Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

A Traianus-Hadrianus-kori. principia kapuzatát nem ismerjük, mert részben feltehetően a későbbi kapuzat épitése előtt elbontottak, részben pedig az üzletközpont alapozási gödrének földkitermelési munkáival elpusztitottak. A principiát D-ről is határolta egy KNy-i irányú úttest, mely a C-D metszet vonalában valószinüleg egy négyzetalaku térré bővült a C-D metszet és a földnyelv szélességének az adata alapján. Mindezeket a tényezőket figyelembevéve a tér szélessége a C-D metszet vonalában 31.40 m. Ehhez tartozhatott a C/C későbbi része, mint talán talapzat. A valószinüleg négyzetalaku tér K-i záródására nincsenek adataink, mert azokat az alapozási gödör elpusztította. Az E-E/1 metszetben a legmagasabb megmaradt szint Domitianus-kori,melyet még dokumentálhattunk, a későbbi szinteket az újkori feltöltés elpusztitotta. A korábbi kutatások mint már emiitettük - a D-i és az É-i táborkapuknál a Traianus-Hadrianus-kori via principalis kis részét tárták még fel. Viszont a porta praetoria és a porta principalis dextra lokalizált adatai* 9 a legdöntőbb bizonyítékok arra, hogy a fő utvonalak irányára elméletben biztos alapot nyújtsanak. A principia körzetében a via principalis maradványát az E-E/1 metszet és a via praetoriát az F-F/l metszet az újkori beásások miatt nem tükrözi. A via principalis vagy a severuskori négynyilásu alapfallal rendelkező épitmény K-i oldala mentén húzódhatott, mely úthoz K felé a via praetoria csatlakozhatott, vagy a négynyilásu alapfallal rendelkező talán átboltozott épitményen keresztül is haladhatott, mint p. o. Aquincumtól D-re, Camponában.20 A Severusok korában - a II. század végén - III. század elején a korábbi principia tovább élt. A négyágú csatornát az udvar járószintjére ráépitették, Ny-i kiszélesedő szakaszának további futása ismeretlen. E kőlapos csatorna K-i szakasza a négynyilásu épitményen kivül K-re is fut az F-F/l metszet szerint. A csatorna D-i és É-i szakaszának további futása ugyancsak ismeretlen. E négyágú csatorna topográfiai helyét figyelembevéve alapozták a négynyilásu alapfallal rendelkező kapuzatot, melynek felépítményeit még a Ny-i külső alappillérek is tartották. A II. század elejei udvar K-i falának déli részét is elbontották és teljesen ujjáépitették feltehetően a DK-i udvarsarkot határoló fallal együtt.Az udvart is megemelték és rádöngölt agyagpadlóval funkcionált tovább. A principiát D-ről határoló uttestet, illetve teret is megemelték. (Ld. C, D, L és a földnyelv metszetét. ) A C metszet C falának későbbi részét - mely talán támpillérként vagy talapzatként funkcionált - is ekkor bontották el. Az uttestet a III. század első felében ismét megújították, sőt a rétegtani adatok alapján ekkor épülhetett a D-Di metszet "A" fala a további, D-re húzódó padlófütéses helyiséggel együtt. A legkésőbbi római periódust - ezen a területen az a megerősített KNy-i irányú alapzár ófal képezi (C-C/l metszet A-B), melyet a már nem használt ut, illetve tér rétegeire alapoztak. A kapuzat továbbélésére vonatkozóan nincsenek adataink. Az A-A/1 metszetben jelentkező késörómai utrétegek eredeti szintjét nem ismerjük, de területünkön mindenképpen a legkésőbbi periódushoz tartozhat. II. A BTM-nek csak az 1975. év folyamán adódott lehetősége arra, hogy a külső körülmények (útépítés, funkcionáló csatornák, vezetékek) által meghatározott kis felületeken kutatásokat végezzen. Feladatunk az óbudai II-III. századi legióstábor 1'973-ban előkerült principia alaprajzának további tisztázása. 1. VÖRÖSVÁRI UT 1. SZÁMÚ UJ HÁZTÓL K-RE 1. szelvény Ny-i metszet (35. ábra) A szelvényünk hossza 29 m. D-ről haladva az újkor (1) elbontotta a legkorábbi rétegeket is 1 m hosszúságban. Innen É-ra már csak a megemelt, sóderes kevert utrétegeket figyelhettünk meg. Az újkor alatt 104.00 Atszf m-n egy köves szint jelentkezett (2), mely egy kőtörmelékes, kevert beásásra települt. Ez a beásás lehúzódott a tömött sötérbarna rétegbe. (8) A szelvény D-i szélétől mérve 6 m-re 104. 35 Atszf m-ban az utburkoló kövek szintén megmaradtak (97.kép). Erre ráépült az "A" jelzésű ha99