Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

A forrásmészkő takarót a csőfektetések végett ásott árkok feltárásában a régi Honvé­delmi Minisztérium Disz téri homlokzata előtt és az épület alatt, valamint tovább a Várszin­ház homlokzata előtt, és az épület alatt, valamint tovább a Várszinház homlokzata előtt,majd a Sándor palota nyugati és déli homlokzata előtt is folyamatosan követni tudtam. A régi Honvédelmi Minisztérium épületének Disz téri homlokzata előtt, valamint az épület alatt az édesvizi mészkő tömött, benne egymástól elszigetelt, jórészt eltömött üre­gek is mutatkoztak. Tovább dél felé, a Várszinház homlokzata előtt, majd a Szent György téren, a Sándor palota nyugati és déli homlokzata előtt az édesvizi mészkő laza szerkezetűvé válik, mállékony, kézzel szétmorzsolható, tavi üledék jellegű, szemmel láthatóan nagyobb mennyiségű lösz-szerű, finom homokot tartalmaz és benne csigák is láthatók. A Sándor palota déli homlokzata és a Várpalota északi homlokzata előtti árkokból vett mintákban Pelikán Pál geokémikus a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumában 15%, illetve 18 % oldhatatlan maradékot mutatott ki, amelynek szines nehézásvány frakciójában mintegy 30-30 %-kal gránát és amfibol. Ez azt valőszinüsiti, hogy a finom törmelékes anyag szélhordta Duna-homok eredetű. Véleményem szerint itt. egy mésztufagát által visszaduz­zasztott tetaráta-töban kialakult tavi üledékkel állunk szemben, ahol a folyamatosan telepedő mészüledékbe nagyobb mennyiségű szélhordta, lösz-szerü, finom Duna-homok hullott. Vizsgálataim során megtaláltam a tó peremét alkotó tömör mésztufagátat is; ez a Vár­palota mai északi fala előtt húzódó árok északi oldalát képezi. E mésztufagátról mintegy négyméteres lépcsőn zuhogott valaha a viz a következő szintre, amely a Várpalota északi udvarának felel meg. (A régészeti ásatások során az Anjou-kori szobrok is itt kerültek elő. ) A mésztufagát peremének felső szintjét a középkori kaputorony bejáratának oszlop­csonkjai mellett bolygatatlan felszínnel észlelhettem, s megállapításom szerint annak ten­gerszint feletti magassága 158, 5 m körül van. Egyébként a közelmúlt években azzal, hogy a Várpalota északi szárnyát nyugati irányban bővitették,az épület uj észak-nyugati sarkának alapozásakor a mésztufagátba az épitőknek bele kellett faragniok és igy egy közel négy mé­teres feltárást, metszetet kaptunk az épület sarka mellett. Itt jól szemlélhetők az édesvizi mészkő egymásra települt keményebb és lazább szerkezetű rétegei. A mésztufagát tövében, a Várpalota északi homlokzata előtt húzódó, már emiitett szá­razárok alján, illetve oldalában 3-3,5 m-rel a Szent György tér felszine alatt pizolit tö­meget találtam. E gömbhéjas szerkezetű, nem egészen szabályos, mogyorónyitól a tyúk­tojás nagyságig előforduló, golyó-szerű borsókőképződmények is laza szerkezetűek, mállé­konyak és szemmel is jól láthatóan finom homokszemeket tartalmaznak. Kialakulásukat a mésztufagátről lehulló vizesés által az alsóbb szint vizében létrehozott örvényléssel magya­rázom. A mésztufagát pereme alatt déli irányban tereplépcső következik 3, 5 - 4 m szintkülönb­séggel, ezen zuhogott valaha alá a várhegyi karsztos hévforrás vize. A mésztufagát pere­mének felső szintjét - mint emiitettem - a kapuoszlopok csonkjainál 158, 5 m-ben állapitot­tam meg. A mésztufagát alatti szint, a Várpalota udvarán feltárt édesvizi mészkő takaró bolygatatlan természetes felszine 154 - 155 m körüli tengerszint feletti magasságban he­lyezkedik el és csekély lejtéssel, kisebb-nagyobb egyenetlenségekkel egészen a Várpalota déli homlokzatának alapjáig, a középkori István toronyig húzódik, ahol a forrásmészkő ta­karó déli irányban végetér. A mészkőtakaró nemcsak a Várpalota udvarán, de az épületek alatt is kimutatható, igy a középkori királyi kápolna, és az úgynevezett királypincék alapjaiban is. A Várpalota udva­rán az édesvizi mészkőbe őskori és középkori üregek mélyülnek, némelyik 8 - 10 m mély­ségig is, de még e gödrök talpát is. forrásmészkő képezi. Vizsgálataim eredményei lehetővé tették a Várpalota déli szárnya alatt mélyített fúrá­sok adatainak átértékelését is. A fúrások értékelői ugyanis - nem tudva arról, hogy édes­vizi mészkőben fúrnak - ezekben a szintekben més.zkőtörmeléket, vagy egyszerűen kőtör­meléket jegyeztek be a furásnaplókba. Az általam vizsgált feltárások fényében az emiitett furásnaplókban szereplő mészkőtörmelék, illetve kőtörmelék megnyugtatóan édesvizi mész­kőnek értelmezhető. 1. A Várpalota délkeleti szárnyában - nem messze a középkori királyi kápolnától - le­mélyitett 245. számú fúrás 154,47 m tengerszint feletti szintről indul, 2 m vastag feltöltés után betonburkolatu közmüalagutat harántol, majd 5, 3 m-től 13, 9 m-ig "kőtörmelékes fel­töltésiben (értsd édesvizi mészkőben), majd a fúrás talpáig, 40 m-ig budai márgában ha­lad. A fúrás során viz nem jelentkezett. 2. A'Várpalota C épületszárnya alatt 154,4 m-es szintről inditott fúrás 1, 2 m-ig fel­töltésben, majd 5,8 m-ig n mészkőtörmelék"-ben (édesvizi mészkőben), onnan a fúrás tal­12

Next

/
Thumbnails
Contents