Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

épitmény K-i részén, az építménytől É-ra, az alapozási gödör É-i oldalának további szélesítésének helyén elvégzett leletmentésre vonatkoznak. A gázcsőárok Ny-i felében a homokköves járószint és a sóderrel kevert szint tovább fut É felé. (Előzményét ld. K-K/1 metszetnél. ) A gáz cső-árok K-i végében ÉD-i irányú alapfal maradvány jelentkezett, sőt az alapozási gödör É-i oldalának szélesítése során ujabb valószínűleg korai ÉD-i irányú alapfal maradványokat szint nélkül, továbbá egy 30 cm vastag terrazzopadló maradványt figyelhettünk meg. Mindezek a leletmentési adatok a négynyílású alapfallal rendelkező épülettől É-ra húzódó további belső tereket és épületmaradványokat dokumentálják. Az eredmények Az uj Óbudai üzletközpont területén előkerült négynyílású alapfallal rendelkező épitmény funkciójára vonatkozóan több vélemény alakult ki. Felvetődött az a gondolat, hogy őrtorony lehetett. Viszont, ha a burgu

s alaprajzokat átnézzük^ nem találunk analógiát arra, hogy az alapfalak között nyilasok lennének. Ennek ellenére az őrtorony jelenléte még a táborok feladása utáni időszakban is elképzelhető lenne ezen a szakaszon, de a budapesti római kori őrtornyok láncolata a limesut mentén helyezkedett el,

10 igy a kialakult topográfia megcálfolja ezt a feltevést. Felmerült az a gondolat is, hogy egy vizitoronnyal állunk szemben, amilyent a noviomagusi tábor alaprajzában megfigyelhettünk. •*••*• Óbudán ez a lehetőség jobban elképzelhető, de a táboron belüli elhelyezése, mérete megdöntötte ezt a hypotézist is. Az alapozási gödörben megfigyelt régészeti jelenségek a jelenlegi adatok szerint topográfiailag a Domitianus-kori legióstábor délnyugati felületén húzódnak. ^ A későbbi légióstábor védmüveit nyugatabbra helyezték át a II. század első évtizedeiben, valószínűleg a Duna és ezzel együtt a talajvíz szintjének emelkedése miatt. *3 1972-ben napvilágra kerültek a Pacsirta utcában a porta principalis dextra

14: és a Kórház u. 7.SZ. alatt a porta praetoria*5 maradványai. A táborkapukon általában keresztül haladó fő utvonalak az ÉD-i irányú via principalis és a KNy-i irányú via praetoria kereszteződése az Óbudán építendő üzletközpont alapozási gödrének felületére esik. Tehát a gromának^ itt kellett lennie. A Flórián téri thermae maiorest-^ a II. század elején kezdték építeni. A tábor alaprajzok alapján is egymás mellett kellett lennie a principiának és a praetoriumnak.18 Mindezek alapján elméletben a principia K-i része az alapozási gödör középső részétől Ny-ra eső felületen jelölhető ki. Óbudán az üzletközpont alapozási gödrében csak néhány helyen sikerült megfigyelnünk a kora Flavius-kor régészeti jelenségeit, melyek járószint (C-C/l metszet 10. réteg, E-E/l metszet 3/b réteg), illetve fal formájában jelentkeztek. (E-E/l metszet "A" fal korábbi része. ) A Domitianus-kori legióstábor DNy-i felületéhez tartozhatott a döngölt agyagos járószint (C-Ci metszet 7. réteg, D-D/1 metszet 6) a réteg, E-E/l metszet 3/a rétege, földnyelv 8. rétege és a C-C metszetben a "C" fal korábbi része a "D" fallal együtt, és az E-E/l metszetben az "A" fal felső része a B-C fallal együtt. Ezek is tanúsítják, hogy a Domitianus-kori tábor Ny-i védmüvei feltehetően nyugatabbra helyezkednek el. A Traianus - Hadrianus-kori legióstábor principiájából egy udvar topográfiai helyzete is tisztázódott. A 90 cm széles K-i alapfalra a négynyílású alapfallal rendelkező épülettől Ny-ra lévő külső É-i alappillért építették a Severus-korban. Az udvar É-i alapfalát 2 m szélességben az ÉK-i sarok mutatja egyértelműen, Ny felé futásának maradványát a K-K/1 metszet tanúsítja. Az udvar Ny-i falát az 1.40 m széles kiszedett alapfal képezhette (96.kép), melyet három helyen is dokumentálhattunk. (A-A/1, K-K/1 metszetben és az É-i kis szelvényünkben. ) Az udvar D-i falát a kb. 1 m széles Traianus-Hadrianus-kori kiszedett fal alkothatta (C metszet "D" fala), az udvar DK-i végét a Severus-korban átépítették.Feltűnő az, hogy az udvart határoló négy fal vastagsága különböző, de ezek párhuzamosak, illetve derékszögben metszik egymást. A falvastagságok különbözőségét abban láthatjuk, hogy a K-i oldalon a Domitianus-kori alapfalra építkeztek. A Ny-i és a D-i fal eredeti szélességét már csak kiszedett állapot alapján határozhattuk meg. Az udvar padlózatát homokkövezés képviselte (ld. A, B, C, K metszetet és a két Severus-kori Ny-i, külső alappillér közti korai homokköves szintet. ) Az udvar belvilága ÉD-i irányban 30 m, KNy-i irányban 35 m. 98