Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Fegyverkabátos lovag: 7 (10, 11, 14, 17, 18, 21, 22. sz. ) Köpenyes lovag: 3 (4, 8, 13. sz.) 330. Tartósságára s több kézre félreérthetetlenül utalnak egyes torzóink sajátosságai. Ezek nem is tematikus hasonlóságok, hanem a technika, a megfaragás hasonlóságai, illetve eltérései. 331. Egy ilyen királyi műhely működésének valamivel későbbi klasszikus példája Pozsony. L. erről: Szűcs J. : A középkori épitészet munkaszervezetének kérdéséhez. Budapest Régiségei 18 (1958) 331. 332. (Feltehetően Zsigmond 1410-el kezdődő budai építkezéséi, pálotabontásai, bővitése során emelik le szobrainkat a helyükről. 333. Nem céhmester, hanem királynéi épitésvezető Nagy Lajos édesanyjának, Erzsébet királynénak épitőmestere is ("procurator operum domine regine ... senioris"). Kumorovitz L. B. : Idősb Erzsébet királyné épitkezéseinek történetéhez. Tanulmányok Bp. múltjából 17 (1966) 14, 21. (1374 év). 334. Szűcs J., i. m. 331. 335. Ezt az állitást-az Anjou kor végére datálást - kizárásos alapon is indokolhatjuk. Meglehet, hogy a szobrok - vagy egy részük- tán már Mária királynő idejére készült el. Azonban bizonyos, sem Mária sem Kis Károly féléves uralma, sem Zsigmond trónraléptének kezdeti évei (amikor annyit volt az országtól távol és majdnem annyit ült börtönben, mint trónon), nem adják meg egy ilyen monumentális épitkezés és épületdekorálás gazdasági, politikai hátterét. Általában a befejezettség ténye a lényeges ! Két alakos konzolunk (1. és 2„ sz. ) pompásan mutatja: szobraink nem csupán művészi alkotások, hanem épületplasztikai diszek. - Azok figyelmét, akik a priori Zsigmond korára datálják együttesünket, arra hivom fel: Zsigmond sosem fejezte b

e budai épitkezéseit. Márpedig a szobrászi disz befejezett épületeket'ékit. 336. Balogh J. : A budai királyi várpalota rekonstruálása a történeti források alapján.Müvészettörténeti Értesitő 1 (1952) 34. - Balogh Jolán müve leírásakor még nem volt ismeretes a jelentős méretkülönbség a keskeny keleti s a széles nyugati szárny között, de még a hypocaustum feltárása sem volt értelmezett és publikált. 337. Ennek argumentumait kifejtettem a hypocaustum s a szökőkút maradványokkal kapcsolatban, e munkám II. részében. A nyugati szárnynál egyébként I. Albrecht osztrák herceg (1281-1307) és Nagy Lajos (1342-82) dénára is felszinre került. 338* A keleti szárny teremsorának belvilága fele a nyugatiénak. A déli részeken, az Istvántoronyhoz csatlakozó szálakban viszont nem volt akkora fogadó, mint amelyet 1383 májusában, Mária királynő fogadásával kapcsolatban emlitenek. (Erről Márki S: Anjou Mária, Magyarország királynéja. Budapest 1885, 176.) Ekkor az esztergomi, kalocsai, zárai és spalatói érseken kivül az országnak húsz püspöke jelent meg -s Garai Miklós nádorral élén ott volt az országbiró, a horvát bán, Macsó bánja, a tárnok-, főpohárnok-, főajtónállő-, főétekfogó-, főlovász mester, temérdek főember és báró. Ha az Anjou palota csupán akkora lett volna, mint az Istvántoronyhoz csatlkozó U alaprajz, akkor a királynő a szabad ég alatt kellett volna, hogy fogadja főpapjait s báróit. 339. Gerevich L. : A budai vár feltárása. Budapest 1966, 276-278. A szerző - s nyomán Bertalan Vilmosné - a Mária Magdolna templom kapuját s a Mátyás templom déli kapujának épitéskezdetét is eme János mesternek tulajdonítja. - A Mária kapu épitését Csemegi József 1370 és 1384 közé teszi. Csemegi J. : A budavári főtemplom. Budapest 1955, 50-52. -Gerevich feltételezi, hogy e János mester "valamikor a század - a XIV. század - első évtizedében születhetett". Lm. 281. -Eszerint hatvan-hetven esztendős korában faragja a régibb ásatás szobrászati vezérletét,a leánykafej es gyámkövet s nyolcvan körül ballag a Mária kapu, a Mária Magdolna egyház kapuja épitésekor. (Ld. Gerevich L. i. m. 329. lap, DC. tábla: a szerző itt két női fej-szobor mesteréül vallja eme Johannes lapicidát! ) A János mesterről szőtt legenda arra int: sose kapcsoljunk össze mestermüvet mesternéwel -, ha arra kellő s elegendő bizonyítékunk nincs. 143