Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
314. A mi szobraink nőalakjai között ugyan nincsenek ilyen divat-ábrázolások, de más műalkotásokon látjuk: a XIV. század hölgyei is szivesen viselték ezeket az - ékszerszámba menő - diszöveket. 315. Kéziratomat 1975. júliusában zártam le. 316. A miénkkel analóg fogasvésős megmunkálás pl. a Louvre egyik síremlékről való XIV. századi női szoborfején. M. Aubert, i. m. 338. 317. Budapest története II. Budapest 1973, 255. 318. Ehelyütt, menetközben irt, előzetes jelentésről lévén szó, néhány apróbb elemzéssel adós maradtam. De igy is felhivom a figyelmet a 16, 17. és 20. sz. szobrunk ingének - cottejának - gyűrt szegélyére. Jellemző sajátsága a 14, 18, 19, 22. sz. lovagalak fegyverkabátjának hasitott ujja is. Külön tanulmányt - nagy rajz és fotódokumentációt igényel - a hajak és szakáilak, bajuszok megfaragásának vizsgálata is. 319. Zolnay L. -Szakái E. : A budai gótikus szoborlelet. Corvina, Budapest 1975, 40-49. 320. A szobrász-műhely, selejtszobrok etc. elméletekkel kapcsolatban ezúttal csak egy logikai ellenvetést teszek. Ha az általam megtalált galéria - a maga mintegy Öt tucatnyi szobrával - egy nagy szobrászmühelynek afajta selejtraktára lenne, - a fejek egy réssé pedig holmi képfaragói vizsgadarab, "remek" - hol van egyetlen egy is azokból a szobrokból, amelyeket valóban átvettek, elfogadtak? De, azt hiszem, ezzel az elmélettel felesleges is foglalkoznom. Műhely szükségképpen volt. Itt faragták a szobrokat. Itt is javitották őket. Sőt elképzelhető: az átépítés kezdetén egy ideig - a repozició reményében - itt is tárolták őket. Az azonban, hogy e szobrok raktári áruk lettek volna, illuzórikus feltevés. Kisérő leleteik kivételnélkül a királyi palotából, annak bontásából valók, s ez vonatkozik magukra a szobrokra isTMás kérdés: került-e sor végleges felállításukra? 321. A timpanon Saulus jelenetét egyes kutatók a magyar Kolozsvári testvérek munkásságával kötötték össze. Én ezt nem érzem meggyőzőnek. 322. A Parierek világa valóban behálózta az egész felnémet területet. Zwettl, ft bécsi Stefanskirche kórusa (1340, Albrecht herceg alatt) egyaránt a gmtindi előképekből táplálkozott. Ugyanígy a prágai plasztika gyökerei is ide nyúlnak vissza. Regensburg« Bécs, Ulm, Breslau, Freiburg, Nürnberg mind összefügg egymással s a Perlerekkel * W. Pinder: Die deutsche Plastik. I. Wildpark-Potsdam 1924, 66. - A Parierek és Magyarország kapcsolatát Horváth H. és Gerevich L. igyekezett tisztázni. Utóbbi: Középeurópai királyi műhelyek a XIV. században és a későgótika. Épités- és Közlekedéstudományi közlemények 2 (1959) 491-534. 323. Hoffmann E. : A Bécsből hazakerült műkincsek kiállitása a Nemzeti Múzeumban. Magyar Művészet (1933) # 290. 324. Dr. Entz Géza szives volt figyelmem felhívni az amiensi székesegyház külső szobordíszére. Itt a püspök, az uralkodó családja s a védőszentek együtt fordulnak elő; tárapilléreken, baldachinok alatt, gyámköveken állnak. - Látva világi alakjainknak összefüggéseit - urak és heroldok -, rokonabbnak érzem a párizsi s a bécsi szobrok programját ! (Z. L. ) 325. A körmöcbányai s a pozsonyi ujabb leletek képét Balassa Géza tanár barátomnak köszönhetem (Besztercebánya). - Mintha valamilyen kapcsolat érződnék a Curia Civitatis monumentális fejei s a budai szentkirályok, meg a nürnbergi kut apostolfejei (W. Pinder, í. m. 129. ) és a krakkói Szent Kristóf ház Kristóf feje között. 326. A frank művészet - adott esetben Nürnberg - és Buda művészeti kapcsolatairól Csemegi J. : A budavári főtemplom. Budapest 1955, 101. 327. Horváth H. : A Fővárosi Múzeum kőenüéktárának leiró lajstroma. Budapest 1932, 15. 328. Vajmi rossz kifejezés! Aki "megelőzi saját korát", az már a jövő stílusát teremti! 329. Apostol vagy próféta-torzó: 10. (A 25, 26, 28, 31, 33, 35, 36, 37, 55, 56. sz.) Szent nőalak: 2 (30, 32) Kis herold: 5 (23, 24, 29, 34, esetleg 27. sz. ) Nagy herold: 2 (7, 40. sz. ) 142
