Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

A forrásmészkő takarót a csőfektetések végett ásott árkok feltárásában a régi Honvédelmi Minisztérium Disz téri homlokzata előtt és az épület alatt, valamint tovább a Várszinház homlokzata előtt, és az épület alatt, valamint tovább a Várszinház homlokzata előtt,majd a Sándor palota nyugati és déli homlokzata előtt is folyamatosan követni tudtam. A régi Honvédelmi Minisztérium épületének Disz téri homlokzata előtt, valamint az épület alatt az édesvizi mészkő tömött, benne egymástól elszigetelt, jórészt eltömött üregek is mutatkoztak. Tovább dél felé, a Várszinház homlokzata előtt, majd a Szent György téren, a Sándor palota nyugati és déli homlokzata előtt az édesvizi mészkő laza szerkezetűvé válik, mállékony, kézzel szétmorzsolható, tavi üledék jellegű, szemmel láthatóan nagyobb mennyiségű lösz-szerű, finom homokot tartalmaz és benne csigák is láthatók. A Sándor palota déli homlokzata és a Várpalota északi homlokzata előtti árkokból vett mintákban Pelikán Pál geokémikus a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumában 15%, illetve 18 % oldhatatlan maradékot mutatott ki, amelynek szines nehézásvány frakciójában mintegy 30-30 %-kal gránát és amfibol. Ez azt valőszinüsiti, hogy a finom törmelékes anyag szélhordta Duna-homok eredetű. Véleményem szerint itt. egy mésztufagát által visszaduzzasztott tetaráta-töban kialakult tavi üledékkel állunk szemben, ahol a folyamatosan telepedő mészüledékbe nagyobb mennyiségű szélhordta, lösz-szerü, finom Duna-homok hullott. Vizsgálataim során megtaláltam a tó peremét alkotó tömör mésztufagátat is; ez a Várpalota mai északi fala előtt húzódó árok északi oldalát képezi. E mésztufagátról mintegy négyméteres lépcsőn zuhogott valaha a viz a következő szintre, amely a Várpalota északi udvarának felel meg. (A régészeti ásatások során az Anjou-kori szobrok is itt kerültek elő. ) A mésztufagát peremének felső szintjét a középkori kaputorony bejáratának oszlopcsonkjai mellett bolygatatlan felszínnel észlelhettem, s megállapításom szerint annak tengerszint feletti magassága 158, 5 m körül van. Egyébként a közelmúlt években azzal, hogy a Várpalota északi szárnyát nyugati irányban bővitették,az épület uj észak-nyugati sarkának alapozásakor a mésztufagátba az épitőknek bele kellett faragniok és igy egy közel négy méteres feltárást, metszetet kaptunk az épület sarka mellett. Itt jól szemlélhetők az édesvizi mészkő egymásra települt keményebb és lazább szerkezetű rétegei. A mésztufagát tövében, a Várpalota északi homlokzata előtt húzódó, már emiitett szárazárok alján, illetve oldalában 3-3,5 m-rel a Szent György tér felszine alatt pizolit tömeget találtam. E gömbhéjas szerkezetű, nem egészen szabályos, mogyorónyitól a tyúktojás nagyságig előforduló, golyó-szerű borsókőképződmények is laza szerkezetűek, mállékonyak és szemmel is jól láthatóan finom homokszemeket tartalmaznak. Kialakulásukat a mésztufagátről lehulló vizesés által az alsóbb szint vizében létrehozott örvényléssel magyarázom. A mésztufagát pereme alatt déli irányban tereplépcső következik 3, 5 - 4 m szintkülönbséggel, ezen zuhogott valaha alá a várhegyi karsztos hévforrás vize. A mésztufagát peremének felső szintjét - mint emiitettem - a kapuoszlopok csonkjainál 158, 5 m-ben állapitottam meg. A mésztufagát alatti szint, a Várpalota udvarán feltárt édesvizi mészkő takaró bolygatatlan természetes felszine 154 - 155 m körüli tengerszint feletti magasságban helyezkedik el és csekély lejtéssel, kisebb-nagyobb egyenetlenségekkel egészen a Várpalota déli homlokzatának alapjáig, a középkori István toronyig húzódik, ahol a forrásmészkő takaró déli irányban végetér. A mészkőtakaró nemcsak a Várpalota udvarán, de az épületek alatt is kimutatható, igy a középkori királyi kápolna, és az úgynevezett királypincék alapjaiban is. A Várpalota udvarán az édesvizi mészkőbe őskori és középkori üregek mélyülnek, némelyik 8 - 10 m mélységig is, de még e gödrök talpát is. forrásmészkő képezi. Vizsgálataim eredményei lehetővé tették a Várpalota déli szárnya alatt mélyített fúrások adatainak átértékelését is. A fúrások értékelői ugyanis - nem tudva arról, hogy édesvizi mészkőben fúrnak - ezekben a szintekben més.zkőtörmeléket, vagy egyszerűen kőtörmeléket jegyeztek be a furásnaplókba. Az általam vizsgált feltárások fényében az emiitett furásnaplókban szereplő mészkőtörmelék, illetve kőtörmelék megnyugtatóan édesvizi mészkőnek értelmezhető. 1. A Várpalota délkeleti szárnyában - nem messze a középkori királyi kápolnától - lemélyitett 245. számú fúrás 154,47 m tengerszint feletti szintről indul, 2 m vastag feltöltés után betonburkolatu közmüalagutat harántol, majd 5, 3 m-től 13, 9 m-ig "kőtörmelékes feltöltésiben (értsd édesvizi mészkőben), majd a fúrás talpáig, 40 m-ig budai márgában halad. A fúrás során viz nem jelentkezett. 2. A'Várpalota C épületszárnya alatt 154,4 m-es szintről inditott fúrás 1, 2 m-ig feltöltésben, majd 5,8 m-ig n

mészkőtörmelék"-ben (édesvizi mészkőben), onnan a fúrás tal12