feltárás, sem a restaurálás nem ért véget, a most közölteknél részletesebb elemzésre csak később keríthetek sort. Mostani leltárszerü felsorolásunknak két csoportja közül az első szakaszban egészalakos szobrainknak torzói foglalnak helyet. Másodikba a letört fejeknek ép és tört darabjai kerülnek. *31 A további ásatások, a restaurálás előrébb haladása bizonyos, hogy módosítja majd mind az értékelő munka eredményeit, mind a számszetfüséget. Torzóinknak mind gazdagabb képi - fénykép és rajz - anyagát igyekeztem munkámhoz mellékelni. Sajnos azonban, különféle torlódások miatt nem került sor egyes détailok - igy a hajak, bajszok, szakáilak megmunkálásainak - részletesebb összehasonlítására sem. 132 Ezeknek elvégzése is gazdagítja majd a most felvázolt képet. Szoboranyagunk leírása során a mostani számozás egykori szobor-egységeket kivan meghatározni. A harmincnyolc szobor-torzó egységet jelez, nem szükségképpen szobrot. Vagyis a számozásom nem azt jelenti: X önálló szobor volt (plusz még Y olyan további szobor, amelynek csak feje maradt meg), hanem csupán azt: ezidőszerint - amikor még sem a feltárás, sem a restaurálás nem ért véget - X + Y olyan egységet kell figyelembe (és leltárba) vennem, amely egy-egy önálló alkotásra utal. Megeshet, hogy egyes - ma még önálló szoborra utaló darabok - fejek, kezek, talapzatok, cimertárcsa töredékek - összeállnak, azonosulnak, s igy szobor galériánknak végleges száma erről a jelenlegi 62-es számról lecsökken. Felsorolásomban az egyes töredékeknél nem tettem ki a torzó jelzést. Mivel kivétel nélkül valamennyi torzó, inkább az "ép" jelző kitételét véltem helyesnek. 1. Alakos gyámkő (I. ) Az atlasz jobb kezével bal lábszárát fogja. A bal lábszár és a jobbkar tőből letört, egyes darabjai megvannak. A gyámkő alakjának letört - jelenleg még vissza nem ragasztott - balkarján ugyanolyan, buggyot vető kézelő, mint amilyent a 29. és a 19. sz, szobor karján láttunk. Alakunk balkezével szakállát érinti. Állán, szakállában a letört ujjak nyoma. Az egész testet gazdagon redőzött köpeny borítja. Válla behajlik a nyolcszegletes plintosz alá. Utóbbinak -az elvben- nyolcszegletü talapzatnak ehelyt csak öt sikja látszik. A fal felé eső hatodiknak és hetediknek csak indítását látjuk. Nyolcadik zárósikja beleesik a falba. A talapzat homloklemezét - a gyámkő alakjának feje mögött - kivésték. 46