Budapest Régiségei 24/3. (1977)

FÜGGELÉK - Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet restaurálása 211-215

sek is figyelembe veendők, a valaha elhelyezett szobrok és a királyi kofa ragom ühely szerepének vonatkozásában. A restaurálási munkának van egy leiró kötelezettsége is, a dokumentálás. Feljegyeztük torzóink méreteit, leirtuk a meglevő töredékeket, a faragástechnikát, a károsodások jellemzőit és a festésmaradványokat. Feljegyzésre került minden szobortorzó és faragványcsoport nagyobb és kisebb töredékeinek a száma, a ragasztások megerősítések és retusok technológiai adatai mellett az ásatás utáni állapotból indulva a tisztitások módszere, és a festés, valamint kő-konzerválások anyagainak leírása. Ez adatok és a részletes szakvélemények 208 oldalnyi leírást jelentettek. A dokumentációhoz mellékelt fényképek száma 1 274. Tekintettel arra, hogy a budavári ásatások a szoborlelettel kapcsolatban csak akkor tekinthetők befejezettnek, ha a szoborlelet lelőhelye mellett lévő ideiglenes ut területét is feltárják. A restaurálás munkája nem volt független a múzeumi bemutatástól, a kiállitásrendezéstől sem. Szobortorz óknak múzeumi kiállítására sok jó és kevésbé szerencsés megoldást láthatunk Európa múzeumaiban, ahol mindig figyelembe vették a plasztika anyagát és mi is ezt tettük, mert más a márvány, és más a puhamészkő. Több olyan szobortorzónk van, amelynek lába és talplemeze hiányzott, tehát ezek csak ugy voltak kiállíthatok, hogy feltámasztottuk őket. Szobraink kőanyagának törés es nyírószilárdsága oly csekély, hogy a törés felületükön kell hogy álljanak, és véglegesen nem építettük össze az alátámasztást a plasztikával. Az egész leletegyüttesből nem minden töredék került kiállításra, annak ellenére, hogy ezek között művészi faragványok is vannak. Több száz faragott kőtöredék egy e célra szolgáló tanulmányi raktárba került, mert a szobrok régészeti lelőhelyére létrejöttének előzményeit, okait és körülményeit csak minden részlet figyelembevételével lehet egyértelművé tenni.